Hód-mező-vásárhely története I-V.

Tartalom

I. kötet
ELŐSZÓ 1
BEVEZETÉSÜL
TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ.
1. A HATÁR ÉS FELOSZTÁSA.
A határ a közép korban. Későbbi alakulása. Szabályoztatása Károlyi Sándor alatt. Ujabb csorbítása. Kiterjedése a mult század elején, később és most. Földrajzi fekvés és szomszédos határok. Alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős, Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Réti-Kopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derekegyháza, Rárós, Mágocs, Újváros. - A határ felosztása : nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét. - Ezek dűlői 3
2. A VIZEK
a) A határ vízrajza általában. A Tisza itteni
áradmányi képlete, az Ősvilág itteni tavai és folyói. - Víz magasság az ó-korban. - A jelenkori árvízi magasság. - A régi vizek nagy száma és nagy kiterjedése határunkban és a megyében. A régi vizek medenczéi a város belterületén és a vidéken. Vizeink esése a határ különböző részein. A Kakas-szék. A pusztai vizek útja. A Száraz-ér és vidékének esése. A rét és vizeinek mozgása. A belterület régi vizei . 32
b) A folyók. A Tisza. Ennek régi gátjai, áradásai és legújabb szabályozása. A szabályozás veszélyei.
A hullámtér. Az ármentesítés eszközei, hátrányai és hasznai. A többi, régen úgynevezett folyók. . 43
c) Az erek és fokok. Alföldi zúg-ere. Általeső-ér, Aranyad-ér, Atka-fok, Banda-fok, Barát-fok, Barczifok, Bartyos-ér, Bat-ere, Batidai-ér, Bese-ér, Borosszék-ér, Borsos-fok, Büt-ere, Csalányos, Csíkos-ér, Csolnak-csapás, Csutora-ér, Czigány-ér, Czirják, Czitek-fok, Daráné fokja, Dillinka-ér, Disznó-ér, Dókaér, Fekete-ér, Fok, Gatyás, Gémes, Gera-ér, Gorzsaér, Gyevi-fok, Györpölics, Gyúló, Harcsás, Hasító, Határ-fok, Hód-köldök, Iglód, Kakas-szék, Katra-ér, Kelemen, Kenyere, Kéró, Keselyes, Kis-Laczi-Semlyék-ér, Kis-Tisza, Kistó-ér, Kompolár-fok, Kórógy, Köldök-ér, Köröm-csúcs, Közép-ér, Köves-ér, Kövecs-ér, Kövesd-ér, Kutas vagy Kut-völgv, Lászlóér, Lófogó, Lőrincz, Ludas, Ludvár, Mágocs-ér, Margita, Ménes-csapás, Nyálas, Papere, Pamuk, Porgány, Sarkaj-ér, Sas-ér, Sásos-ér, Sebes-fok, Száraz-ér, Szilágyi-fok, Szőllő-ér, Tarkadisznó-fok, Téglás-ér, Tére, Tompaháti-ér, Topa-ér, Tűfarkifok, Ürmös, Zsena-ér, Varga-ér, Vermes-ér, Vajkutykó 51
d) A csatornák. Ásott-Tisza vagy Új-Tisza, Kanális, Kopáncs-kistiszai és Hódtó-kistiszai csatornák. 82
e) A tavak. Antalics, Árpád, Atka, Barczi-rét, Batidai-sík, Bodrog, Bogárzó, Büdös, Corgu-tó, Csúcs, Czigány-járás, Czinkus, Dongó-rét, Farki-rét, Fecskés, Fenék, Fejér-tó, Fertő, Görbe-szék, Gyanta. Gyuló-laposa, Halász-tó, Hattyas, Hód tava, Horgonya, Hosszú-tó, Kék-tó, Kerek-tó, Kender-tó, Keskeny-tó, Kis-tó, Kollantó, Kopáncsi-sík, Kovázdi-rét, Körtvélyes, Körtvély-tó, Kotacz, Kutya-fenék, Laponyag, Ökrös-tó, Petres, Sár-tó, Solti-lapos, Sós-tó, Sulymos-tó, Szék-ér, Tó-farok, Tót István-laposa, Tőring, Tű-farok, Jobb-szénahát, Vár-tó. Az ismeretlen fekvésű régi vizek 86
3. A DOMBORZATI VISZONYOK.
Magassági viszonyok és mérések. A belterület domborzati viszonyai. Halmok világszerte. Szabó Józs. törvénye a halmok elhelyezéséről. Ezek rendeltetése, A határbeli halmok elhelyezése és képződése. Az itteni halmok ismertetése, ú. m.: Akasztó-, Antalics-, Apácza-, Apró-, Aranyad-, Árpád-, Batidai-, Bánfi-, Barattyas-, Boldogasszony-, Bor-, Bővé-, Csődör-, Csutora-, Deák-, Dékány-, Det-; Dóka-, Domján-, Fecskés-, Fekszi-, Fekete-, Félludas-, Forgó-, Fürge-, Gatyás-, Gorzsai kettős halom. Gyula-halma, Hármas-, Héja-, Határ-, Hegyes-, Hét-, Hosszúhát-, Hunyadi-, Indító-, Kakasszék-, Kanász-, Kápolna-, Kaszás-, Kenyerei-, Kenyérváró-, Két-, Kincses-, Kingécz-, Kis-Bőve-, Király-Kis-, Kis-Nádas-halom, Kis-homok, Kiskorsós-, Kisürmös-, Kopáncsi kettős-, Korsós-, Kotasz-halom, Kökény-domb, Köves-halom, Kun-halmok, Ludas-, Markó-, Mártélyi-halom, Máté dombja, Mátyás-, Mózes-, Monor-, Nádas-, Nagy-halom, Nagy-Böve-, Nagy-István-, Nagy-homok, Nyálas-, Őrs-, Öthalom, Pernyi domb, Perje domb, Pirhand-, Pósa-, Répás-, Ruzsás halom, Sarkaji-, Sajti-, Serházi-, Solti-, Sós-, Sóstóparti halom, Szakál-domb, Szamár-, Szeg-, Szeretségi-halom, Sziget-, Szikes-, Szőke-, Szőllő-, Tánczos-, Tarjánvégi fáskerti-, Tatár-, Tege-, Test-halom, Tetű-vár, Tök-halom, Újvárosi-, Ürmös-, Zöld-, Zöldlaponyag-halom, Juhász-domb, Veres-és Vermes-halom 117
4. A FÖLD MINŐSÉGE, ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK.
Ős kori állati és növényi maradványok. A felső rétegek képződése és alkatrészei. A termőréteg.
A szántóföldek osztályozása. A régi hal bőség és szabad halászat. A szárnyasok és vízimadarak
sokasága. Emlősök és ragadozók. Ezek pusztítása.
A növények buja tenyészése. Gabnatermelés a
legrégibb korban és később. A megélhetés könynyűsége. A gabonafajok s bő termésük. A fák hiánya. Erdők az Árpádok korában. A későbbi századok fátlansága. A gyümölcs és szőllő termelés 146
5. ÉGHAJLAT, IDŐJÁRÁS, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT.
Az ég-öv hajdan és később. A jelenkori hő-mérsék télen, tavaszszal és nyárban. A csapadék és a szárazságok. Ezek hatása régen és most A szelek és a viharok. Az utczai por és hatása. Egyéb egészségügyi bajok. A köz egészség és élet tartam régen és most 164
A.
A BARBÁRSÁG KORA.
KEZDETTŐL FOGVA ISTVÁN I. KIRÁLYIG.
I. AZ ŐS KOR.
1. A föld kéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk. A felső rétegek alakulása s tanulmányozásai A kir. földtani intézet fölvételei. Artézi kutaink réteg sorozata. Az itteni ősvilág termékei. Ős világi állataink. Özönvizi és áradványi rétegeink képződése. A Tisza és ennek ős világi helyzete. Ős folyóink 181
2. A régibb kő kor. Az ős ember és ide költözése.
Emberi telepeink az újabb kő korban. Az ős ember életmódja, lakása, steff. A vidék kő-kori leletei.
A szentesi és a határbeli kő-kori emlékek. A Sziget és Kopáncs e korbeli leletei. A határbeli leletek
egybevetése a távolabbiakkal. A kő-kori ember itteni kulturája. Halmaink s az e korbeli temetkezések.
A kő korszak időszámítása . . 191
3. A rézkor emlékei a vidéken és nálunk. A bronz használata e vidéken. Bronz kori kultura hazánkban. A bronz- és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók. Mindazáltal nálunk külön kő korszak
is létezett. További bronz leletek a vidéken és határunkban. Nagy változatosság ezekben. Helyi
kulturánk e korban. Bronz kori földműveink és telepeink. E kor időszámítása. A vas kor kezdete
nálunk 208
II. AZ Ó-KOR ÉS A NÉPVÁNDORLÁS KORA.
1. A thrákok és a boreásontúliak. . . . 223
2. Az agathyrsok. Herodotos az agathyrsokról s vidékünkről. Mesés hirek felőlünk a görögöknél.
A skythák és egyéb ó-kori népek költözései. Az agathyrsok eredete, kulturája, határai, története,
életmódja és családi élete. A régi népekről szóló adatok hiányossága 225
3. A kelták. A kelták és régi hazájok. Elterjedésök és hatalmuk. Magyarhoni telepeik és történetök.
Kulturájok és szokásaik. Velők kezdődik a vas kor. Emlékeik a vidéken és nálunk. Szórványosan laktak 232
4. A dákok vagy géták. A dákok, régibb lakásuk, történetök, szokásaik és határaik. Vidékünk
és a Tisza birtokukba esik. Boirebistés király. A rómaiak által szorongattatnak
5. A jazygok vagy jászok korszaka. A jazygok ide telepedése. Eredetök és hazájok á Tisza mentén. A nép vitézsége és harcz modora. Európa ezen részén a rómaiak és barbárok, hogy' osztoztak meg?
6. A jászok és dákok itteni közös története. A jászok első háborúi s viszonyai a rómaiakkal és barbárokkal. A jászok a kvádokkal szövetkeznek. A rómaiak politikája a barbárok irányában. A kvádok és dákok a rómaiak ellen.
Decebál dák király. Ennek hadjárata Domitián császár ellen. Traján császár Decebált legyőzi
s Dáciát meghódítja, mely római tartománynyá alakíttatik. A dákok jellemzése. A jászok sorsa
Dácia leigázása után 247
7. A j a z y g o k, mint uralkodó faj története.
a. A jazygok Traján szövetségesei. Vidékünk az ő birtokukban marad. Dácia határa Ptolemaios s a
Peutinger-féle táblák szerint. Eutropius és Jornandes adataik. A rómaiak hozzánk legközelebb eső telepei. A vidékünkön lakó barbár népfajok.
Itt római telepek nem voltak, hanem a jazygok
tanyáztak Római utak sem léteztek e vidéken,
nem is lettek volna azok indokolva. Az itteni római
leletek jelentősége. A határbeli római érmek. Tényleg kívül estünk Dácián . . . 256
b. Földrajzi további tájékozás Jazygiában. Városunk nem Ziridana, hanem Lizisis határára esik. Nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen. E néptörzsek műveltségi
állapota, jellemzése s régiség leletei 266
c. A népek élete a római birodalomban és Jazygiában. A jászok rabló hadjáratai Pannóniában.
A rómaiak védekezései. A jászok részvéte a markomann háborúban. Harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján. Béke Márk Aurél császárral. Zantikos fejedelem. A harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt. Az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve. A jazygok újabb nyugtalankodásai 271
d. A dák lázadás. A barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek. A góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában. Klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát. Dácia elvész a birodalomra nézve. Dacia Ripensis keletkezése. A góthok szövetsége Aurelianus császárral. A császárok a vándor népeket ide-oda telepítgetik. Kárus
és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik. A jászok ereje megfogyatkozik. A vandalok letelepedése és megveretése a Maros mentén. A góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen. Megveretésök. A góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztatnak . . ... . . . 281
8. A góthok korszaka.
a. Tartós béke. A góthok szokásai, életmódja, erkölcseik és mívelődési viszonyaik. A jászok a góthok fensősége alatt. Benső háborújok a Limigans jazygok ellen. Szétszóródnak. Lakhelyeik a megoszlattatás után. Konstantius alatt újra a birodalom ellen támadnak, de ez őket, bár a kvádokkal is szövetkeztek, minden ponton legyőzi, végre kegyelmébe fogadja. A délmagyarországi jászok rablásai s újabb támadása Konstantius ellen az Al-Dunánál. Legyőzetnek s Zizais fejedelemsége alatt egyesíttetnek. Aztán újra rabolnak s a császár élete ellen törnek, miért szörnyen lakolnak. Valentinián császár ellen a kvádok által felbőszítve ismét hadra kelnek. Szirmiumot ostromolják és Moesiába törnek. Majd megveretve, béke követséget küldenek a császár elébe, kit a hitvány emberek láttára megöl a méreg 289
b. A hunok az egész keletet felforgatják. A zűr-zavarban a jazygok és góthok a rómaiak ellen támadnak. Valens császár Drinápolynál csatát veszít:
Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik. Haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják. Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannóniába s azt pusztasággá változtatja,
majd, Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja 302
9. A hunok korszaka.
a. A hunok faj rokonsága, természete s első viselt dolgaik Európában. Hogyan és mikor foglalták el
hazánkat? Nagy eltérések a kútfők közt. Később jutottak ide, mint közönségesen állítják. Kr. u. 375
táján más népek és más események színtere volt hazánk. Gratianus császárságában a. hunok ide
nem jöhettek. A Duna-Tisza mentére 387 táján fészkelték be magokat, mikor erre az akkori körülmények is igen kedvezők voltak. A hunok szerepe a keleti és nyugoti császárokkal szemben. Az érdekek kölcsönössége 309
b. A hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt, hanem a Nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek s nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt. A jazygok a hunoknak meghódolnak. Roa hun király. Atilla birodalma . . . 317
Attila székhelye
a. Előzmények. Priskós út leírása hiányai a székhely kérdésben a történészek közt nagy nézet eltéréseket szültek. Ujabb adatok a hiányok pótlására nézve. A gepida és avar fejedelmek székhelye Atilla városában volt. Priskós követsége s az út, mielőtt hazánk határához vezetett volna, Nistől a Dunáig 325
b. A követséget Átilla magához rendeli . 331
c. Priskósék Átilla táborában . . . . 333
d. Az északi út. A követség darab ideig egy úton halad észak felé Atillával, majd ettől elválva, három
nagy folyóra talál, aztán pedig egy tóhoz érkezik. Az itteni kaland. A császáriak Páncsovánál ismét
elérték a Dunát s innét Szakula irányában haladtak. Az utazás napjainak számlálása. A Priskós folyói alatt a Temes, Karas (vagy Bega) és a Tisza értendők. Az átkelés módja a folyókon. E folyók nevei és vidéke az ó- és közép-kori földrajzi íróknál. Az út Titel és Mossorin felé vitt. A Bánság e részén az utazás lehetséges volt ez időben s a közép-korban. A rómaiak, avarok, frankok s a honfoglaló magyarok is erre jártak 334
e. Ujra találkozás Átillával. A követség üdvözli Buda özvegyét s bevárja Atillát, kivel Czernabara táján ismét találkozik 347
f. Megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Priskósék Átillával együtt érkeznek meg a székhelyre. Jornandes leirása az út e részéről. E vidék és vizei az ó-korban. A székhely határunkban volt. Itt van e vidék legnagyobb körsáncza. A Tatár-sáncz leirása és leletei 349
g. Befejezés. A Tatár-sáncz igényét a székhelyre nézve sem Sövényháza, sem a Zelemérről és Dombegyházáról szóló hagyomány nem gyöngíti meg, sőt inkább megerősíti. Hogy lett e terület székhelylyé s hogyan veszett el ennek emlékezete? 358
h. Atilla tiszai székvárosából indul Aétius ellen. Chalonsnál csatát veszít. Ugyan onnét indul Róma és
az alánok ellen. Menyegzője és halála. Átilla birodalma feloszlik, tiszai székhelyét a gepida királyok
szék városuknak választják. A jazygok és hunok további sorsa. A hunok életmódja, erkölcsei és
szokásaik. Tekintetük, lakásuk és ruházatuk. Lovon élnek. Harcz modoruk. Foglalkozásuk, természetük.
