1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Hogy az embereknek is legyenek kertészeik"

Az első dunántúli tehetségvédelmi tanácskozáson elhangzott előadások, referátumok/Veszprém, 1987.

Előszó

Egy iskola vagy egy-egy szaktanár néha csodákra, csodálatos gondolkodók kiművelésére képes. Nem lehet véletlen műve az, hogy egy-egy szaktanár vagy iskola számos diákot képes olyan útravalóval... Tovább

Előszó

Egy iskola vagy egy-egy szaktanár néha csodákra, csodálatos gondolkodók kiművelésére képes. Nem lehet véletlen műve az, hogy egy-egy szaktanár vagy iskola számos diákot képes olyan útravalóval ellátni, mely táplálék a későbbiek során világhírű tudóssá neveli a jól feltarisznyázottat.
Nem kívánok felsorolásokba bocsátkozni, mégis meg nem állhatom, hogy feltegyem a kérdést: vajon véletlen lehetett-e az, hogy Wigner Jenő, Szilárd Leó és Neumann János ugyanabban az iskolában tanulták a matematikát és a fizikát? Bizonyára nem!
Eldobhatunk-e olyan lehetőséget az iskolákban, amelyik ilyen értékek létrehozására képes? - Biztos, hogy nem!
Minden értelmesen gondolkodó ember célkitűzése kell, hogy legyen, hogy társadalmunk nyitottá váljon a felemelkedni vágyók számára, s teremtsen is lehetőséget e téren. Lehetőséget, mert a tehetség, melyet tekinthetünk valamely képességnek vagy képességeknek átlagon felüli szintjeként, csak lehetőség az egyén számára, és fejleszthető. Azt hiszem bátran mondhatjuk, hogy fejlesztendő. Ha nem ezt tesszük, akkor azzal a tudást - légyen az szellemi vagy manuális, vagy akár a kettő ötvözete - becsüljük le. E hanyag vagy tudatosan rontó magatartás azonban óhatatlanul a középszerűséget fogja előtérbe helyezni, hiszen a jó adottságú, képességű fiatalnak nem lesz érdeke a lemaradások mezején átvágni egy szebb jövő reményében, ha e jövőt nem is látja, mert nem láttatjuk vele.
Sokáig nem törődtünk komolyabban a tehetségekkel, legfeljebb a törődést egynéhány tanár hobbijának tekintettük. Ezzel bűnt követtünk el, hiszen saját magunknak ártottunk. így ártottunk a 60-as években önmagunknak, amikor egységes uniformist próbáltunk ráerőltetni a tanítványainkra. Csak a 60-as évek végén kezdtünk ráébredni arra, hogy a tehetséges tanulóknak szárnyakat kell adni és nem levágni azokat. Akkor születtek gimnáziumainkban a speciális matematika tagozatos osztályok, s ezt követően jött létre a természettudományi, nyelvi és egyéb tagozatos osztályok sora.
Természetesen a különféle szaktárgyakban a „jegyzett tanárok" neveit ismerik a kollégák. Tudjuk azt, hogy e kiemelkedő tehetséggondozók egyénisége is átütő. Vannak azonban olyan momentumai a tehetséggondozásnak, melyek közkinccsé válnak, válhatnak, ha Önök azt felderítik, s a fel-fellángoló szakmai vitákban az igazságot izzítva megedzik, majd a nemesített gondolatokat közrebocsátva, közkinccsé teszik.
Tudom és remélem, hogy nem csak az előadások alatt, de a szünetekben is magával ragadja Önöket e téma, s varázsa nem engedi majd szabadulni gondolataik fonalát a tehetséggondozás jobbításának kötéséből, s nagyobbra növeli azt az átlátható gombolyagot, melyet úgy hívunk, hogy tehetségvédelem, tehetséggondozás, vagy tehetségnevelés.
Kívánom, hogy érezzék jól magukat megyénkben, leljenek kellemes és maradandó élményekre, jó szellemi barátokra.
Remélem, hogy a felkarolt tehetségek felnőtté válása után a társadalom is segíti őket azáltal, hogy a minőségi munkát jobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti.
Jó munkát, eredményes együttgondolkodást kívánok! Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
Dr. MOLNÁR Attila: Köszöntő 9
Dr. KAPOR Károly: Megnyitó 11
Dr. HARSÁNYI István: A hazai tehetségvédelem időszerű kérdései 13
Dr. ZSOLNAI József: A tehetségkutatás néhány tapasztalatáról 21
Dr. BÁRDI László: Kísérleti tehetséggondozó mozgalom Baranyában 24
Dr. CSONKA TAKÁCS Lászlóné: A tehetséggondozás eredményeinek értékelhetősége 57
KISS Jenő: A Baranya megyei tehetséggondozó fizika szakkör munkájáról 62
MATAVOVSZKY Iván: Tehetséggondozás a történelem tantárgy területén Baranyában 66
Dr. TÓTH László: A tehetségvédelem kezdete Somogyban 73
KISS Zoltán: Tehetséggondozás a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium matematikai foglalkozásain 77
CSALA Józsefné: Matematikai tehetséggondozás a siófoki 4. sz. Általános iskolában 81
TIBOL László: A képzőművészeti tehetséggondozás egy formája Somogy megyében 86
Dr. VARGA Jenőné: Művészeti tehetséggondozás a szakosított tantervű iskolákban 90
JANCSÓ Kálmánné: A tehetséggondozás keretei és lehetőségei a győri Kodály Zoltán Általános Iskolában 94
Dr. BOROS Bálint: Sporttehetségek nevelése a győri Móra Ferenc Általános Iskolában 100
Dr. KORZENSZKY Richárd: A tehetségesek iskolái? (Az oktatás és nevelés lehetőségei a katolikus iskolákban) 111
NEMES Ferenc: A tehetségnevelés horizontális és vertikális rendszere Zala megyében 119
GERGELY Péter: A tehetséggondozás rendszere Pest megyében 125
Dr. KÁLMÁN Attila: Kísérlet egy tehetségtámogató bázisiskola kialakítására 131
Dr. SZENCZI Lászlóné: A Kis Matematikusok Baráti Körének tehetséggondozó tevékenysége Tolna megyében 139
VAJNAI János: Nyári orosz nyelvtáborok a tehetségnevelés szolgálatában 142
PUSPÁN Béláné: Tehetséggondozás a technika tantárgy keretében 145
Dr. GÁL József: A pedagógus mint a tehetséggondozó munka előfeltétele 149
Dr. OSZKÓ Zoltán: A tehetséggondozás mint nevelési stratégia 154
Dr. FRISCH Gyula: A tehetségnevelés tapasztalatai és feladatai Veszprém megyében 158
Dr. JÁN László: A nyelvi tehetséggondozás problémái 174
Dr. OROSZ Sándor: Utószó 180
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem