Bevezetés | 5 |
Nyelv- és stílusgyakorlatok | 9 |
Alapozó jellegű gyakorlatok | 11 |
Írásjel nélküli szöveg modatokra bontása | 11 |
Felesleges szavak, mondatrészek törlése | 12 |
Hiányzó szavak, mondatrészek pótlása | 13 |
Mondatok bővítése | 14 |
Kérdésekre adott válasz tömör mondatokban | 15 |
Olvasmányrészlet tömörítése | 17 |
Mozzanatsorok összeállítása | 19 |
Kijelentő mondatokból álló szöveg élénkítése | 20 |
Szavak és szóképek használata | 23 |
Szavak és szókapcsolatok magyarázata (értelmezése) | 25 |
A szólások értelmezése és használata | 29 |
A rokon értelmű szavak használata | 31 |
A hangutánzó szavak használata | 35 |
A szóhangulat és az írásmű hangneme | 37 |
Köznyelvi és szépirodalmi szövegek összehasonlítása | 40 |
Irodalmi szöveg kifejezéseinek felhasználása | 42 |
Az ige a fogalmazásban | 44 |
A melléknév a fogalmazásban. A költői jelző | 50 |
A megszemélyesítés | 57 |
A hasonlat | 59 |
Gyakorlatok a mondattan köréből | 63 |
Az alany és az állítmány egyeztetése | 63 |
Szórendi hibák javítása | 65 |
Tartalmi (logikai) ellentmondás javítása | 67 |
Szűkszavú, kétértelmű szöveg javítása | 69 |
Bőbeszédű szöveg javítása | 72 |
Kötőszók a mondatban | 73 |
Mondatfajták átalakítása | 73 |
Szöveg élénkítése | 73 |
A jó hangzás akadályai a mondatban | 79 |
Szerkesztéstani gyakorlatok | 82 |
Általános szerkesztéstani gyakorlatok | 86 |
Anyaggyűjtés mondatokban | 89 |
A szerkesztés és a megfogalmazás logikai vonásai | 91 |
Az írásmű külső szerkezeti felépítése. A vázlatkészítés módjai | 91 |
A gondolatmenet mondatokban | 93 |
Témafelépítési gyakorlatok | 97 |
A vázlatpontok kibővítése kerek fogalmazássá | 103 |
A bevezetés és a befejezés | 105 |
A szakasz (a bekezdés). A tétel-mondat szerepe | 107 |
A szakasz (a bekezdés). A tétel-mondat szerepe | 108 |
A szakaszok összekapcsolása. Összekötő mondatok szerkesztése | 110 |
Fogalmazásfajták sajátos szerkesztési és szövegalkotási kérdései | 113 |
Elbeszélő-leíró fogalmazásfajták | 117 |
Elbeszélő-leíró fogalmazásfajták | 119 |
Tömörítés | 119 |
Mozzanatsorok összeállítása | 121 |
Mozzanatok kezdődésének érzékeltetése | 123 |
A fogalmazás elemei az elbeszélésben | 125 |
A fogalmazás elemei a leírásban | 131 |
A fogalmazás elemei a jellemzésben | 133 |
A fogalmazás elemei a levélformában | 139 |
A fogalmazás elemei a bevezetés és a befejezés változatos megoldásában | 142 |
Az időrendi elrendezés | 144 |
A térbeli viszonyok szerinti elrendezés | 148 |
Időrendi és térbeli elrendezés együttesen | 151 |
"Külső" szerkesztési sajátságok | 154 |
Az átképzeléses témák szerkesztési sasjátosságai | 156 |
Értekező jellegű fogalmazásfajták | 161 |
Az értekező jellemzés | 162 |
Az értekező jellemzés szerkeezeti felépítése és nyelvi eszközei | 163 |
A bizonyítás módjai | 166 |
A bizonyítási mókok együttes használata. Az érvek sorrendje | 168 |
Idézetek szövegbe illesztése | 170 |
Az összehasonlítás művészete | 173 |
A kisértekezés | 175 |
Egy altétel kifejtése | 176 |
Az ismertetés | 178 |
Az ismertetés szerkesztési sajátosságai | 179 |
A szónoki beszéd | 182 |
Az alkalmi beszéd szerkesztési és mondatszerkesztési sajátosságai | 183 |
A felköszöntés, a felszólalás | 185 |
A cáfolás | 187 |