Az ekkori többi barbár népek erkölcse és szokásai. A hunok maradványai hazánkban és városunk
határain. Jazygia tovább is fenmarad 362
10. A gepidák korszaka.
Korábbi történetök, szereplésök. Róma bukása. Az itteni népek viszonya Byzanczhoz. A gepidák és
jászok hadi szövetsége a góthok ellen. Megveretésök. Jászok ez időben is laknak Tiszántúl.
A gepidák a szlávok előtt kelet felé utat nyitnak, de a góthok határát tiszteletben tartják. A góthok
és a keleti császárok mint a barbárok fékezői. N. Jusztinián a gepidák ellensúlyozására a longobárdokat és herulokat telepíti le melléjök. A longobárdok és gepidák harcza egymás ellen, utóbbiak bukása. Az avarok az Al-Duna mentén letelepednek. A longobárdok szövetséget kötnek velők a gepidák ellen. Ez utóbbiak elvérzenek s hazájuk az avarok birtokába megy át. Baján khán Atilla székhelyére teszi át lakását. A gepidák maradványai a Tisza mentén s határunkban. Vállásük és műveltségük 371
11. Az avarok korszaka.
Baján és hódításai. Az avarok sajátságai, erkölcseik, szokásaik, viseletök, vallásuk. A khán telepítései
és gyarmatai. A keleti császár Bajánt megveri s székhelyét fenyegeti. E vidékre a byzanczi csapatok máskor is betörtek. Az avarok további harczai s rabló kalandozásai. A szlávok támadása és a bolgárok elvonulása. Heraklitos császár telepítései. Az avarok nemzet-ölő bűnei, idegenkedésök a keresztyénségtől. Az avar sánczok, ezek terve, szerkezete, rendeltetése, száma és elhelyezése. A királyi lak a Tisza mellett volt, még pedig városunk határában. Nagy Károly az avarok ellen háborút indít. Betör ezek országába s győzelmei. Az avarok tönkre veretése s székhelyük feldulása.
Még egyszer feltámadnak, de teljesen leveretnek s országostul végkép' eltöröltetnek. Hazájukat szláv
és bolgár rabló csapatok nyomorgatják s foglalják el. Nevök is elvész . . . 384
12. A szlávok és bolgárok korszaka
A szlávok korábbi története. Szövetkezésök a hunokkal és bolgárokkal. Élet módjok. Népismei adatok. A bolgárok ismertetése. Páratlan vadságuk. Viszonyuk a keleti császárokhoz. Önálló országot alkotnak. A Duna-Tisza mentét a szlávokkal elegyesen szállják meg 407
13. Az ős magvarok korszaka.
A magyarok a szlávok és bolgárok ellen indulnak s ezek földét elfoglalják. Az Al-Duna felől érkezve
először is a Körös-Maros közét hódítják s ülik meg. Innét indulnak az ország többi részei meghódítás-
sára. A Névtelen elbeszélése szójátékokon alapul. A Körtvély-tó és Öcsöb szerepe. Érthetjük-e az
alatt a határbeli Körtvélyest? A Kórógy mente és Ond vezér birtoka. A honfoglalási megtelepülés
bizonyítékai s viszonyai nálunk 420

II. kötet
B.
AZ ÖKÖLJOG KORA.
1000-1526.
I. ÁLTALÁNOS KÜLTÖRTÉNET.
1. Sz. István Csanádot küldi Ahtum ellen. - Az oroszlámosi harcz. - Csanádvár és környéke az országhoz visszacsatoltatik. - Gellért püspök. - István
itteni adományai a bakony-béli és zalai monostoroknak és egyebeknek. - Vatta lázadása a keresztyénség ellen s annak elfojtása. - Endre király
e vidéket Béla herczegnek ajándékozza. - Gellért
vértanú tetemei határunkon át szállíttatnak Csanádra. - Ez alkalommal több rendbeli csudák
esnek a holttesttel. - A csudák befolyása a nép
lelkére 3
2. Géza király itteni adományozásai a benczések javára. - Az elajándékozott halas-tavak. - Ezek
határai s egyéb helyek. - A benczések és a jámbor adományozó. - A vidék néptelensége és kezdetleges kulturája. - A kunok betörése és dulásaik az alvidéken. - László király megveri őket s egy részöket itt letelepíti 11
3. Álmos herczeg a dömösi zárdát alapítja s azt ő és
fia, Béla, bőséges javadalmakkal látja el. - Az
uradalom itteni birtokai: Körtvélyes, Kopáncs,
Citei, Damag, Eter, Geiche, Geu, Herudi, Ingű,
Lingu, Tapai. - A vidék kulturális képe . . .18
4. Az isten-itéletek Váradon. - Ezek eredete, mivolta,
alkalmazása, törvényes rendezése, eltörlése - A
Váradi Regestrum. - Ivopáncs a Váradi Regestrumban. - A Váradi Regestrum itteni helységei. - Solt a Váradi Regestrumban. - Törvénytevő helyek vidékünkön . 24
5. Határunk falvai e korban. - A Csák nemzetség
itteni birtokai közé Ivopáncs és Hód is tartoznak. -
Csák Miklós végrendelete. - Különbség a Hód
nevű birtokok közt. - A hódi szabadosok s ezek
állapota. - Miklós pót-végrendelete Hód és más
ingatlanai tárgyában. - Hód a Csák fiak közt
osztályra megy 34
6. E vidéken korona birtokok voltak. - A kunok
ide érkezése s a mongolok elől menekülése. -
A kun települők nem férnek össze a magyarokkal, - de a király szívesen fogadja őket. - A
mongolok és kunok dühöngéseik. - A vidékbeli
lakosság és nemesség veszedelme. - A tatár seregek vidékünkön egyesülnek. - A buvó-helyek nem adnak menekülést. - Pereg és Egres sorsa. - Helyi
mondák és elnevezések a tatárjárásról. - Az ország szomorú sorsa s pusztulása. - A mongolok elköltözése. - Nyomukban az éhség, sáska és végső
nyomorúság lépnek. - Béla helyre állítja országát. - A kunok emlékei határunkban és a vidéken. - A visszatelepített kunok itt alkalmas helyet
találtak, de vadságukból igen lassan léptek ki . . 43
7. A Csanád nemzetség birtokai e vidéken s határjárás ezeken. - Csomorkány köztök lehetett. - A nemzetség tagjai osztályos egyezségre lépnek. -
A birtokok közt határunkba tartozó több falu alig
volt 55
8. A Kalán nemzetség előkelősége és elágazása. -
A margit-szigeti zárda. - Nána comes és neje,
mint a zárda pártfogói. - Szűz-Szent-Margit király
leány. - Nána birtokai vidékünkön, Csongrádmegyében, a Tisza mentén, határunkban és ennek szomszédságában. - A vidék pusztult állapota és
kulturális visszaesése. - A kunok része ebben . 60
9. Trónvillongás. - A Csákok és a kunok pártállása. - A főurak rakonczátlankodása. - Országos fejetlenség, - Csák Péter. - A kunok László
király hadjárataiban. - Megfékezésök iránt a pápa
biztost küld. - Országos intézkedések e részben -
Lakhelyeik és zablátlanságuk. - László király is
velők tart. - A kunok lázongása és dúlása a Tisza
mentén 71
10. A király jobb útra térése. - A kunok Hódon táboroznak, mely e czélra alkalmas fekvéssel bírt. -
Itt támadja meg őket a király. - A régiek hogy' írták
a csata hely nevét? - Hogy' és miért estek tévedésbe az újabb kori írók? - Az egykorú oklevelek hogy' írták azt ? - A Hód-tó hogy' keveredett a
leírásokba? - Azok, kik a harcz színhelyét Erdélybe vitték és tévedésök. - Kik maiadtak meg
városunk mellett? - A hódi csatában nagy érdekek állottak koczkán. A magyar vezérek és
bajnokok hős-tettei a harcz mezején - A kunok
leveretnek. - A hadak állása Lichner szerint -
A területi nehézségek e hadállás ellenében. - Kun
halmok nálunk nem léteznek - Az ütközet a Hód
mezején kezdődött. - A küzdelem átmegy a Szigetbe, majd a Tarján-végbe és a mártélyi síkra, hol a koczka eldől. - Itt van a Kurgan ... 78
11. A kivert ellenség a tatárokkal együtt ismét betör
a hazába, de visszaveretik. - Mennyiben volt e
vidék a kunoké? - Ezek elterjedése. - László
király ragaszkodik hozzájok. - Itteni szállásaik. -
További rakonczátlankodásaik. - A király meggyilkoltatása. - A haza nyomorúságában a kunok szerepe. - Az ököljog virágjában. - A Csákok
bitor hatalma 97
12. A közállapotok romlottsága Károly R. király alatt. -
A Szeri Pósák itteni birtokai és garázdálkodása. -
Becsei Imre nemzetsége. - Bírja Batidát és Gorzsát. - Mártély a zalavári apátság kezén . . . 103
13. A pápák adóztatják a keresztyén világot. - Ezek
adószedői hazánkban. - Miket jegyeztek fel lajstromukba Hódról, Vásárhelyről és Szent-Királyról? - A Gyáli Kakasok Szent-Királyon. - A Csanád
nemzetség osztály levele s birtokai a határban és
vidékünkön. - A Szeri Pósák, Mártély, Leng és
Gurt falvak 112
14. A helyzet Nagy Lajos király alatt megjavul -
Zsigmond alatt' újra összezavarodik - Ennek viszonya IX. Bonifáczius pápával. - A pápa búcsút engedélyez Szent-Király falu temploma javára. -
Ennek földesurai. - Tembesiné. - A hód-vásárhelyi uradalom a Herczeg és Tamási családok
kezén. - A réti falvakat Solti Dávid bírja . . . 124
15. A határrészek birtokosai Zsigmond után. - A hődvásárhelyi uradalom földesurai, a Tamásiak, a
Héderváriak és a Székeséi Herczegek. - Pör és
egyezség ezek közt. - Az uradalom a Hunyadi
János kezébe megy át, kit azonban Herczeg püspök
attól koholt oklevél alapján meg akar fosztani. -
Hunyadi az országgyűléstől kér igazságot. - A
helyszíni tárgyalás és a végzés. - Hunyadi beigtatása. sok birtoka s alföldi tartózkodása . . .137
16. Hunyadi Hód-Vásárhelytől megfosztatik s ezt Bothos
A. leányai kapják. - Más példák a megyéből az
erőszakos birtok foglalásra. - Csáki Ferencz ellen
az Ekeud-tó perében batidai, szent-királyi és kopáncsi tanuk is hallgattatnak ki. - Kakas Pál
intézkedései szent-királyi birtokairól. - Hunyadi
és Szilágyi rendeleteik Szent-Király tárgyában a
vásárhelyiekhez. - Varjuhegyi, Haniki és Sáry
Péter perelnek a faluért. - Kenderesi foglalja el
annak felét. - Szent-Király a lippai vár javadalmai közé soroztatik, - majd Szentiványi nyeri el 147
17. Hód-Vásárhelyet a király Hunyadi Jánosnak viszszaajándékozza. - Az erről szóló oklevél lényeges tartalma. - Özvegye és Szilágyi Mihály öröklik a Hunyadi-féle birtokokat. - Az államfők
gyakori tartózkodása az alföldön. - Mátyás király
tiltja a vásárhelyieket Szent-Király elfoglalásától.-
A város újabb hatalmaskodása. - A király szigorúan megfenyegeti a várost. - Ennek mentsége. - Intézkedés a határ kiigazítása tárgyában. - G.
