Hófarkas 1-2.

Fülszöveg

1953. kemény telén járunk. Eisenhower elnök még csak a beiktatásra készül, de már riasztó híreket kap a Szovjetunióból. A titkos szovjet laboratóriumokban gőzerővel folyik a minden eddiginél pusztítóbb fegyver, a hidrogénbomba kifejlesztése, s a szovjet tudósok legalább féléves előnnyel rendelkeznek amerikai kollégáikkal szemben. Sztálin pszichikai állapota tovább romlott, a diktátor az őrülethez közelít, a beteges hatalomvágy végleg elhatalmasodott rajta. A jelek világosak, és egyetlen irányba mutatnak: Moszkva háborúra készül. Háborúra, amiből a felkészületlen Egyesült Államok csak vesztesen kerülhet ki.
Csak egyetlen megoldás kínálkozik: meg kell állítani Sztálint, végezni kell vele. A CIA elindít hát két ügynököt Moszkvába; egy orosz emigránsból lett bérgyilkost, a Farkast, s egy szovjet börtöntáborból menekült nőt, hogy hajtsák végre a szigorúan titkos, az elnökön kívül csak néhány ember által ismert feladatot.
Alig indul el azonban a kétszemélyes kommandó, a KGB tudomást szerez róla, s az akciót le kell állítani, nehogy Moszkva ürügyet találhasson a háború kirobbantására. Elkezdődik hát a gyilkos versenyfutás az ügynökök, a rájuk vadászó szovjetek, s a megölésükre utánuk küldött CIA-ügynökök között.
Ki lesz a gyorsabb: Farkas vagy üldözői? Mi történt valójában március 1-jének éjszakáján Sztálin kuncevói villájában? Mi a magyarázatuk a diktátor halálához kapcsolódó, máig sem megfejtett rejtélyeknek?
Ezekre a kérdésekre ad lebilincselően izgalmas választ Glenn Meade, aki méltó tanítványa Frederick Forsyth-nak, a politikai kalandregény, hírszerzőből lett koronázatlan királyának. Vissza