kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 272 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
A technika útja | 1 |
A papiros | |
A babilóni tégláktól a papirosig | 7 |
A papirusz és a pergamen | |
A kínaiak papirosa | |
Ruharongy: a papiros régi anyaga | |
Fából készült papiros | |
Amit a darázstól tanultunk el | 13 |
Seffer János találmánya: A fából való papírgyártás | |
A nyárfamagok | |
Aki másodszor találta fel az újmódi papírgyártást | |
Papírgyártás az őserdőben | 18 |
Erdőségek, melyek papirossá válnak | |
Naopnként ötvenezer szálfa az irtás folyójában | |
A gravesendi papírgyárak | |
A papír feldolgozása és értékesítése | 23 |
A papírból készülő cikkek: a dobozok, az írófüzet, a rajzpapír, a könyv, a bekötési tábla, a papírmasé, papír a gránátban, ruhák papírból, papírszigetelő, papírspárga | |
A ceruza | 25 |
Régi írószerszámok | |
Az ólom és az ón | |
Az első íróvesszők | |
A grafit fölfedezése | |
A ceruzagyártás | |
A grafit az iparban | |
Az írótoll | 32 |
A nádtoll, lúdtoll és a bronztoll | |
Az első írótollgyár | |
Hetenként 45 millió toll | |
A tollgyártás gépei | |
A könyv és az újság | 35 |
A nyomtatás első művészei: a kínaiak | |
Gutenberg, a könyvnyomtatás mestere | |
A betűk és a szedés | |
A gyorssajtó | |
A szedőgépek | |
Az újságok nyomása: a körforgógép | |
A pénz | |
A pénz története | 45 |
A cserekereskedés | |
Az ausztráliai csigapénzek | |
A rúdpénz | |
Az ércpénz | |
Az első magyar pénz | |
A pénzverőműhelyben | 48 |
Az arany feldolgozása | |
Az ötvözés | |
Hogyan készül az aranypénz? | |
A pénzverőgépek | |
A liszt és a kenyér | 52 |
Hogyan lesz a búzából liszt? | |
Az őskori kőmozsár | |
Az első malom | |
A mai lisztgyárak | |
Ezerháromszáz kenyér egy óra alatt | |
A budapesti községi kenyérgyár | |
A cukor | 65 |
Az első édesség: a méz | |
A kínaiak orvossága | |
A cukornád | |
Európa cukor nélkül | |
Fölfedezik a répában a cukrot | |
A magyar cukoripar | |
A cukorgyártó-gépek | |
Az olaj | 75 |
Ahol a petróleum születik | |
A petróleumkutak | |
A finomítás | |
A benzin, gazolin és gépolaj | |
Kátrányolaj, benzol | |
A vazelin | |
Zsíros és illanó olajok | |
A növényzsírok | |
A faolaj, rózsaolaj, terpentinolaj | |
Az üveg | 88 |
Monda a főníciaiak üvegeiről | |
Az üveghuta | |
A fúvás és az öntés | |
A tükör | |
A tejüveg | |
Az ablak története | |
Üvegedények | |
Az üvegipar művészi fejlődése | |
A porcellán | |
Az agyagedények | 97 |
Őskori edények | |
Az agyag | |
Egyiptomi mázas agyagcserepek | |
A porcellánföld | |
A porcellángyártás feltalálója | 103 |
Böttger, az aranycsináló | |
A szökés | |
Királyok harca | |
Az első siker | |
Arany helyett porcellán | |
A porcellángyár | 111 |
A porcellánedények nyersanyaga | |
A porcellánföld kikészítése | |
Az égetés | |
Az aranyozás és a festés | |
A kávéscsészék | 116 |
A fazekaskorongon | |
A csésze fülei | |
A máz | |
A kávéscsészék díszítése | |
A gyufa | 119 |
A gyújtóeszközök | |
Irinyi János találmánya: a foszforos gyújtó | |
Hatvan forint | |
A svéd gyufa | |
A gyufagyárak munkája | |
A szivar | 129 |
A dohány története | |
A termelés és a kikészítés | |
Régi dohánygyárak | |
A cigarró | |
A szivargyártás | |
A cigaretták gyártása | |
A nikotin | |
A gáz | |
A világítás története | 136 |
Az égő fahasábtól a gázlámpáig | |
A szurokfáklya, az olajmécses, a gyertya | |
Az első lámpaüveg | |
Az égő kutatk | |
A gáz | |
Egy éjszakai kaland és a kalandnak csodálatos következményei | 140 |
Murdok Vilmos, a gázvilágítás feltalálója | |
Az első gázláng | |
Rémület Londonban | |
Klegg Sámuel ötlete | |
Gázlámpák az utcán | |
Hogyan lesz a kőszénből gáz? | 146 |
A világítógáz gyártása | |
Amíg a gáz a retortákból a gázórákba jut | |
A legnagyobb magyar gázgyár | |
Az Auer-fény | |
Az acetiléngáz | |
Az erdélyi csodakút | 152 |
Új kincsek az erdélyi földben | |
Gázforrások | |
Hogyan születik a földgáz? | |
A napgép | 156 |
A napsugarak gépies felhasználása | |
A hélium | 161 |
A mesterséges jég | 167 |
A jéggyártás fizikai alapja | |
A jéggyártó-telep berendezése és működése | |
Korcsolyázás nyáron | |
A szobor | 172 |
A fából faragott szobrok | |
A relief | |
Öntött és faragott szobrok | |
Az agyag- és a gipszminta | |
A bronzöntés | |
A márványszobor | |
Az alagút | 181 |
Alagutak az ókorban | |
Az alagútfúró-gépek | |
Az építés veszedelmei | |
A világ leghosszabb alagútjai | |
Alagútfúrás a víz alatt | |
A szövet | |
A fonás és a szövés története | 192 |
Hogyan ruházkodtak a régiek? | |
Fonás kézi orsóval | |
A szárnyas orsó | |
A rokka | |
A gőzzel hajtott fonógép: a szelfaktor | |
A kézi szövőszék | |
Jacquard szövőgépe | |
Northorp és Girard találmányai | |
Ahol a pamut terem | 200 |
Ruházatunk legfőbb nyersanyaga: a pamutnövény | |
A pamutarató-gépek | |
A pamut szállítása | |
Anglia, a pamutipar hazája | |
A fonó-szövőgépek | 204 |
A nyersanyagok feldolgozása | |
A farkasoló | |
A pamutkártológép | |
A gyűrűs fonógép | |
A szelfaktor | |
A csinosítás és kallózás | |
A bőr | 215 |
Régi magyar timárok, szíjgyártók, szűcsök | |
A cserzés, fodorítás, barkázás | |
A bőrgyártó-gépek | |
A bargia, szattyán, kordován | |
A pergamen | |
Az acél | 223 |
Az égből hulló vasdarabok | |
A nyersvas, a kovácsvas és az acél | |
A Martin-vas | |
Egy feltaláló, akinek minden sikerült | |
A Bessemer-körte | |
Az acélkirály élete | |
A tengeri hajó | |
A hajózás története | 240 |
A vízi közlekedés első eszközei | |
A tutaj és a dereglye | |
A gálya és a vitorlás | |
Az első gőzhajók | |
A hajócsavar és a csavargőzös | |
Úszó városok a tengeren | 258 |
Az óriáshajók | |
Az építkezés | |
A turbinák | |
Az első próbaút | |
A tengerjáró gőzösök berendezése | |
Az öntött ház | 268 |
Házépítés hat óra alatt | |
Edison nyilatkozata az öntött házakról |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.