Horváth Gergely, mint a város új földesura, ennek
ellenszegül. - Egyezség Horváth és Szentiványi
közt. - A király elajándékozgatja itteni javait:
de édes anyja ez ellen tiltakozik 156
18. A király a Héderváriaknak újra levelet ád a város
felől. - A Jaksicsok itteni terjeszkedése s erősza-
koskodásuk T. Varjasi ellenében. - Ez Bizereivel
együtt Fecskést bírja. - Versengés Földvár felett. -
A csomorkányiak Szénásra rontanak. - A király
vizsgálatot rendel ez ügyben. - Szent-Király földesurai, Szentiványi, Budai, Székely és Kápolnai ellenségeskedéseik s kiegyezésök 168
19. Összeesküvés a király ellen. - Mátyás a hozzá
hű maradtakat, köztük Országh M-t és Ongor
Jánost, jutalmazza. - Ezek kapják határunk nagy
részét is. - A rokonok és korábbi birtokosok óvás
tétele, ennek eredménytelensége - A Csanádi
püspök s a többi egyháziak itteni terjeszkedése. -
Országos és vármegyei dolgok. - Dóczi P. városunk földesura. - Pozsegai János panaszai Dóczi P. ellen. - Ennek joga Földvárhoz. - A földvári
zendülés. - Ennek szerzői és vizsgálata . . . 176
20. Fecskés, Rárós és Szőllős urai. - Zeleméri Mártha
követelése a körtvélyesi, solti stb. birtokból. -
Mátyás király a hód-vásárhelyi uradalmat elidegeníti. - Korvin János és a margit-szigeti apáczák birtokai e tájon. - A háború dúlásai; - e miatt
a várost más helyre telepítik. - Falvaink pusztulása. - Az apáczák hatalmaskodásai. - Vizsgálat Derek-egyházán, - Versengés a Kék-tó felett. -
Az apáczák újabb erőszakosságai Mágocson. -
Bizerei János Körtvélyest, Soltot, Libeczet, Mágocsot stb. Keserű I. alnádornak eladja. - Porkoláb M. is megveti lábát Mágocson. - Pető János és
György a Pósafi-jószágokat kapják s őket is beigtatják Mágocs, Kutas, Derek-egyháza stb. birtokába ; mi ellen az Ongor-örökösök tiltakoznak . 188
21. Az ország nyomora. - Gyólai Körtvélyest Dóczi
Jánosnak eladja. - Az apáczák ujabb támadása
Mágocs ellen. - Viszályuk Porkolábbal. - Ennek
ujabb szerzeményei. - Dózsa a pór népet táborába gyűjti. - A paraszt háború iszonyatosságai.
- Vidékünk része ebben. - Csáki püspök és
Telegdi kincstartó gyászos sorsuk. - A köz erkölcsök nem javulnak. - Pestyéni G. panasza a
vásárhelyi földesurak ellen, Perényi nádor vizsgálatot rendel ez ügyben. - Losonczi Zs., özv.
Szakoliné és Hagymási. - Losonczi László sze-
rencséje. - Móré László Rét-Kopáncson erőszakoskodik. - Komlósi Fer. intézkedése Fecskésről
és Földvárról. - Mágocsi Gáspárt Brandenburgi
Gy. gyulai várnagyává teszi. - Földesuraink
garázdálkodásai. - Országos sikkasztások. - A
nemesség és a délvidék megrontása. - A harczképesség csökkenése. - A török előnyomulása. - Mohács 204
II. MŰVELŐDÉSI ÉS NÉPRAJZI TÖRTÉNET.
1. A művelődési és néprajzi viszonyok általános jellemzése 223
2. Birtoklás, település, nép-osztályok, szolgák, urak,
hatósági és közbátorsági viszonyok 227
3. Népfajok, embertani és egészségi viszonyok . . 242
4. Lakás, építkezés, ruházat, ékszerek, fegyverek, használati eszközök, élelmezés 251
5. Foglalkozás, halászat, állattenyésztés, földművelés,
szőllő- és gyümölcstermelés, ipar és kereskedés . 257
6. Vallás, egyház, szellemi élet és erkölcsök . . . 266
III AZ EGYES HELYEK KÜLÖN TÖRTÉNETEI.
Ábrány falu 285
Adorján-martyr l. Mártély.
Apácza-egyház vagy Apácza-kuta falu 286
Bagd falu 289
Barcz falu 290
Batida falu 291
Bere falu 300
Bod -anya-egyháza falu 301
Csomorkány m-város 301
Csorvás-egyháza falu 316
Derek-egyház falu 317
Domándi-Mihály-telek puszta . 323
Eresztő-telek puszta 323
Erzsébet vagy Szent-Erzsébet falu 323
Kecskés vagy Mogyorós-Kecskés falu 329
Férged falu 335
Földvár falu 33$
Fül-deáki puszta 343
Gellért-egyháza vagy Gellért-kuta 344
Gorsa falu . . 345
Gurg vagy Gurt puszta 349
Három-lábú puszta 350
Hód vagy Hold falu . 350
Hód-Vásárhely város. L. Vásárhely 362
Homok-egyház falu 363
Kápolna falu 363
Kék-tó és Kék-tó-Rárós 365
Kera puszta 365
Kopáncs vagy Rét-Kopáncs falu 365
Korhány falu 371
Kökényes falu 373
Körtvélyes falu ... 373
Kotucz-háza falu . ... 378
Kutas 1. Peres-Kutas és Tót-Kutas 379
Leng falu . 379
Libecz falu . 381
Mágocs falu 383
Mártély vagy Adorján-Martyr falu 392
Omlás puszta 398
Ördöngös-egyháza puszta 398
Panád puszta 399
Peres-Kutas vagy Veres-Kutas falu 401
Rárós falu 406
Sámson falu 410
Solt falu 412
Somogy-teleke puszta 415
Sóstó-egyháza puszta . . 416
Szent-Albert puszta 416
Szent-Erzsébet l. Erzsébet.
Szent-Király falu 417
Szent-Mihály-utczája falu 431
Szilas-egyháza puszta 432
Szőllős vagy Mező-szőllős 434
Tárkán falu 437
Tarján falu - 437
Tompa falu 439
Tót-Kutas falu 440
Úr-népe falu 442
Uj-város falu 446
Varjas falu 447
Vásárhely vagy Hód-Vásárhely m.-város 448
Veres-egyház falu 474
A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. Szent Gellért csanádi püspök 6
2. Harcz a kunokkal 15
3. Sz László király 16
4. Kálmán király a dömösi zárdában 19
5. A tatárok betörése 46
6. Kun László király 80
7. Róbert Károly király . . 108
8. XXII. János pápa 113
9. IX. Bonifáczius pápa 127
10. Zsigmond király 134
11. Hunyadi János pecsétje ... 152
12. Mátyás király 162
13. Szilágyi Erzsébet pecsétje 167
14. Korvin János 192
15. Dózsa György kivégeztetése. . . 209
16. Brandenburgi György 216
17. Az apácza-egyházi templom környéke 1895-ben 287
18. Az apácza-egyházi templom alapja 288
19. A batidai templom alaprajza 296
20. Batidai, középkori leletek 299
21. A csomorkányi templom környéke 1892-ben . . 312
22. A csomorkányi puszta templom 1899-ben . . . 313
23. A csomorkányi templom alaprajza 314
24. Csomorkányi leletek a közép korból 315
25. A szent-erzsébeti templom környéke 1893-ban . 324
26. A szent-erzsébeti templom alapja 326
27. Szent-erzsébeti, közép kori leletek 327
28. Fecskési leletek a közép korból 333
29. Férgedi, közép kori leletek 336
30. Gorzsai, közép kori leletek 348
31. Kápolnai, közép kori leletek .364
32. Kopáncsi leletek a közép korból 370
33. Mártélyi, közép kori leletek 397
34. A Lábatlani-család síremléke 402
35. II. Ulászló király 403
36. Gersei Pethő János czímere 404
37. A rárósi templom alapja 408
38. Rárósi, közép kori leletek .409
39. Szent-királyi leletek . . .430
40. A szilas-egyházi templom alaprajza 432
41. Szilas-egyházi, közép kori leletek 433
42. A szőllősi templom alaprajza . .435
43. Szőllősi leletek az Árpádok korából 436
44. Ur-népe falu templomkörnyéke 1893-ban 443
45. Ur-népe falu templomának alaprajza 444
46. Ur-népi leletek a közép korból . .445
47. Hunyadi János ország kormányzó .458
48. V. László király 460
49. II. Lajos király 470
50. Vásárhelyi, közép kori leletek .472
51. A veres-egyházi templom alaprajza 474
52. Veres-egyházi közép kori leletek . .475


III. AZ EGYES HELYEK A RÉGÉSZET VILÁGÁNÁL.
1. Hód és Vásárhely. 450
2. B a ti d a . . . . . . 451
3. Csomorkány . . . . . . . . . . . 452
4. Erzsébet . . . 453
5. Fecskés, Fejértó . 455
6. Férged . . . . . . . 455
7. Gorzsa . . 458
8. Kopáncs . . . . . . . . . . . . . . 460
9. Mágocs . . . . . ... . . . . . . 461
10. Mártély 461
11. Ráros 481
12. Szőllős és a Tatár-sáncz . . . . . . 481
A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. A város látóképe, 1898-ban, délről nézve (a czímlap előtt)
2. A határ történeti térképe 7
3. A határ jelenkori térképe 21
4. A Hód tava és környéke 1774-ben 95
5. Határbeli mammuth csontok . 185
6. Ős-tulok és vadkan maradványai . ... . . . 187
7. Ős-szarvas agancs s egyéb őskori állatok . . 188
8. Ős kori kőeszközök a határból 196-197
10-15. Őskori agyagmívesség emlékei a határból 198-203
16. A réz korszak emlékei a határból 209
17-19. A bronz korszak emlékei a határból . 212-214
20. A dunai tartományok a rómaiak korában . . 248
21. Trajánus császár 253
22. A dákok előkerülése családaikkal s barmaikkal legyőzetésük után 254
23. Lovas jászok a római sereg előtt a dák hadjáratban 257
24. A tiszántuli vidék Ptolemaios legújabban felfedezett térképe szerint 267
25. Márkus Aurélius császár 274
26-27. Egy tiszántúli sarmata falu elpusztítása 276-277
28. Gallus császár . 282
29. A dunai tartományok a IV-ik. század második felében. 287
30. Nagy Konstántinus császár 288
31. Konstantius császár 293
32. Valentinianus császár 301
33. Valens császár 303
34. Gratianus császár . . 304
35. A dunai tartományok az V-ik század eleje körül 319
36. Atilla 323
37. II. Theodosius császár . 326
38. A Tatár-sáncz térképe 1899-ben 354
39. Nagy Justiniánus császár 378
40. Mauritius császár 387
41. A dunai tartományok Nagy Károly idejében . 395
42. Nagy Károly császár 397
43. A dunai tartományok a honfoglalás korában . 410
44. Az óvónő képző leletei 422
45. Dillinkai, ó-kori és barbárkori leletek 425
46. A Fürge-halom leletei . . . . . .428
47. Tarján-vég térképe 1892-ben . . .430
48. Tarján-végi leletek 432
49. Tarján-végi leleteK 433
50. Edény fülek a tarján-végi sírokból 446
51-53. A Szőllő-halom leletei 439-441
54. A Szőllő-halom újabb leletei 442
55. Ó- és népvándorláskori agyag mívesség emlékei 445
56. Népvándorláskori emlékek 434
57. Római kori emlékek 447
58. Ó-kori bronz-leletek . . 449
59. Barbár-kori agyag művek . . 450
60. A fehér-tói jazygok ékszerei 454
61. A mártélyi népvándorláskori temető térképe 1894-ben 462
62-69. Mártélyi népvándorláskori leletek . . 469-476
70-72. Mártélyi újabb leletek a népvándorlás korából 478-480
73. A Tatár-sáncz tájképe . . . . . . 482
74. A Tatár-sáncz térképe 485

III. kötet
ELŐSZÓ
C.
A leigáztatás kora.
1526-1848.
I. ÁLTALÁNOS KULTÖRTÉNET.
1. A török és a Fekete ember dúlásai e vidéken. -
Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak
hivei. - Ezek János királyt, mikor városunk felé
utazik, megtámadják. - Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az Alföldnek. - Pestyéni Gergely földesúr. - Az urak egymás jószágait dúlják. - János hatalma megszilárdúl. - Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől. -
Özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apácákkal és
a Csanádi káptalannal Mágocs és Libec felett versengenek. - Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter, ellenmond. - Verbőczi halasztó ítélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében. - Márk ezeket nejének
zálogosítja el és bocsátja birtokába, kinek számára
Urnépét is megszerzi. - Márk halála után rokonai
megtámadják az özvegy jogát. - Pestyéni országbiro itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól. - A Porkoláb fiuk új adománylevele Mágocs és Libec birtokáról. - János király egyeduralkodása e vidéken. Ebbe Ferdinánd is beleegyezik. - 1526-1538.
