Előszó | 7 |
Külszerű jogtörténelem | |
A Reges időszak | |
Az e korszakról szóló történelmi kútforrások minősége | 13 |
A római állam keletkezése | 19 |
Az első jogállapot | 21 |
Populus: tribus, curiae, gentes | 21 |
Vagyonjog | 23 |
Alkotmányi jog | 25 |
Egyéb lakosság: rabszolgák, cliensek | 28 |
A plebejusok s a három utósó rex: | |
A plebes | 30 |
Tarquinius Priscus hadügyi reformjai | 35 |
Servius Tullius reformjai | 36 |
Tarquinius Superbus | 42 |
A szabad köztársaság századai | |
A consulátus első két tizede és az első secessio | 43 |
A decemvirátus és a tizenkéttáblás törvény | 47 |
A csekélyebb jogu polgárok | 64 |
A centurális és tributcomitiák egybeolvadása | 67 |
A Rómának alávetett Itália | 70 |
A provinciák | 75 |
A szabad köztársaság hanyatlása | 79 |
Az ius civile és forrásai | 111 |
Az ius gentium | 161 |
A principátus alatti köztársaság | |
A régi alkotmány átalakulása | 173 |
Itália és ennek községi szerkezete | 190 |
A tartományok állapota | 197 |
E korszak jogászai és a római jogtudomány | 202 |
Jogtudomány virágzásának kezdete és tényezői | 202 |
A jogásziskolák keletkezte előtti jogászok | 209 |
A jogásziskolához tartozó jogászok | 212 |
Kétségesek | 228 |
A jogásziskolák elenyészte utáni jogászok | 232 |
A jogászok működése és ennek eredménye | 248 |
A római jogirodalom osztályozása | 260 |
Annak maradványai | 261 |
Az egyes jogforrások | 281 |
Toldalék. Maradványok | 321 |
A keresztyén-császári autokratia | |
Államszerkezet | |
Változás | 333 |
Császárok | 333 |
Alkotmány | 335 |
Dignitates palatinae | 339 |
Dignitates civiles | 341 |
A két főváros hatóságai | 346 |
Dignitates militares | 348 |
Egyházi joghatóság | 348 |
Officia | 350 |
Tisztségadományozás | 351 |
A jogfejlődés és törvényhozás | |
Általában | 352 |
A törvényhozás minősége | 357 |
Annak idoma | 359 |
Maradványok | 361 |
A jogforrások e korszakban divatozott gyakorlati használata | 362 |
A római jog germán népek közt | 374 |
Justinianus törvényhozása | 381 |
Justinianus törvénykönyveinek sorsa keleten | 416 |
Justinianus törvényhozásának sorsa nyugaton: a római jog átszállása | 425 |
Általában | 425 |
A glossátorok | 426 |
Tankönyvek és iratok | 429* |
Jogállapot | 431 |
A glossa tekintélye | 434 |
Justinianus törvénykönyveinek létező kéziratai | 438 |
Kiadások | 442 |
Idézési mód | 449 |
Segédeszközök | 451 |
Zárszó | 452 |
Függelék | 454 |
Belszerű jogtörténelem | |
A római perjog | |
Bevezetés | 477 |
Jogszolgáltatási szerkezet | |
Alapeszméje | 479 |
A magistrátusok | 480 |
A bírák | 486 |
A felek | 501 |
Perlekedési képesség | 501 |
A felek perbeli képviselői | 503 |
A felek perbeli segélői | 508 |
Illetékiség | 511 |
Az eljárás | |
Idoma | |
Általában | 514 |
Legis actio | 515 |
Formulae | 531 |
Átmenet | 531 |
Kiépülés | 540 |
Az eljárás menete | |
Megindítása | 571 |
Az eljárás menete in iure | 577 |
Az eljárás menete in iudicio | 595 |
Extraordinaria cognito | |
Imperium általi jogvédelem | 611 |
Extraordinaria cognitio tulajdonképpeni értelemben | 626 |
Ítélet utáni eljárás | |
Jogorvoslatok | 631 |
Végrehajtás és csőd | 634 |
Retorsio és regressus | 643 |
Keresetek fajai | 645 |