Hogyan épült Budapest?

1870-1930

Szerző

Siklóssy László

Budapest

'Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? ' összes példány

Kiadó:	Állami Könyvterjesztő Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	623 oldal
Sorozatcím:	Reprint
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-02-3088-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, kihajtható melléklettel illusztrálva. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által 1931-ben Budapesten kiadott könyv reprintje.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a kötetben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetét bocsátjuk a nagyközönség rendelkezésére. Megírására a Közmunkatanács fennállásának 50 éves évfordulója szolgáltatott alkalmat. Mire a... Tovább

Tartalom

Előszó - Írta: Rakovszky Iván	5
A főváros fejlesztése mint nemzeti törekvés	11
A királyi Szépítő Bizottság mint a Közmunkatanács hivatali elődje	20
Széchenyi István gróf, a Közmunkatanács szellemi őse	40
A Közmunkatanács mint közszükséglet és közkívánság	53
Andrássy Gyula gróf megalapítja a Fővárosi Közmunkák Tanácsát	75
Tisza Lajostól Podmaniczky báróig	97
Budapest általános szabályozásának terve	117
A Sugár-út (Andrássy-út)	135
Az Operaház	177
Az Andrássy-út meghosszabítása	186
Budapest körutai a földrajz és történelem világában	192
A Belső Körút	199
A Rákóczi-út és Kossuth Lajos-utca	206
A Nagykörút	220
A Belváros szabályozása	235
A Közmunkatanács és a belvárosi Duna-hidak	250
A katonai laktanyák megváltása	263
Az Újépület és a Szabadság-tér (Lipótváros, Országház)	266
Az Erzsébet-sugárút	288
A Közmunkatanács mint a közterek istápolója
A városliget és környéke	296
A Közmunkatanács a belső parkokért és sétányokért	304
Budavára, a magyar Akropolisz	323
Két nemzedék vergődése a mult emlékeinek tisztelete és megvetése közt	323
Az alkalmatlan várfalak	324
Budavára legyen méltó a magyar királyhoz! - A Közmunkatanács Budaváráért mint harmonikus műemlékért	327
A Magyar Akropolisz	336
A fiatal Közmunkatanács megkötött kézzel is belefog a Vár szabályozásába	339
A Közmunkatanács hároméves harccal kivívja a Vár erődjellegének megszüntetését	340
Az első kísérletek a Vár szabályozására - A Várbazár építése	346
A Közmunkatanács kezdeményezi a királyi palota kiépítését - Andrássy kifejleszt egy Széchenyi-gondolatot	357
A Közmunkatanács vezetőszerepe a Királyii Vár Építési Bizottságban	359
A Halászbástya	370
Bánffy Dezső br. érdeklődése az ügy iránt - Bonyodalom a szobrok körül	375
A kazamata és a Jezsuita-lépcső - Legyen világosság: a megvilágított Mátyás-templom világsikere	378
A királyi palota környéke	384
A keleti bástyasétány	395
Budavára négy kapuja	390
A Bécsi-kapu helyreállítása	392
Országh Sándor akciója - A Vár fejlődése XIX. és XX. század fordulóján	393
A Víziváros	396
Kísérlet a Vérmező átvételére városrendezési célokra	398
A Budai körút	401
Kelenföld és Lágymányos	408
A Közmunkatanács a hegyvidékért	419
A Gellérthegy és fürdői	423
A Tabán	445
A Svábhegy	455
A Rózsadomb és az óbudai hegyvidék	461
A Sashegy és környéke	476
Az Ördögárok, a régi jó világ ünneprontója	483
A Szent-Margitsziget	486
Óbuda	532
Kőbánya	545
A Közmunkatanács mint az építésügynek szabályozója, a városképnek s az utca esztétikájának megvédője	549
A Közmunkatanács a közúti közlekedés szolgálatában	556
Utcák és terek elnevezése	566
A Közmunkatanács a főváros vízellátásáért	570
A Főváros csatornázása	574
A Közmunkatanács vezetői Podmaniczky Frigyes bárótól Rakovszky Ivánig	577
Függelék: A Közmunkatanács tagjainak és tisztviselőinek lajstroma	609