2. Szulejmán a tiszántúli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza. - A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a
török csapatok özönlik el. - Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják. - A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak. - A
török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben
szervezi. - Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket. - Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe
beiratik, ezzel a szultán birtokába bekebeleztetik s
járási székhelylyé tétetik. - Mindamellett Körtvélyes
és Solt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek. - Egyidejűleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt. - A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk. - Fráter újabb kisérlete a
Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában. - A bátori
egyezség a törököt felbősziti. - Szeged veszedelme. -
Vármegyénket harc dúlja. - A birtokos nemesség
elmenekül. - A vármegye feloszlik. - A közigazgatás megmaradt szervei. - A káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak. - A földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat. - Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki, mielőtt hősi
halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt. -
Községeink állapota ez időben. - Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesúri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékáivá tétetünk. - A birtokos nemesség ez ellen fellázad. - A király a hűtlenek javait s a gazdátlan birtokokat
elajándékozgatja. - Mágocsy G. P.kutast, Újvárost
és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast
nyerik. - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai. -
Osztály a Jaksics örökösök közt. - Sámson és T.-
kutas Dóczynénak esik. - A tiszántúli urak elszakadnak a királytól s Erdélylyel egyesülnek. -
1539-1556. 27
3. Feskés, Vásárhely, Csomorkány, Újváros, Mágocs,
Derekegyháza, Rárós és Kopáncs új urai. - Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot. - A gyulai vártisztek hatósága és követelései
nálunk. - Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint. - Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik. - Miksa újabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában. -
Telegdy I. összeirása. - Kerecsényi újabb zsarolásai. - Miksa Tiszántúlt elfoglal ja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek. - Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát
küldi. - A birtokos nemesség ismét elmenekül. -
A királyi vezérek az útba eső vidék előzetes elpusztítását rendelik. - Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik. - Az előnyomúló tatárok
Szőllősön elsáncolják táborukat. - S innét kiindúlva
dúlják fel és öldösik e vidéket. - Iszonyú kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek. - Gyula vára török kézre jut. - 1556-1566. 49
4. A török alatt községeink újra felélednek és gyarapodnak. - A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat. - Aztán török bérlők kezére
jutunk. - A püspökök is dézmát szednek. - A
Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza. - Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R.kopáncs ügyében óvást
tesznek. - Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai
részekből kiszoritja, de az anyaország nem csatolja
vissza magához, csak földesuraink útján marad fenn
a kapcsolat. - A Losonczy lányok felújitják jogaikat
a városhoz. - Mágocsy G. Újvárost és P.kutast
birja. - Mosóczy püspök dézmálása. - Városunk
és községeink ismét pusztúlásra jutnak. - A kóbor
katonák és hajdúk zsarolásai. - Ez utóbbiak állandó
rémei az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak. - 1568-1692. 66
5. Gorsa és Batida a Barcsai kezén. - Szinán nagyvezér. - A krimi tatárok és a szultán serege pusztítva vonúlnak át vidékünkön. - Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik. - A rácok és hajdúk dúlásai. - Harc e vidéken Csanád, Makő, Temesvár alatt. - Szeged, Lippa magyar kézre jutnak. - Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a
tatárok ide visszarendeltetnek. - Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi. - Csomorkány, Férged, Tót-
kutas, Szollős, Fecskés, P. kutas, Gorsa végkép' elpusztittatnak. - Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll. - A fejedelmek adományozásai miatt az
országgyűléseken panaszkodnak. - Rudolf király
Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja, a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak. - Vásárhelyt magának tarja fenn. - Tényleges birtokos a
török. - Rácz Márton hajdúi dúlják a várost. - A
hajdúk további ismertetése. - Teljes felfordúltság e
vidéken. - Bocskay fölkelése. - Erdélyhez kapcsoltatunk. - 1593-1608 78
6. A török ereje meggyöngül, a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak. - Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért. -
Az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek
s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák. - Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelmet húz, az óbudai apácák Veresegyházát és Derekegyházát követelik. - Móricz Márton
Mágocshoz tart igényt. - Bethlen Gábor Vásárhelyt
a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében
Mehemet pasa oltalmára bizza. - Ez megfenyegeti
a hajdúkat. - Lippa török kézre jut. - Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá. - Utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a
Csanádi püspök ellen. - Mehemet a vásárhelyiek
sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt. - Bercsényi és a többi földesurak súlyos helyzete.- Bethlen
újabb adományozásai Batidáról, Panad s Kovászdiról. - Móriczot megfosztja javaitól. - A vásárhelyieket a váci dézma alól akarja mentesíteni. -
A vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja,
hogy melyik állam kötelékéhez tartozik ? - Kovács
és Szénási hajdútisztek foglalásai. - Móricz újabb
szerzeményei. - A váci és csanádi püspökök dézmaszedési joga Csongrádmegye területén. - Ennek népességi viszonyai. - A magyar királyi és földesúri
befolyás erősbül. - A város az utazó katonacsapatoktól szenved. - A vidék nyomora és a város elpusztúlása. - Bethlen háborúja II. Ferdinánd ellen.
- Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról. - A
város gyarapodása. - Györfy J. joga Körtvélyes,
Solt, Mágocs, Kétlebec, Veresegyház, Barc és Leng
irányában. - Móricz birtoklásáról erdélyi vizs-
gálát. - A Rákóczyak joga a Mágocs-féíe birtokokhoz. - A Cserepesyek Batidáról újabb adománylevelet nyernek. - A csongrádmegvei községek
lassú fejlődése. - 1608-1634. . . 92
7. A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbűl. - Bercsényi adomány levelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra és Monyorósfecskésre. -
A régibb tulajdonosok elhallgatnak. - A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak. - A város újra elpusztúl, de csakhamar
helyreáll. - A végbeli tisztek elfoglalják és védik
a várost. - Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs,
Kétlebec és Leng használata ellen óvást emel. - A
város Szentkirályt az Őry nővérektől megszerzi,
Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Újvárost és Körtvélyest bérli - Bercsényiné sérelmével. - A vásárhelyiek és makaiak gyűlölködése
a szomszéd rác telepesek ellen. - Ali bég e miatt
panaszt tesz. - Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják. - Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt és Szőllőst veszi birtokába. - Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés
s Orosházára, D. Erdélyi G. Férgedre, a Keresszegi
Kisek szintén Férgedre erdélyi, - Kovács, Zólyomi,
Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas
és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak. -
A török tiltakozása. - Szentesi harc s a vidék elpusztúlása. - A korona befolyása növekszik. - Csongrádmegye Heveshez csatoltatik. - Vásárhely
Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli. - Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak. - 1635-1649. . . .113
8. A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai. -
Vásárhely Borsodmegye előtt panaszt tesz. - A Bercsényiek hirnevének alászállása. - Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja. - Azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéktópusztával együtt Pap János foglalja el. - Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre. - Széll M., Török B., Széki P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik. - Balassa Imre,
Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz. -
A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni. - Itt minden törvényes rend felbomlik. - A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása. -
A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel. - Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyebütt. - A török előnyomúlása e
vidéken. - A vasvári béke után a magyar katonai
rablások ismét megkezdődnek városunkban is. -
Borsodmegye ezeket a kassai országgyűlésen panaszolja el. - A város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja.
- A város terjeszkedése, - Elfoglalja Szentalbert,
Szenterzsébet, Bárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya
pusztákat, mi ellen Török B., Széli M. és Pálfy püspök óvást tesznek. - Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az új földesurak bitorlásai
ellen védekezik. - A város Soltot, Kéktóráróst, Rétkopáncsot használja. - Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik. - Makripodáry püspök is újra
követeli itteni jószágait s Pereskutast és Mágocsot,
a Csanádi püspök javait, magának adományoztatja. -
A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet
és Tömpöst, Kecskést, Csomorkányt, Orosházát birja.
- Bercsényi M. Széli Miklósra bizza itteni jószágait. - De ezekhez most mások tartanak igényt. - A Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsanna Csomorkányhoz és Kecskéshez szereznek jogot. - Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát,
Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani
Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszent birják. -
1650-1666 ... . 133
9. Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen. - Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja. - Hasonlóan jár el Bárós
ügyében Pap János ellen. - Földvárt, Orosházát és
Ráckevét a királytól felkéri. - Csanády J. óvása
Csomorkány tárgyában. - Bonyodalom Mártély
birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszterházyak
miatt. - Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos
szerzeteseknek, majd Dévényi Ferencnek adja el. -
A végbeli katonák kirabolják az alföldet. - Spankau
és a vármegyék intézkedései ez ellen. - Bercsényi
föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen. - Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása. - Csáky Ferenc is oltalmára kél pusztai földesurainknak. -
Kaszás István Bercsényi föllépésére száműzetik. -
A Wesselényi-féle összeesküvés. - A kurucok az alföldre bujdosnak. - Pereskutast és Csárpást a Csanádi püspök visszakapja. - Makó a királynak adózik. - Balassa J. fosztogatásai Férgeden s vidékén. - A földesurak Bercsényi kivételével adót
innét már nem húzhatnak. - A város zálogba veszi
Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt. - Utóbbik
érdekében a Csanádyak óvást emelnek. - Básthy
J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át. - Solt, Bétkopáncs és Batida is ezek birtokában. - A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk. - A város viszont Borsodmegye
ellen panaszkodik. - A város foglalásai ellen Janka
P. és Szűcs Gy. tiltakoznak. - A katonai fosztogatások tovább tartanak. - Ez ellen a farkiak városunkba menekülnek. - Balassa J. Férged miatt
fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarcolására. - Ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet. - Tököli I. felkelése. - A rabló
katonák városunkat és az alföldet elözönlik. - Az
országgyűlés megbélyegzi a rabló végbelieket. - Az
Alföld és a város hátat fordit a német kormánynak
s Tökölihez pártol. - E példát Borsod-, Csongrádmegye s Bercsényi M. is követik. - A kuruc országgyűlés adónkat leszállítja. - 1667-1682. . . . .150
10. A király hazánkból a törököt kiűzni, ez pedig
Bécset elfoglalni törekszik. - A török vereségei. -
Bercsényi és Tököli. - Utóbbik táborozása a délvidéken. - Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dúlják és nyomorgatják. - A tatárok
Szentesen. - A császáriak Szegedet támadják. -
Bécsben az Alföld visszafoglalására keritik a sort. -
Szegedről a törököt kiverik. - Bercsényit annak
kapitányává nevezik ki. - Veteráni a tatárokat
határunkban megveri. - A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja. - A drágaság. - Eleségszállitásaink. -
Mindenfelől zsarolnak, de kivált a németek. - Caraffa
katonai kormánya alá jutunk. - A király katonáit
a rablástól tiltja. - A város lakosai messze kiterjesztik a határt. - A Semseyek földesurasága. - A király hatalma mindinkább megerősödik itt. - A
Csomaköziek Batidán. - A dézma felett a váci püspök és a császáriak összetűznek. - A gyulai török pasa is adót követel. - A török, a császáriak és
Tököli hadjáratai e vidéken, - Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban. - Tököli elhagyja e vidéket. - A város Bercsényi védő szárnyaira bizza
magát s a pusztákért is neki adózik. - Sámson és
Kecskés birtokjogát a Semseyek újra rendezik. -
A török végső erőfeszitései az Alföld megtarthatásáért. - E célból Tökölit is újra ide rendeli. - A császáriak újabb, iszonyú pusztitásai. - A szultán
az Alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja ; de ez a
császáriaknak szállit eleséget. - A török dühöngése
e miatt. - A lakosság elmenekül a török-tatár
rablók elől s üresen hagyja a várost. - Az egész
vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt. - A kurucok szorultsága e vidéken. - Gyula várát visszafoglalják a töröktől. -
1683-1695 167
11. A kormány árúba veti a visszafoglalt országrészt
s a régi tulajdonosokat igazolásra szólitja fel. -
Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől. - Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait. - A zentai győzelem. - A tisza-marosi határőrség. -
A karlovici béke. - Csongrád- és Csanádmegyék
visszakapcsoltatnak Magyarországhoz. - A kormány
intézkedése ezek benépesitése tárgyában. - A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak. - A szegény jobbágyság tódul e vidékre. -
Vásárhelyt is újra megülik. - A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára. - Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból. - A megszállott puszták. - A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket
betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak. - Az új szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat. - A
katonai garázdálkodások megszűnnek. - Bercsényi
a felkelést szitja. - A kormány a várost Schlick-
nek adja el. - Ennek következtében összeírást készítenek s az adomány levelet is kíállitják róla. - Schlick átveszi a várost. - Ezt azonban időközben
tévedésből a Német Lovagrendnek is eladják. - Ez
is felesketteti a várost a maga hűségére. - Az újszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a dézmával együtt a csanádi püspöknek engedi át. -
A Rákóczy forradalom kitörése. - A rácok a vidéket
dúlják, de városnnkat kímélik. - Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza. - A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll. - Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felől. -
A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön. - Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti. - Városunk és a szomszéd községek népét kitelepítik.
- Schlick hazatérésre és a császár hűségére inti a
lakosságot. - A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós
pedig a kuruc tábornak szolgál. - Bercsényi, Bertóthy, Deák és Károlyi a városban. - Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli. -
A várost és vidékét Csajághy kurucai védik. -
Eleség-szállitás Rákóczy főseregének. - A kurucok
garázdálkodása a városban. - Ennek hírszolgáltatásai a felkelőség részére. - A hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad. - Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal. -1693-1709 . . .188
12. Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak.-
Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a
taksából s pártfogásába veszi a várost. - Ujabb
szállítások a szolnoki vár s a kurucok részére. -
A császáriak is körülfogják a várost. Tököli rác
vezér pedig megrabolja. - Károlyi megköti a szatmári békét s megtartja csongrádi uradalmát.- Schlick is ragaszkodik földesúri jogaihoz s védi a várost a
katonai terheltetések ellen. - A város a püspöki
dézmát bérbe veszi. - A város a szegedi katonai
hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt.
Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza. - A
város gyarapodik s tornyot épít. - A céhek alakúlása. - Pap Gy. bíró Károlyi földesuraságát támogatja. - Adózunk mind a két úrnak. - A Vicz-
mándyak Körtvélyest eladják. - Nádasdy csanádi
püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét
a városnak bérbeadja. - Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják. - Adóösszeirást rendeznek. - A birák panaszkodnak ez ellen
s megeléglik a kétfelé való fizetést. - Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való fizetéstől. - Ez karhatalommal veszi be rajta követelését. - Herbeville oltalomlevele a városnak. - A város szállitásai a török háborúban Jenő herceg részére. - A
város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt
emel. - Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga
jogait. - Schlick emeli a taksát, egyszersmind a
városnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a
jobbágyság alól. - Károlyi tüntet loyalitásával. -
A birák titkon neki is fizetnek. - A lakosság e
miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni. -
A dézma haszonbérletétől megfosztatik. - A csanádi
püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt
magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni
Csanádmegyéhez. - Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel. - A
város földesurainak támogatása mellett új templomot
épit. - A lakosság újra fellázad a Károlyinak való
adózás ellen s biráit börtönre hányja. - Schlick
katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára. - Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog. - Károlyit Bécsből is
eltiltják a város adóztatásától. - 1709-1720. . . 216
13. Károlyi Pálfi útján követeli magának a várost. -
Ez elutasítja s a város megvételét ajánlja. - Schlickkel az alkudozás megkezdődik. - A váci püspök óvást tesz a város templomépitése ellen. - Schlick
és Károlyi segitik abban. - Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre. - Ennek neje ellenzi azt. -
Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést
követel. - Károlyi kölcsönt vesz fel s a Csongrád- :
megyei uradalomra megköti az alkut. - Csöndességre és hűségre inti a várost és belenyugvásra nejét. - Jasztrabszkyt és Pap Györgyöt küldi a városba. - Ez biztosítékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik
vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik. - Károlyi megbántódása a király és az országgyűlés által.
- A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket. - A király, ámbár az adásvétel jogosságához
kétségek férnek, kiadja az adománylevelet. - Ennek
tartalma. - Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál.
- Utóbbiknak a város is segítségére megy. - Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza. - Pap György mellőztetése. - Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak. - Károlyi a város
pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől
útját állják. - A jogvédelemről gondoskodik s külösen készül a Német Rend ellen. - Akadályok Bécsben. - A Rend egyezkedési ajánlata. - Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet. - Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel. -
A b. Zayak keresete. - A lakosság nem akar a
jobbágyi állapothoz szokni. - Izgatják és szétoszolni
készül. - Károlyi emeli a taksát s lassanként földesúri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja.
- A város templomot és iskolákat épit. - Károlyi
pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több
terhet ró rá. - Készül a külországi háborúhoz. -
A Péro-féle lázadás kezdete. - Matulai ismertetése.
