Hogyan nézzük az ikonokat?

Fülszöveg

A könyv egyik fő célja, hogy az olvasók széles körével megismertesse az ikonokat, történeti és esztétikai vonatkozásait. Napjainkban, Magyarországon még mindig igen elterjedtek azok a még 19. században gyökerező nézetek, amelyek szerint az ikonok túl sok szabályt, előírást követnek, ábrázolási rendszerük igen megkötött, az alkotások nagyon egyformák. Mintha csak ezekre a tévedésekre válaszolt volna Makszimilian Volosin (1877-1932) orosz költő és festő Mire tanítanak az ikonok? című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.
Az ikon a 20. század elején inspirálta az orosz avantgarde művészetet is. Malevics szuprematizmusa kétségkívül az ikon speciális szerkezetéből és miszticizmusából merített. Larionov lucsizmusa (rayonizmusa) összefüggésbe hozható a középkori nagy teoretikusoknak, a hészükhasztáknak a fényelméletével. A kortárs művészet is számtalanszor kapcsolódik az ikon elvont,... Tovább

Fülszöveg

A könyv egyik fő célja, hogy az olvasók széles körével megismertesse az ikonokat, történeti és esztétikai vonatkozásait. Napjainkban, Magyarországon még mindig igen elterjedtek azok a még 19. században gyökerező nézetek, amelyek szerint az ikonok túl sok szabályt, előírást követnek, ábrázolási rendszerük igen megkötött, az alkotások nagyon egyformák. Mintha csak ezekre a tévedésekre válaszolt volna Makszimilian Volosin (1877-1932) orosz költő és festő Mire tanítanak az ikonok? című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.
Az ikon a 20. század elején inspirálta az orosz avantgarde művészetet is. Malevics szuprematizmusa kétségkívül az ikon speciális szerkezetéből és miszticizmusából merített. Larionov lucsizmusa (rayonizmusa) összefüggésbe hozható a középkori nagy teoretikusoknak, a hészükhasztáknak a fényelméletével. A kortárs művészet is számtalanszor kapcsolódik az ikon elvont, sík képi rendszeréhez, misztikus szemléletéhez, sajátos szimbólumaihoz, néha pedig csak egy-egy érdekes motívumot vesz át.
Rúzsa György mindezen összegzésen túl reprodukciókhoz írt kommentárokkal, képelemzésekkel segíti az olvasót az ikonok megértésében és az ikonművészet világában történő könnyebb tájékozódásban.
*
Rúzsa György, a művészettörténeti ikonkutatás legnagyobb hazai és nemzetközileg is elismert tudós művelőjének e legújabb - a művészettörténeti megközelítést az ikonteológiával összekapcsoló, az ikon iránt érdeklődők legszélesebb körének szóló - kézikönyve tömör foglalata annak a mérhetetlen tudásnak, amelyet az ortodox keresztény kultuszkép sok évtizedes kutatása során felhalmozott, és tudományos monográfiák, szaktanulmányok hosszú sorában osztott meg a szakmai és nem szakmai közönséggel.
Szilágyi Ákos Vissza