- A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez. - Károlyi hadi készületeit félremagyarázza. A lázadás kitörése s elfojtása. - A lakoltatás. - A
város ettől megmenekszik. - 1721-1736 237
14. Károlyi a várost zálogba akarja vetni. - Kiegyezik
a makai határra a csanádi püspökkel. - A birák az
elzálogosítás ellen. - Eleségszolgáltatás a török háborúra. - A pestis kitörése. - A helytartótanács, a vármegyék és Szeged intézkedései. - Biráink az
óvintézkedéseket elhanyagolják. - A pestis Ujutcán
föllép. - Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában. - A lakosság ezek ellen fellázad. - Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki. -
Az ellenszegülés megtörése. - A helytartótanács
intézkedései a városra nézve. - A hadiszállításokra
szorítják a lakosságot. - A város költségei a pestis
alkalmából. - Ennek megszűnése. - Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása. - Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak. -
A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral
a város meghasonlik. - A megye beavatkozása. -
A taksa ötezer forintra emeltetik. - Megdöbbenés
városszerte és kiegyezés a földesúri haszonvételekre.
- Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, újabb
egyezség köttetik 5500 frt mellett. - Az osztrák
örökösödési háború hatása városunkra. - Ezt a
Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik. - A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják. - Károlyi Sándor halála. - Altban püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen. - Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsúl. -
Összeütközések a határok bizonytalansága következtében. - Ezek törvényes úton kitűzetnek. - A Török-Czeglédi-féle versengés. - A város a nemesek letelepedése ellen. - Zavargás az »örökös jobbágyságig miatt. - A város a földesúri haszonvételekre újabb alkut köt s biztositja a taksás jobbágyságot- Károlyi a várost a kath. templom építésére szólitja fel. - Erőszakoskodás a vesztőhelyen
a barát ellen. - A gróf biztositó levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére. - A
reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk
telepednek le. - 1737-1752 268
15. A túri egyházi botrány. - Törő gondnok és Pető
Ferenc szövetkeznek. - Utóbbik Törökországban
konspirál és itten összeesküvőket toborz. - Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei. - Országos elégűletlenség. - Bujdosó és Jenei izgatásai. - Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró. - Törő
és Pető fegyverfogásra megegyeznek. - Halasról az
összeesküvést fölfedezik. - Ennek terve. - Petőt
az indúlás percében elhagyja bátorsága. - A felkelők
Túrra vonúlnak Körösi és Becsei vezérlete alatt. -
Utóbbit azonnal elfogják. - Törő visszahúzódik. -
Jenei menekül. - A felkelők Túrkevén elfogatnak
s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek. - Az udvari kamara első értesülései. - A csongrádi és hevesi alispánok. Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök
jelentései. - A szolnoki sókamara és Szeged város
tudósitásai. - Az udvari kamara katonai erőt küld
ki. - A királynő külön törvényszéket rendel. - A
foglyok Budára vitetnek s velők együtt a birák is.
- Károlyi is kompromittálva volt. - Buzgólkodása
Halász és Vértesi nyomozásában. - A debreceni álhirek. - Batthyány nádor józan felfogása. - Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanú alatt. -
A foglyok vallomásai. - Ujabb elfogatások. - Szőnyi
lelkész verses munkája a város mentségére. - Az
udvar az értelmi főszerzö után nyomoztat. - Kath.
propaganda a foglyok között. - Báthori főbiró
hitehagyása. - Az Ítélet és a végrehajtás. - A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti. - Kaszárnya épitést rónak rá. - Jutalmazások. - A
lakosság fél a kaszárnya épitéstől. Szaplonczai,
Szőnyi és a vármegye közreműködése a város felmentése érdekében. - Küldöttség a királynőhöz. - A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja.- A várost megakarják fizettetni. - Károlyi elszánja magát
a közbenjárásra. - Tanácsokat ád s lépéseket tesz
a megyénél, nádornál stb. - A helytartótanács és
a királynő nem engednek s a makacs város ellen
vizsgálatot rendelnek. - Szabadulás a büntetéstől. -
1753-1756. 295
16. Uj úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok
terheit sulyosbitják. - Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket. - A birák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik.
- Ferenc gróf pirongatja őket. - Ezek a kath.
templom költségeire s egyéb a jobbágyságra háritott
terhekre utalnak. - A papok közbenjárnak. -
Végre engedett a földesúr. - Ennek hasznai az új
úrbéri rendeletből. - A városba kath.-ok és lutheránusok telepíttetnek. - A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól. - A váci püspök egyházlátogatása. - A lakosság kath. templom épitésre szorittatik. - A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek. - Városháza épittetik. - A
nép elégedetlen Báthorival s ezt a biróságból kihagyja. - Az uraság törvénybiróvá teszi. - Panaszok az uradalmi tisztek ellen. - 1756-1768 324
17. Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyarú helyzetét. - A város zúgolódik az úrbéri szabályozás
miatt. - A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek. -
Az ügy a vármegyén. - Árviz. - A város méltatlan
eljárása Szőnyi Benjámin ellenében. - Per a Zayakkal
a város birtokáért. - A Károlyiak ezért fizetnek. -
A város panaszt emel a földesurak ellen. - Andrási
királyi biztos. - A királynő jóakaratú rendelete. -
A város urbáriuma elkészül. - Ennek tartalma. -
A földesúr és a város elégedetlensége. - Zavargások
a földmérésnél. - Általános békétlenség. - A lázongók követeket küldenek Bécsbe. - Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az »igazi
urbáriom«-mal még jobban félrevezetik. - A lakosság új urbáriumot követel. - A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani. - Teljes anárkhia.
- A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja. - A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasitja. - Károlyi a kancellárnak ir. - A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre Ítélik. - A város Andrási közbenjárása mellett
egyezkedik földesurával. - A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában. - A megye elégedetlensége. - Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával. - A jobbágyok panaszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét. - Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe. - 1768-1778. 343
18. A Básthyak pere Károlyi ellen. - Az ügyet egyezség útján intézik el. -- A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak. -
Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall. -
A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik
meg. - A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság. - Török háború. - Városunk újoncokkal és élelmiszerekkel segiti az uralkodót. -
Rendetlenségek és hiányok a szállításoknál. - Gazdáink jóléte. - Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága. - Az 1790-ikí szükség s a következő évi bőség. - A jobbágyság ugarföldeket kér. - A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik,
de a helytartótanács a földesúrnak ad igazat. - Az
uraság az új templomnak nem ad telket. - Zavarok
a biróválasztásnál. - Károlyi József jóindulata a
város irányában. - Az új földesúr egyezséget köt a
Viczmándyakkal. - Három terméketlen év. - A
város intézkedései a segélyezés ügyében. - Az új
templom épitésének folytatása. - A francia háború
hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről. - 1778-1796 376
19. Botrány a János szobor megcsonkítása miatt. -
A ref. egyházi elöljárók gyanúba vétetnek. - Az
itélet. - Inséges évek. - Bankócédulák behozatala. - Francia háború terhei. - Hamis híresztelések a város hüségtelensége felől. - Ujabb hadi segély, nagy drágaság. - A kisutcai nagy tűz. - A segélyezés. - Tolvajságok elharapódzása. - A pénzérték csökkentés. - A vármegye elégedetlenségben tör ki. - Ferenc császár meginti. - Ujabb inség, a
tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás. - A
földesúr jótéteményei. - Az újvárosi földbérlet. -
A nagy fergeteg. - Nagy árviz. - Ínség, oláhok letelepedése. - A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes. - A földesuraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól megvonja a dézmabérletet s szerfelett terheli a közönséget. - A dézmaper. - A megyénél nem találunk támogatásra, a helytartótanácsnál sem.- Kereset
a földesúri jogtalan terheltetések ellen. - A vármegye igazságszolgáltatása. - Kiengesztelődés az urasággal. - 1797-1816 405
20. Panaszok orvoslása az igazságkeresők útján. - A
négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása. - Rákos a községi számadások megvizsgálását kivánja s kikel a városházi gazdálkodás ellen.
- Zavargás a birótételkor. - Rákost elfogják és kitiltják a városból. - A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat. - Rákost újra eltogják és megcsapják. - Nagy drágaság. - A nép a birák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ. - A
kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt. - A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival. - A vármegye az
urasági tiszteknek kedvez. - A király rendelkezik
a községi számadások megvizsgálása, a választások,
Herczeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tár-
gyában. - A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet.
- Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak. - Lánczyt kérik kormánybiztosnak. - A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a
számadásokat is megvizsgáltatja. - A fölségkérvény
elintézése is rábizatik. - Az igazságkeresők kétségbe
vonják a királyi leirat igazi eredetét. - A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel. - Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy
elnyomatása, saját üldöztetésök és Herczeg felől panaszt tesznek. - Itthon börtönbe vettetnek. - A város viszálya az uradalmi tisztekkel. - Kristó és
Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak. - A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei. - Az igazságkeresők a tanácscsal
egyetértve, a legelő és robotügyben újabb panaszokat
terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadonbocsátását. - Katonafogdosás. - A higgadtabb elemek felülkerekednek. - A tanács gyarlósága. -
Feladja a küzdelmet. - Az igazságkeresők jellemzése. 1816-1822 431
21. Ferdinánd kir. herceg a városban. - Árviz. -
Csók Mózes jegyző. - Az uradalom jótékonysága.
- Viszály a réti kilenced és a legeltetés miatt. -
A tarjáni tűzvész és segélyezések. - A tolvajokat
Berhidai megfékezi. - Pereskedés az urasággal az
árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt. - Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása. - Örökváltsági tárgyalások. - A református
egyház kulturtörekvései. - Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűzvész. - Az újraépítés szabályozási terve. - Új városháza. - Az erzsébeti hóesés,
árviz és szűk esztendő. - A nagy kolera föllépése.
- Óvóintézkedések. - Babarczy alispán. - A közrémület. - Vacsi Albert főbiró. - A betegekkel és holtakkal való elbánás. - Katonafogdosás. - A
szőllőskertek és a hosszú-út pere. - B. Orczy királyi biztos. - A szegedi hetelés megszüntetése. A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási eljárás. -
Ujabb inség ésdrágaság. - 1822-1836. . . . . 455
22. Mozgalom az úrbéri földek ügyében. - A zsellérek követelései az urasággal szemben. - Némelyek a királytól kérik a törvény megmagyarázását s legelői
és egyéb panaszaik orvoslását. - A helytartótanács
és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott
földek kiosztására. - Gosztonyi Sándor ügyész és
Klauzál Gábor megyei küld. elnök. - A lakosság
nem bizik a tisztviselőkben. - A vármegye a helytartótanácstól a törvény magyarázatát kivánja. - A helytartótanács ezt megteszi. - Az elégületlenek
szaporodnak, a városi tisztújitáson győznek; a nép
nyomorának enyhítéséért esedezik. - A maradványföldek kiosztatnak. - A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. - Elégedetlenség a földosztással.
- Nagy A János. - Az uradalom szertelen követelései és túlkapásai. - A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek. - Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában. - Klauzál a várost egyezkedésre
inti. - A Török és Szilágyi nemzetségek követelései
a határból. - A lakosság a bírák ellen zúgolódik,
s az örök váltságot kivánja. - A helytartótanács a
vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait
tárgyazó régi iratok kiadására utasítja. - Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonúlása. - Képtelen és zavaros kívánalmak. - A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi. - A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszínek ügyében. - A király
beavatkozása. - A legelő elkülönítési egyezkedés
meghiusúlása. - A megye ez ügynél ellenszegül a
helytartótanácsnak. - A város országgyűlés elé viszi
a legelőügyet. - A király a földesurak pártjára kél
s a várost az erőszaktól eltiltja. - Az ügyet per
útjára terelik. - A város az úriszéken a pert elveszti, a vármegye ez ítéletet megsemmisít. - Küldöttség a királyhoz. - A város örökváltsági újabb
kísérlete s ennek meghiusúlta. - Bene József főispáni helyttartó. - A korcsmapert a város megnyeri. - 1836-1845 490
23. Az árvíz és a város küzdelme ez ellen. - A pusztúlás és az óvintézkedések. - A megye a Tisza szabályozását sürgeti. - A sártói töltés helyreállítása. - A város hanyagságát Basa Lajos szolgabiró megtöri. - Inség és közsegélyek. - A város kulturintézményeket követel a földesuraságtól - hiába, -
Az elszaporodott tolvajok ellen rögtönbiróságot állítanak. - A legelőelkülönitési per folytatása s egyezséggel való befejezése. - 1845-1847 525
A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. II. Szulejmán szultán 4
2. I. Ferdinánd király 6
3. János király 7
4. H.m.vásárhely vidéke 1528-ban 9
5. Perényi Péter névirása 12
6. György barát 29
7. A dunai tartományok a XVI. sz. közepén ... 33
8. A Pestyéni család cimere 34
9. A Losonczy család cimere 42
10. Mágocsy Gáspár névirása 46
11. Cs. Zay Ferenc 51
12. Liszthy János névirása 52
13. Viczmándy Mátyás névirása 52
14. Kerecsényi gyulai várkapitány 54
15. Földváry István rovó névirása 55
16. Miksa király 59
17. János-Zsigmond fejedelem 60
18. Gyula vára ostsoma 1566-ban 65
19. H.m.vásárhely vidéke 1579-ben 75
20. H.m.vásárhely vidéke 1596-ban 82
21. H.m.vásárhely vidéke 1596-ban 83
22. Rudolf király 87
23. Hajdúk a XVII. században 90
24. Nyáry Pál névirása 93
25. H.m.vásárhely vidéke 1609-ben 95
26. Bethlen Gábor fejedelem 98
27. Lippa vár tervrajza 100
28. II. Mátyás király 101
29. Csongrádmegye cimere 106
30. II. Ferdinánd király 109
31. Pestmegye cimere 114
32. Gyula a XVII. százazadban 116
33. Várőrség a XVII. században 120
34. Csanády-ak cimere 121
35. Szendrő vára a XVII. században 123
36. Csanádmegye cimere 124
37. Dunai tartományok a XVII. század közepén . . 126
38. Hevesmegve cimere 129
39. Fülek a XVII. században 131
40. Kende Gábor névirása 139
41. Huszt vára most 140
42. Wesselényi Ferenc nádor 143
43. Básthy-cimer 148
44. Szokoli-cimer 153
45. Janka-család cimere . 156
46. Balassa-cimer . , 157
47. Tököli Imre kurucvezér 164
48. H.m.vásárhely vidéke 1687-ben 169
49. Szeged a XVII-ik században 171
50. Semsey-cimer 176
51. Veteráni tábornok 178
52. Heissler tábornok 180
53. Bercsényi-eimer 181
54. Dunai tartományok a XVII. század végén . . . 187
55. Magyarország a XVII. század végén 189
56. Gr. Bercsényi Miklós 190
57. Gr. Bercsényi M.-né gr. Csáky Krisztina . . . 191
58. Cometh József névirása és pecsétje 197
59. Gr. Schlick Lipót tábornok 201
60. Kuruc fölkelő 205
61. II. Rákóczy Ferenc 206
62. Bottyán János névirása 208
63. Rabutin tábornok 211
64. Bercsényi Miklós kuruc fővezér 213
65. H.m.vásárhely és vidéke a XVIII. század elején 217
66. Halász Péter névirása 218
67. Károlyi Sándor grófi cimere 221
68. Gr. Nádasdy L. püspök névirása és pecsétje . . 224
69. Gr. Schlick Lipót cimere 226
70. Gr. Herberstein tbk. névirása és pecsétje . . . 228
71. Temesvár a török alatt 229
72. Gr. Pálfy János névirása 230
73. Gr. Schlick névirása 234
74. Pálfy János nádor 238
75. Gr. Károlyi Sándor 243
76. Gr. Károlyi Sándor ered. kézirata a vásárhelyiekhez 253
77. Rákóczy József 264
78. Péró és társai bünködésök 265
79. Neipperg tábornok névírása és pecsétje . . . 278
80. Gróf Károlyi Ferenc . 281
81. Lábady Adám alispán névirása 303
82. Báthori Mihály főbiró névirása 306
83. Gr. Batthyány Lajos nádor 308
84. Litteráti István jegyző névirása 312
85. Gr. Nádasdy Lipót kancellár névirása 317
86. Gr. Batthyány L. névirása 318
87. Mária Terézia királynő' 319
88. Gr. Grassalkovics Antal kamarai elnök . . . 322
89. Gróf Károlyi Ferenc névirása 325
90. Gr. Károlyi A.né Harruckern Józsa 329
91. Gr. Károlyi Antal 335
92. Török Ferenc névirása 339
93. Gr. Károlyi Antal névirása 344
94. Zay-cimer 347
95. A város urbariuma 353
96. II. József császár 385
97. Gr. Teleki Sámuel főispáni helytartó 387
98. Csekonics József m.hegyesi jószágkormányzó . 391
99. A Kaszap-család nemesi cimere 392
100. Laudon tábornok 393
101. Gróf Károlyi József 399
102. Viczmándy-cimer 400
103. Bereczk Péter lelkész 407
104. H.m.vásárhely és vidéke a XIX, sz. elején . . 410
105. Gr. Zichy Károly httanácsi elnök 427
106. Dus István háza 433
107. Ferenc király névirása . . . 444
108. Dus István botja 454
109. Ferdinánd kir. herceg fiatal korában 456
110. József nádor 462
111. Csók Mózes jegyző és névirása 465
112. Gr. Károlyi Lajos 466
113. Babarczy Imre névirása 479
114. Tóth Ferenc lelkész 480
115. Báró Orczy Lőrinc főispán 485
116. H.m.vásárhely és vidéke 1835-ben 486
117. Kárász Béniámin alispán 493
118. Klauzál Gábor megyei tbiró 496
119. Tajnay János névirása 501
120. Nagy András János gazda 502
121. Kaszap Mihály megyei főjegyző és névirása 505
122. Szabó László urad. ügyész névirása .508
123. Kárász Béniámin alispán névirása 518
124. Gr. Károlyi György 523
125. A vásárhelyi birák névirása 1845-ben 526
120. Basa József sz.biró 531
127. Basa József sz. biró névirása . . .533

IV. kötet
A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE.
1526.
1. KÖZMIYELÖDÉS ÁLTALÁBAN. EGYESÜLETI ÉLET.
A közmivelődést a talaj, a háborús élet, a rablótámadások és a török uralom felettébb akadályozzák. - A birtokos nemesség és földesuraság is igen kevéssé
fejleszti azt. - Értelmiseg és tanultság hiányzása. -
A boszorkányhit és boszorkánypereink. - A nép természettől kitűnő lelki és erkölcsi erővel s önkormányzati képességgel van megáldva, a tudományos és művészeti képzettség azonban hiányzik. -- Még az irni
tudás is csak később terjed. - Egyesek kiemelkedő
pallérozottsága. - A színészet, az első helyi újság. -
Olvasó társaság, zenekar, társalgási egylet, védegylet,
iparegylet, kereskedelmi társulat, gazdatársaság, kaszinó, lámpaegylet, posta 1
2. A HATÁR BIRTOKJOGÁNAK ÉS TERÜLETÉNEK
TÖRTÉNETE.
Az adományozási jogforrások az államfőkkel megszaporodnak. - A török uralom kizárólagossága. -
A határ eredeti kiterjedése. - Sz.király ide csatolása.
- Móré és Pestyéni ellenbirtokosok. - Községeink
külön állása Jaksics és Mágocsy alatt. - A földesurak
kapzsisága és állhatatlan jelleme. - Kopáncs és Rárós
hozzánk kapcsolása. - Ferdinánd a város földesurait
sürün változtatja. - A birtokaikból kiforgatott urak
panaszai a hongyüléseken. - Ezek a nemzeti királyok és a fejedelmek adományozásait is elismerik. - Ellenben a Habsburg királyok ezekre mit sem adnak.
- Losonczy földesurasága. - Nagy pusztulás községeinkben. - Ferdinánd ezeket is eladomanyozgatja.
- De vele és Miksával szemben János Zsigmond is
adományoz. - Földesuraink ezek idejében. - Bercsényi. - A főpapság itteni javai elvesznek. - Karpótlást szereznek érte. - A földbirtok joga összezavarodik. - A város megnövekedése. - A falvak majd ide csatoltatnak, majd ismét önállósitlatnak. -
Erdélyhez kapcsoltatunk. - Viczmándy földesurasága.
- A város a kir. kamarának hódol, Bercsényit pedig
megtagadja, -A végbeliek rablókalandozásai. - Erdélyi
és magyarhoni adományozások elegyesen. - A Habsburgok itteni adományozásai. - A XVII. sz. utófele.
- A török kiűzetésével minden régi jogot felfüggesztenek. - A kincstár földesurasága. - Bercsényi eladja a várost. - Schlick és Károlyi földesurasága. - Károlyi az elpusztult községek határait a városhoz kapcsolja. - A Német-rend ellenmondása. - A Károlyiak további terjeszkedése. - A város jogai a pusztákhoz. - A lakosság az egész határt szabadon használja. - A nagyobb gazdák névsora 1720-ban. - Az
uraság osztja ki a földeket. - A nagyobb birtokosok
névsora 1761-ben. - Későbbi nagy gazdák. - A határ
kiterjedése. - A Károlyiak megosztoznak azon. -
A régi birtokosok jogutódai 25
3. A BELTERÜLET TÖRTÉNETE.
A város fejlődését gátló okok. - Népesség hiánya.
- A beltelkek és ház-sorok képződése. - Körülárkolás, nádfalkerités. - Az utcák alakulása. - A terjeszkedést korlátozzák. - A házakhoz kertet is csatolnak.
- A házhelyek választása, szabályozása és feltöltése.
- Városrészek a török korban. - Uj-utca keletkezése. - A Hód tava szaggatja a belterületet. - Ennek alakja a XVIII. sz. közepén. - Az Uj-templom előtti
vízfelület. - A házak száma ez időben. - Az urbáriom a háztelkekről. - Ezek összes térfogata. - A tizedek kiterjedése és összefüggése. - A töltések. -
Loger és Lakhat telepítése. - A Szentandrási- és
Palotai-utcák. - A tizedek népessége a XVIII. sz.
vége felé. - Az utcák elnevezése és fekvése. - A
házak soratlan fekvése. - Az uraság 1790-diki építési rendelete. - Uj-város alapítása. - A tűzvészek szabályozó hatása. - Kis-utca rendezése. - Uj-utca
kibővítése. - Uj-város kiszélesítése, - A vásár és
piac elhelyezése. - Utcai por és sár. - Pallók rakása.
- Az uradalom és a megye o város építéséhez igen
kevéssel járulnak. - A nevezetesebb épületek.. - Fák
hiánya. - Nevezetes emberek lakásai 59
4. A NEMZETISÉGEK ÁRAMLASA. EGYES CSALÁDOK BEKÖLTÖZÉSE ÉS SZÁRMAZÁSA.
A vidék birtokáért a magyarok és rácok küzdenek. - A magyarság túlsúlyra jutása. - A törzscsaládok, a későbbiek beköltözésének ideje s származási
helyei. - A görög, rác, oláh, tót, cigány családok s
ezek származása és keveredése a törzs lakossággal. -
A kath. egyház többféle nemzetiségei. - A zsidó családok beköltözése s származási helyeik. - A nemesek elpusztulása, újra beköltözése és származási helyeik.
- A közigazgatás nyelve, kiejtés, tájszók s néprajzi
általános jellegek 82
5. A NÉPESSÉG HULLÁMZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE.
A lakosság a török alatt majd elfogy, majd megnövekszik. - A gyulai őrség zsarolásai. - Vármegyéink és községeink népessége a XVI. sz.-ban. -
A török fogyasztja a lakosságot. -- A város népessége
ez időben. - A rácokkal való ellenségeskedés. --
A város és a vidék elpusztulása. - A helyet újra
ülik. - A népesség gyors szaporodása. - Az országgyűlésen panaszok a jobbágyok vándorlása ellen. - A népesség létszáma 1722-ben. - Szökdösések a városból. - A vármegyék intézkedése ezek ellen. -
Az 1738-diki pestis pusztítása. - A Károlyiak idtézkedései a népesség szaporodása tárgyában. - Az idegen elemek tulnyomósága. - A tanács álláspontja a
beköltözések irányában. A föld nem nyújt megélhetést a népnek. - Kivándorlások a XVIII. sz. vége felé. - A helytartótanács több földet követel a nép
számára. - A katholikusok tömeges betelepítése. -
A születések és halálozások viszonya a lélekszámhoz
mérve. - A családfők, lelkek és házak számai különböző időpontokban 114
6. A KÖZEGÉSZSÉG.
Az ország és a délvidék egészségi állapota általában rossz. - Járványok és idegbajosok, vagy boszorkánytól szenvedők. - Az alföld sajátlagos betegségei.
- Ezek szülőoka a talajvíz és a kutak. - Rendeletek a betegségek gyógyítása és megelőzése tárgyában. - A himlő, pestis és kolera. - A betegségek statisztikája. - Az állattenyésztés károsan hat az egészségre. - A családok közepes népessége. - Ujoncállitási
adatok. - A születések és halálozások arányszámai.
- Az élettartósság. - Az orvoslást a javasasszonyok,
borbélyok és sebészek végzik. A vándor orvosok
és baromorvosok. - Az első sebészek és orvosdoktorok. A későbbiek és fizetéseik. - A kuruzslás. - A bábák. - Az első gyógyszertárak. - A kórház és
halottas kamara. - A régi és ujabb temetők. -
Előbbiek bezárása 133
7. LAKÁS, ÉPITÉSMÓD, BÚTOROK.
A lakóházak anyaga s az uraság építési módja.
- A lakások tisztasága, - A házak építési terve s
tartozékai. - A tégla-kémény és az üvegablakok. -
A vármegye és uradalom építési szabályai. - A házak
becsértéke. - A szilárdabb építkezés akadályai. -
A téglaégetési jog kizárólagossága. - A cserép használatára később kerül sor. - A házi bútorok és szerelvények. - Az ágy neműek. - Az edényfélék. -
A szobafütés 153
8. A VISELET ÉS ÉLELMEZÉS.
A haj és bajusz. - Uri és népies ruházat általában. - A ruha anyagok. - Férfiak viselete és ruhadarabjai. - A fényűzési tilalom. - A női viselet és
ruhadarabok. - Női ruhaszabás. - Az élelmiszerek
általában. - A kenyér, tészta-ételek, főzelékek, zöldségfélék és a gyümölcs. - A húsfogyasztás. - Szeszes
italok. - Lakmározás. - Serfőzés 170
9. VAGYONI ÉS KERESETI VISZONYOK. CSELÉDÜGYEK, ÁRAK.
A birtokosok élhetetlensége és károsodása. -
A jobbágyok kizsaroltatása és jó módja. - A város
ügyefogyottsága. - A réti haszonvét és a rétosztás. -
Panaszok a szegénység felől. - A gazdagságra s
könnyű megélhetésre törekvés. - Vagyonosság fokozatai és forrásai. - A jobbágy-telkek megoszlása. - A vagyon nagyobb része a jószágban fekszik. - A
házak, tanyaépületek és bútorzat értékei. - A bérletek
jövedelmezősége. - A házközösség és az örökösödési
törvény hátrányai. - A végrendelkezés és a jótékony
hagyományok. - Testvérek osztozása. - A zsellérség
keresethiánya és nyomora. - A szorgalomhiány. -
A gazdálkodás hibái és csapásai. - A cselédügv. -
A házi ipar alább szállása. - A földosztások. - A
mezei munkások, iparosok, napszámosok és cselédek
bérei. - A cselédség fékezéze és fogadása. - Az Ínségesek segélyezése. - Az egyházak hagyományai. - Koldusügy és a szegények gondozása. - Az árak története 201
10. ÁLLATTENYÉSZTÉS.
Az állattenyésztés régi állapota. -- Az uradalom
és a város tenyészetei. - Az ártalmak. - A legelők.
- A belső és külső legelők. - A »barmok«. - A rét
mint legelő. - A bikák tartása. - Legeltetési visszaélések. - A barom-járások. - A pásztorok. - Szénatermelés. - Az állatok összeírásai. - A szarvasmarha.
- A juh és a gyapjú. - A ló és sertés. - A baromfi.
- A méh. - A selyemhernyó 233
11. FÖLDMIVELÉS.
A földmivelés elhanyagolt állapota. - A mivelési ágak. - N.hajlás, Rémáris, Újváros. - A föld termékenysége s a termények általában, - A mivelés
rendszere. - Kártékony állatok. - A vetések elhelyezése s mennyisége. - A termés mennyisége az egész határban. - A buza, árpa, zab, köles, kukorica, kender, dinnye, burgonya, káposzta, dohány. . . . . 261
12. HALÁSZAT.
A halászó vizek. - A halak bősége, nemei és
árai. - A halászati jog és bérlet. - A gyevi és ányási
halászat. - A halászok és munkáik. - A halsózás,
szárítás és szállítás. - A halzsir és halkereskedés. -
Halászó eszközök. - A halászás módja. - A kecések
és a hálók nemei. . 282
13. AZ IPAR TÖRTÉNETE ÁLTALÁBAN.
A lakosság idegenkedése az iparosságtól. - Az
iparcikkek előállítása és beszerzése. - A házi-ipar. -
A mesterek betelepedése, megszaporodása és kiválósága. - A gyáripar kezdetei. - A céhek keletkezése, feladatuk és szabályaik. - A kormány hatalma a céheken. - Ezek működése. - A céhlevelek lényeges
tartalma, nemes iránya. A céhek tisztviselői s ezek
hatásköre. - Az inasok és legények. - A céhek
erkölcsi és vallásos törekvései. - A mesterek tisztessége. - A kisebb iparágak. - A céheket a kor túlszárnyalja, hibáik 295
14. AZ EGYES IPARÁGAK TÖRTÉNETEI.
Ács, asztalos, bádogos, bognár (kerékjártó), borbély, cserép- és téglaégető, csizmadia, cipész, festő, fésűs, fürészgyáros, gombkötő, gölöncsér (fazekas), kádár (pintér), kalapos (sipkás, süveges), késes, korcsmáros (fogadós), kovács, kőmives, könyvkötő, kosárkötő, kötélverő, mészáros, olajütő, órás, paplanos,
pék (sütő), rézmives (üstös), serfőző, szabó, szappanos,
szijjártó (nyerges), szitás, szűcs, szürszabó, takács,
timár (varga), üveges iparágak 319
15. ADÁS-YEYÉS, KERESKEDELEM, MÉRTÉKEK.
Az üzleti forgalom csekélysége. - Ingatlanok
forgalma. - Termény-, állat- és fakereskedések. -
A bolti kereskedések. - A görög és zsidó kereskedők
beköltözései. - A kereskedők elszaporodása és megmagyarosodása. - A boltok haszonbére. - Az áruk eredete és szállítása. - A boltok elhelyezése. - Országos vásáraink és eredetök. - A különféle mértékek. 396
16. AZ ERKÖLCS ÉS A FENYÍTÉK TÖRTÉNETE.
Mohács után zablátlanság és erkölcsi züllés állott
elő, az erények és emberies érzések pusztulásnak
indultak. - A további sülyedésnek a vallás vetett
véget, melynek egyesek és a községek meghódoltak,
életöket azon az alapon rendezték be s e felett szoros
fenyítékkel is őrködtek. - A hatóságok és a céhek
is ily irányban hatottak. - A nemesek zablátlansága.
- A nép önérzetes és óvatos természete. - Fegvelmezés a tekintély-hit által. - A vallásos érzületet legelső helyre teszik. - A káromkodás, boszorkányság,
babona s ezek büntetései. - A birák Ítéletének alapvonásai. - A lakosság szelid, szeretetteljes természete,
a verekedés, szitkozódás, becsületsértés és haragtartás
fenyítése. - Barátságos és adakozó természet. - A
családi és háztartási hűség és egyetértés, a civódás
büntetése. - Az öngyilkosság igen ritka. - A nép
derült hangulata és lakmározásai, az iszákosság és
korcsmázás fenyítése. - A nemi élet tisztasága s a
paráznaság büntetése. - A törvénytelen születések
hiánya. - Gyakoriak a vagyon elleni kihágások. -
A tolvaj és rabló világ kifejlődésének okai. - Hatósági eljárás a helybeli és idegen tolvajok ellen. - Az éjjeli kóborlás. - A nyájak tolvajai. - Néha a birák
is gyanúba esnek. - A tolvajok üldözése, a tolvaj
pásztorok. - A nép önálló és bátor, azonban dacosságra is hajló. - Gyűlölt és unott a robot és a közmunka. - A mezőgazdasági kihágások. - A lázongó
hirbe keveredés. - A király és kormány iránti hűség,
katonáskodási készség. - A büntetések nemei és
mennyisége. - A különféle fenyítékek alkalmazása
és statisztikája 412
A KÉPEK JEGYZÉKE.
1. Kiss Dániel névirása 12
2. Varga Pál .13
3. Nagy Ferenc 14
4. Nagy Ferenc névirása 14
5. Schéner György névirása 15
6. Emlényke .16
7. Kovács Ferenc 19
8. A védegylet pecsétje 20
9. Jeney Imre 21
10. Bereczk Pál 22
11. Schlick Lipót névirása 43
12. A határ térképe a XVIII. sz.ban 56
13. A város látóképe 1804-ből .67
14. A város látóképe 1830-ból .71
15. A városháza környéke 1830. tájon 73
16. Uradalmi tiszti lak 1825 ből 74
17. Sas vendéglő 76
18. Az inspektori ház 77
19. Vásárhelyi arcok 112
20. Szegény zsellér háza 156
21. Jobb módú gazda ember háza 156
22. Uradalmi tiszti lak 1825-ből 156
23. Jobb módú gazda ember háza az udvar felől 157
24. Schéner Gy. mérnök lakóháza 158
25. Vályogvetés 159
26. Az ágy 162
27. Világító eszközök 162
28. Lóca, vagy rengő 163
29. Tékák 163
30. A láda 164
31. Az asztal 164
32. Mángorló sulyok 165
33. Gondolkodó szék 165
34. Lóca 166
35. Tükör-rámák 166
36. Toló-kocsi 167
37. Házi feszület 167
38. Nyoszolya vége .167
39. Suba 173
40. Suba 174
41. Suba 175
42. Suba 176
43. Suba 176
44. Tanyáról érkezők téli öltözéke 177
45. Kankó 178
46. Régi tajték pipa 178
47. Régi ékszerek és pipa 178
48. Ing 179
49. Régi eszközök és fegyverek 179
50. Tüz-szerszám, karikás, sarkantyú, kard, kostök 180
51. Az uraság ügyvédje 181
52. Női kabátok 184
53. Puszlikok .185
54. Párta 185
55. Főkötő 186
56. Pöndöl 186
57. Ködmen 186
58. Uri nő papucsa 187
59. A hombár 190
60. A krumpli törő 191
61. Gyertyamártó, bütykös, mozsarak 191
62. A vasláb 192
63. Kancsók, bütykösök, lisztes vagy vajas edény 192
64. Csőrögés tálak és kancsó 192
65. Cintál és cinkancsó 193
66. Fogas, csőrögés tálak stb. 194
67. Kulacsok, bütykösök és kancsó 196
68. Butykosok 197
69. Butykosok és butélák 198
70. Butykos és kancsók 199
71. A város koldusainak cimere 226
72. Pásztorok a tanyán 240
73. Palóka 241
74. A bornyu-tarisznya 241
75. Kolompok 242
76. Békók, kengyelvasak, forgó karikák 243
77. Karikások, csattok 244
78. Nyergek 245
79. Helybeli, régi fajta szarvasmarhák 248
80. Helybeli, régi fajta juhok 249
81. Helybeli, régi fajta lovak 253
82. Helybeli, régi fajta sertések 257
83. Helybeli, régi fajta tanyaőrző ebek 263
84. Gazdasági eszközök 268
85. Régi szekérkerék 269
86. Régi faeke 270
87. Mostani tanyaudvar 271
88. Kötéleresztő, kankarék, buzakavaró, kallantyu 272
89. A szórás .277
90. Halászás nagy hálóval 287
91. A hálók szárítása . . . -289
92. Háló-nehezékek, akasztó-láncok, jégpatkók 291
93. Párnavégek, Párta 296
94. Házi szövőszék 1815-ből 298
95. Házi fonás, szövés eszközei 299
96. Párnavégek .300
97. Ref. egyház urasztali régi kendője .301
98. Ref. egyház urasztali kendője 1701-ből 302
99. A gyertyamártó 303
100. Az ács céh pecsétje, 1825. 321
101. Az ács céh ládája . 321
102. Az egyesült kovács, lakatos, kerékjártó és
asztalos céh pecsétje . 323
103. A csizmadia céh pecsétje 331
104. A csizmadia céh pecsétje . 331
105. A kalaposok céhlevele 335
106. A kalaposok céhládája , 336
107. A kerékjártók céhkancsója . . . 337
108. A rovás . . . . . 343
109. A kőmivesek céhtáblája 347
110. Dus József könyvkötő . 349
111. Lakatos céh jelvénye 351
112. A lakatos céh pecsétje, 1823. . . . 351
113. Szélmalom 359
114. A Szilágyi-féle önműködő malom terve . 361
115. Molnárok és faragók pecsétje, 1821. . . 364
116. A szabó céh pecsétje, 1714-ből ... 373
117. A szabó céh pecsétje, 1776-ból ... 374
118. Rajz az 1787-diki rendszabások előtt . . 376
119. A szürszabó céh pecsétje 1823-ból . . 383
120. Takács szövő-szék 1843-ból ... 386
121. A takácsok céhládája 387
122. A takács céh kancsója 388
123. Rajz a takácsok koncsaftjáról és a céh pecsétje 389
124. A takácsok céhtáblái . ... 390
125. Régi szövés-minta 391
126. Régi szövés-minta . 392
127. Régi szövés-minta . 393
128. A kaloda 419
129. Vizi dudák és tamburák 431
130. A deresen ... . 447

V. kötet
A KÖZMIYELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1884.
MÁSODIK RÉSZ
17. CSALÁDI ÉLET ÉS SZOKÁSOK.
A házközösség, ennek szabályai és felügyelete. - A vagyoni osztály, az öreg szülék ellátásai
és a lányok illetménye. - A cselédek állása a csa-
ládban. - Népszokások !a gyermek születésénél és
keresztelésénél. - A házasság-kötés s az uj
menyecske magatartása. - A halálozás és temetés. 451
18. HATÓSÁGAINK.
Az ellenkirályok, János Zsigmond és a szultánok itteni hatóságai. - A török katonai és köz-,
igazgatási beosztás. - A csanádi szandzsák és a
vásárhelyi náhie. - Erdély keveset gondol ve -
lünk. - A magyar országos és megyei hatóság!
megszűnése. - A közigazgatás teljesen a helyi
hatóságra szorul. - A királyi főhatóságot névleg
mindenkor fenntartják itt. - Csongrádmegyét más;
megyékhez kapcsolják. - Bethlen Gábor gondoskodik a városról s ez a fejedelem engedelmével hódol meg a királyi kormánynak, ámbár a nép a
nemzeti uralkodóhoz vonzódik. - A város kiválik
Csanádmegyéből s Csongrádba lép be. - A királyi hatalom erősbödése. - Erdély e vidéket
kiereszti kötelékéből. - A török kiveretése után
kincstári és katonai kormány alá jutunk. - A
vármegyei hatóság lassanként áll helyre és meg
van bénitva a földesúri befolyás által. - Az első
Károlyiak földesúri hatalma. - Az uriszék hatósága és szervezete. - A közbülső hatóságok általános gyarlósága és alantas szelleme. - A nép a
királytól várja bajai orvoslását. - A város ágensei
a kormánynál. - A városi hatóság fontossága
mindenek felett. - Széles és korlátlan hatásköre
a török alatt. - Ennek későbbi megszorítása és
a pallosjog elveszítése. - A nép nehezen szíveli
önállósága csorbítását. - Kitűnő és méltatlan
elöljárók. - A változékony és megnyirbált illetékesség. -A botoztatás tilalma. - A közigazgatási és peres eljárás. - Szóbeliség, írásbeliség, föllebezés. - Az uriszék késedelmes eljárása. - A birák hogy fogták fel hivatásukat s hogy fogta fel
ezt a nép? - Utóbbik gyanúsításai és engedetlen hajlamai. - Az elöljáróság tekintélyének védelme. - A városi tanács szervezete, megújítása
és ügyforgalma. - A kommunitás. - A hivatalbéliek javadalmazása. - Az 1790. és 1812-diki szabályozás. - A főbíró, esküdtbiró, törvénybiró, esküdtek, jegyzők, ügyész, kapitány, adószedő, városgazdák, árvagyám, borbiró, székbiró, szekérmester, hadnagyok, bakterok, házgazdák, utcakapitányok, kisbirák, tizedesek, külső felvigyázók
állásainlak történetei, hatáskörei, és fizetései. . 470
19. A VÁROS VAGYONA ÉS JÖVEDELME.
A kiváltságos osztály akadályozza a városok
megerősödését, a mi á török alatt mégis beállott,
bár eleink belátás hiánya miatt vagyont és önállóságot később sem szereznek. - A város birtokai a XVIII. sz. elején. - A birák a földesúri haszonvételek bérletét sem gyümölcsöztetik a város
javára. - A város szegénysége, melyen sem az
uraság, sem la vármegye, sem az urbáriom nem
(segít. - A város jövedelmi forrásai egyenként. -
Az uri haszonvételek, a királyi és városi dézma,
a majorsági gazdálkodás, a kaszálók, a nádlás, a
mészárszékek és korcsmák. - A majorsági gazdálkodás gyarlóságai, a szabad konyha, a kölcsönök, a városi adó. - A számadási főbb tételek, a számvitel módja és gyöngeségei. - A visszaélések megtorlása. - A számvizsgálat gyarlóságai. - A hátralékok és ajándékok. 520
20. VÁROSI SZÉKHÁZAK ÉS CÍMEREK.
A székház elhelyezése kezdetben. - Az
1763-diki székház s ennek toldásai. - Az 1812-diki
városháza, ennek helyiségei és berendezése. -
E székház elpusztulása s ideiglenes helyreállítása.-
Az 1834-ki városháza terve, építése és berendezése.-
A pecsét és cimer keletkezése. - Az 1617., 1663.,
1702., 1712-diki és a többi pecsétek. - A címer magyarázata. 538
21. A KÖZTERHEK.
A közterhek súlyos voltának okai. - A kirovások kulcsa és a fölmentések. - Eljárás a hátralékosok ellenében. - A közterhek nemei. - A
pénzadó. - A földesurak és a jobbágyok adója.-
Adóegységek. - A kir. segedelmek. - Egyidőben
adózunk a töröknek, a királynak és a kurucoknak. - A török kiverése után emelik az adót. -
Utasítások a kivetés és beszedés tárgyában. - A
városok e részbeli teendői. - A nép kelletlenül
fizet. - A városra kirótt adó és kir. segedelem
mennyisége. - Az adóba való beszámítások. -
A hadi szállítások. - A pipa adó. - A vármegye,
adója. - A földesúri adó s ennek sokféle nemei. -
A Városi adó.- A termény és állatadózás - a hon,
a megye és a földesúr részére. - A dézma a török
alatt és után. - A termény-adók váltságdijai. -
Ujjhuzás az urasággal a szőllődézma miatt. -
A jobbágyi kirovások módja, a paléta, az ajándékozások. - A püspöki tized. - A város dézmája. - A robot. - Ennek terhes volta s különféle nemei. - A vontatás nemei s nehézségei.- A katonai fuvarozás. - A vármegye robotja, töltéscsinálás és a szegedi hetelés. - A magyar és török földesurak szolgálata. - A nép századokon át nem
szolgál robotot. - A nép idegenkedése attól azután
is, hogy újra behozzák. - Az urbáriom mennyi
robotot rótt ránk? - A robot váltsága. - A szántás és a hosszú fuvar. - A város robotja, a szénacsinálás és nádvágás 553
22. A KATONAI ÜGYEK.
A nemzeti haderő gyarlósága. - A katona-fogdosás és toborzás & francia háború idején. -
Ujonc-állitás és gyakorlás. - Újoncaink száma. -
A katonai mentesség, elbocsátás, kiváltás, helyettesítés. - A katonai anyag kitűnősége. - A vásárhelyi fiuk ezredei. - A szállásadás terhei. - A
szállásadás szabályai. - Az élelmezés. - A répartiált abrak. - Katonatartás vállalkozó által. -
A tisztek ellátása és házai. - A beszállásoltak
száma és dédelgetése. - Panaszok a katonatartás ellen. - Engedmények. - A beszállásolt
ezredek nevei. . 586
23. A FELSŐBB OKTATÁS ÉS AZ IRODALOM
TÖRTÉNETE.
A tudományos pályára való előkészités. -
A lelkészi pályára való képzés. - Egyébb képzőintézetek hiánya. - A gimnáziumot a helybeliek kevésbbé veszik igénybe. - Debrecen és a külföld
látogatása. - A kormány a külföldet is elzárja
ifjaink elől. -Könyvek, hírlapok olvasása. -
Könyvtárak, olvasótársaságok létesítése. - A
gimnázium hatása az irodalom müvelésére. -
íróink és müveik a következő szakok szerint:
bölcselet, egyház és hallás, gazdaság, ipar, technika
és kereskedelem, költészet és szépirodalom, nyelvészet, politika és hírlap, színmű és színészet, tanügy és nevelés, természettudományok és orvostan,
történet és földrajz, jogtudomány és nemzetgazdászat. . . .598
24, AZ EGYHÁZAK ÉS ISKOLÁK ÁLLAPOTA.
Az egyház tekintélye és a nép vallásos érzülete
veszni tér. - Ez !a reformáció utján uj életre támlád. - A földesurak a református egyháznak szabadságot engednek. - A Károlyiak a kath. egyházat
is újra megalapítják. - A kormány ennek kedvez,
a protestánsokat pedig el akarja nyomni. - A
török és a vármegye méltányosabb magatartása. -
A város méltányos, de olykor szükmarku politi-
kája a különböző felekezetek irányában. - A tanügyet a felsőbb hatóságok sokáig elhanyagolják. - A reformáció és a lakosság felkarolja. - Külföldi
akadémizálás. - A kormány a közép- és népiskoláknak támogatására jő. - A vármegye és a
földesuraság erre csak később szánja rá magát. -
Legnagyobb pártfogásban a város és az egyház
részesiti azokat. 621
A) A ref. egyház és iskolák története 632
B) A kath. egyház és iskolák története 656
C) Az evang. egyház és iskolák története 680
D) A g. kel. egyház és iskola története 687
E) A zsidó egyház és iskola története .692
F) Az unitáriusok nyomai 695
25. HELYSÉGEINK KÜLÖN TÖRTÉNETEI.
Barc 698
Batida 699
Csárpa 706
Csomorkány 709
Derekegyház 720
Erzsébet, vagy Szenterzsébet 726
Fecskés, vagy Mogyorósfecskés 728
Férged 742
Földvár 752
Gorzsa 757
Igló vagy Iklód 760
Kéktó, Kéktórárós, l. Rárós 808
Kopáncs, vagy Rétkopáncs 762
Korhány 770
Kökényes 771
Körtvélyes 772
Kutina 778
Leng 779
Libec 780
Mágocs 781
Mártély 791
Panád 798
Peres, (vagy Veres)-Kutas 799
Rárós vagy Kéktórárós 808
Sámson 816
Solt 822
Szent-Albert 825
Szent-Erzsébet l. Erzsébet alatt 726
Szent-Király 825
Szőllős, vagy Mezőszőllős 829
Tótkutas 832
Urnépe 839
Ujváros 840
Veresegyház 847
26. VÁROSI, URASÁGI ÉS MEGYEI TISZTI NÉVSOR.
1455-1848. 853
27. FÖLDESURAINK NEMZETSÉGI ÉS BIRTOKLÁSI
TÖRTÉNETE.
Ábrahám, Achtum, Albani, Almási, Tatár,
Abrózius, András fia, Apor, Ayduara, Babay,
Babonyi, Bak, Boka Péter, Bakay, Bakony,
Balaskó, Balassa, Balajthy, Barcsay, Báry,
Básty, Batidai, Bazini, Bebek, Becsey,
Bélaváry, Beló, Benczés-rend, Bercsényiek,
Berényi, Bernáth, Bika, Bizerey János, Bór,
Boldizsár, Borbély, Bornemisza, Bothos,
Brandenburgi György 865
Csák, Csáky nemzetség, Csanádnemzetség,
Csanácly János, Csanádi székes káptalan, Csanádipüspök, Cserepes Deák István, Csitneki,
Csomaközy, Csücsködi, Czobor, Dán, Demesi
prépostság, Derecskei, Erdélyi, Dersiek, Dévényi, Dienes, Dobóczy-család, Domokos fia
Mihály, Dsáfer, Eőry, Eősi, Érczy, Erdélyi,
Farki, Fáy, Fejéregyházi, Forgács, Földvári,
Gál család, Geszthy család, Gibárti Keserű,
Guti Ország, Gyólai, Győrfy, Gyula vára . . 870
Hagymási család, Halomi Blaskó, Haniki,
Harapkói Bothos l. Bothos, Harangi, Harsányi,
Hasznosi, Hatvani, Héderváry nemzetség, Hegyesi, Hercegh család, Hódmezővásárhely,
Horvát, Hunyadyak, Hügyei Bakonyi, Ilosvayné, Kakas, Kalán nemzetség, Kállay család,
Kálmán, Kamarás, Kamocsay, Kamorjai Vitéz,
Kápolnay, Karácsonyi, Kardos, Károlyi család, Kasztellánfi, Kátay, Keglevics, Kende,
Kenderesy, Kenyeres, Kerekes, Keserű, Kincses, Kis Antal, Kis család, Kisserjéni, Komlóssy, Konta, Korvin János, Kovács család,
Krecsics, Kromperger, Kutasy 877
Lábatlani család, Látrán Jánosné, Lippay,
Liszty, Lorántfy Zsuzsánna, Losonczy, Lugassy család, Macedoniay, Mágocsy, Makó,
Margit-szigeti apácák, Mátyás király, Mocsáry,
Móré, Móricz, Muthnoki, Nádasdy Ongor, Nádasdy grófi család, Nagy, Nagymihályi, Nagyváthi, Nána, Nemes, Német, Német Kromperg,
Német Lovagrend, Nyáry, Nyulszigeti, Óbudai, apácák, Ochtum, Okányi, Olcsárovics,
Ongor, Orros, Országh, Őry, Őssy . . . 858
Pakas, vagy Paksy, Pálosok, Pap, Pekry,
Pestyém, Pethő, Petőfi, Petrekovics, Peyhes,
Porkoláb, Pósa, Pósafi, Posegai, Rákóczy,
Ramocsay, Rózsa, Saffarith, Salathiel, Sándor,
Sáray, Sary, Schlick, Semsey, Serényi,
Solti, Sulyok, Szalatnai, Szamosfalvi, Szatmári, Száraz, Székely, Széky, Széll, Szentiványi, Szentmihályi, Szeri Pósa, Szilágyi, Szirmay, Szokoli, Szőke, Szőlősy, Szula . . . 920
Takacs, Tarcsay, Tarczy, Tatay, Tatár,
Telegdy, Tenturics, Tercsi, Toldi, Török,
Turóczy, Tyúk, Ujvárosi, Zalavári, Zay, Zeleméri, Zokoly, Zólyomi, Jakab fia, Jaksicsok,
János Diák, Jenei, Yárdiay, Varjas, Varkocs,
Varjuhegyi, Vasvári, Vajda, Vecsési Vicmándy,
Vince, Vizkeleti, Vitéz 937
28 A LAKOSOK CSALÁDI ÉS TÖRTÉNETI JEGYZÉKE.
Abonyi-Ajtai 952
Baader- Bükkösi 957
Cabány-Duzs 978
Ebenhard-Fűzi 995
Gábor-Gyürki 1008
Habóki-Ivánkla 1018
Kabai-Kis 1032
Kisfalusi-Kümives 1045
Lábadi-Lux 1059
Macelka-Müller 1066
Nacsa-Nyuzó 1080
Oblát-Pünkösdi 1093
Rab-Svájer 1110
Szabó-Szvoboda 1125
Tabódi-Tyukodi 1147
Udvardi - Juszt 1160
Vacsi - Vurm 1169
A KÉPEK JEGYZÉKE.
131. Régi fejfa a ref. temetőből 463
132. Régi fejfa a ref. temetőből 464
133-4. Régi fejfák a ref. temetőkből . . . .465
135. Régi epitáfium az ó-templom keritéseről . . 467
136. Régi epitáfium az ó-templom kerítéséről . . 468
137. Az uraság katonája robotra veti ki a jobbágyot 485
138. Zsarkó Ferenc főbíró névírása 492
139. Hódi Pál főbíró névírása 492
140. A főbíró hivatalos lámpása, melyet esteli hazamenetelkor előtte rudon vittek, és a birák kulacsa 507
141. A városháza 1834-1893 542
142. A városháza orom-dísze 1834 -1893. . . . 543
143. A város pecsétje 1617-ből 545
144. A város pecsétje 1665-ből . . . . . 545
145. A város pecsétje 1702-ből 546
146. A békési (most békés-bánáti) ref. egyházmegye
pecsétje 1701-ből 547
147. A város cimere az ó-tornyon 1713. . . . 547
148. A város pecsétje 1712-ből 548
149. A város pecsétje 1823-ból 548
150. A város pecsétje 1799-ből 549
151. A város kisebb pecsétje 549
152. A város pecsétje 1799-ből 550
153. Gróf Nádasdi László Csanádi püspök pecsétje 1719. 571
154. Az emeletes tisztház 1773 ból . . . .594
155. Népoktatás 631
156. Szegedi Kis István reformátor 633
157. A református Ó-templom 1831. táján . . .635
158. A református Uj templom 1831. táján. . .638
159. A református Ó-templom és kerítése a XIX. sz
közepe táján 640
160. Vajda Sámuel lelkész 641
161. Gaál Dániel lelkész 642
162. Széli Sámuel lelkész 643
163. A gimnázium régibb pecsétnyomója 653
164. Szikszai Béniám. gimn. igazg. tanár .654
165. Imre Sándor gimn. igazg. tanár 654
166. Szabó László plábános névirása .669
167. Bengyel Gy. plébános névirása .671
168. A r. kath. templom és plébánia 1831. táján 673
169. Vécsey Sándor plébános névirása 674
170. Ev. imaház a XIX. sz. elején 684
171. Az ág. ev. templom oltárképe 685
172. A gör. kel templom a XIX. sz. első évtizedeiben 689
173. Festmény a gör. kel. templomból 690
174. Fecskési leletek az uj -korból 733
175. Török kengyel a XVI. századból és ujabbkor
fokos-balta Mártélyról 849
176. Szentelt-viz tartók homok-kőből, Rárósi közép
kori leletek 851
177. A gr. Bercsényi család cimere .868
178. A Hunyadi család cimere 881
179. Gr. Károlyi cimer 886
180. I. Gróf Károlyi Gyula 889
181. Gróf Károlyi Tibor 890
182. Nyulszigeti régi dömés apáca 908
183. A Német Rend nagymestere 916
184. Ancheli Ildefonz névirása .955
185. Bene Gy. névirása 967
186. Beretvás cimer 970
187. Draskóci Lajos ág. ev. lelkész 993
188. Dr. Endrei Gyula 997
189. Csereiberei Farkas András 1001
190. Garzó Imre tanár 1011
191. Gombos cimer 1013
192. Gosztonyi cimer 1014
193. Hegedűs László festőművész 1022
194. Herceg cimer 1024
195. Dr. Imre József kolozsvári egyetemi tanár 1030
196. Kamocsay cimer 1033
197. Berhidai Keresztes cimer 1040
198. Kovács Ferenc cimere .1054
199. H.pálvii Kovács cimer .1055
200. Lázár cimer 1650. .1061
201. Matók Béla főügyész 1070
202. Nagy András János névírása 1086
203. Nagy András János anyja névírása 1837. 1087
204. Dombrádi Nagy cimer 1088
205. Németh cimer 1090
206. A Nyizsnyai szobor az Erzsébet-sétányon 1092
207. Pap Ilona és férje Claparéde S. . 1099
208. Papy cimer .1100
209. Pokomándi cimer .1107
210. Szerdahelyi cimer 1137
211. Szerdahelyi József 1137
212. Szeremlei cimer .1138
213. Szilágyi Mihály cimere 1670. 1140
214. Szilágyi Gergely cimere 1141
215. Szomor cimer 1143
216. Sztriha cimer 1828. 1145
217. Tasi Bec cimer 1149
218. Tornyai János festőművész 1153
219. Jenei cimer 1834. 1166
220. Juhász Mihály polgármester 1168
221. Varga Dániel cimere 1171
222. Warga Imre cimere 1172
223. Vörös Mihály cimere 1809. 1178

Témakörök