Hivatás és hitvallás 1.
Magyar mérnökök, orvosok, természettudósok írásai
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
1997 kora őszén látott napvilágot Az (magyar) értelmiség hivatása című kötet ifj. Farsang Árpád szerkesztésében és bevezető tanulmányával. A magyar könyvkiadásban rendhagyó, talán egyedi eset, hogy egy könyv hatására alig egy év leforgása alatt több mint száz reálértelmiségi (természettudós, orvos, mérnök) tollat ragadjon, és megírja a folytatást. Az olvasó e rendkívüli vállalkozás eredményét tartja a kezében.
Gondolat-tárlat, így lehetne e reflexió-gyűjtemény műfaját meghatározni, s a különleges kiállítás címéül a Korszakforduló elnevezést adni, amelyet számos felismerés közül legfőképpen a következők inspiráltak:
- Addig Magyarországon nem lesz valódi "rendszerváltozás", amíg az ország lakosait a rosszkedv és a pesszimizmus jellemzi. Elodázhatatlan a mentális rendszerváltás, amelyet mindenkinek először önmagában kell elkezdenie.
- Társadalmunk megannyi problémája a nyugati civilizáció válságtüneteinek része, ezért azok nem kezelhetők lokálisan.
- Sürgető feladat az ember és...
Tovább
Fülszöveg
1997 kora őszén látott napvilágot Az (magyar) értelmiség hivatása című kötet ifj. Farsang Árpád szerkesztésében és bevezető tanulmányával. A magyar könyvkiadásban rendhagyó, talán egyedi eset, hogy egy könyv hatására alig egy év leforgása alatt több mint száz reálértelmiségi (természettudós, orvos, mérnök) tollat ragadjon, és megírja a folytatást. Az olvasó e rendkívüli vállalkozás eredményét tartja a kezében.
Gondolat-tárlat, így lehetne e reflexió-gyűjtemény műfaját meghatározni, s a különleges kiállítás címéül a Korszakforduló elnevezést adni, amelyet számos felismerés közül legfőképpen a következők inspiráltak:
- Addig Magyarországon nem lesz valódi "rendszerváltozás", amíg az ország lakosait a rosszkedv és a pesszimizmus jellemzi. Elodázhatatlan a mentális rendszerváltás, amelyet mindenkinek először önmagában kell elkezdenie.
- Társadalmunk megannyi problémája a nyugati civilizáció válságtüneteinek része, ezért azok nem kezelhetők lokálisan.
- Sürgető feladat az ember és természet közötti kapcsolat megbomlott harmóniájának újrateremtése, olyan kiüresedett szavaink új értelemmel való megtöltése, mint a felelősség, a szolidaritás vagy a szubszidiaritás.
A Hivatás és hitvallás c. írásgyűjtemény nem könnyű olvasmány. Háborgatja az olvasó lelkiismeretét, ily módon is gondolkozásra késztet. Ajánlani sem tudjuk mindenkinek. Csak a gondolkodó embereknek!
Vissza
Tartalom
Bevezetés
ifj. FASANG Árpád: Útravaló 5
FODOR András: Katalizátorok 8
Tartalom 13
Contents 18
Table des matiéres 23
Inhalt 28
1. rész: Hivatás és hitvallás
Magyar mérnökök, orvosok, természettudósok írásai
ANTALÓCZY Zoltán: A 20. század végjátéka 35
ÁDÁM Antal: Értelmiségi hivatás önmagamon lemérve
(Vallomásos sorok egy geofizikustól) 43
ÁGOSTHÁZI László: Az értelmiségről a mai Magyarországon 46
BALÁZS Lajos: Ezredvégi számadás a „reál"-talentumokról 53
BALÁZS Nándor: Három kívánság 62
BALOGH Ádám: Gondolatok a mai magyar értelmiségről és az orvostudományról 66
BALOGH Balázs: Az optimista értelmiségről 74
BALOGH Ernő: A mérnöki hivatástudatról, az elhivatottságról, és arról, amit emberi tisztességnek hívnak 77
BARTHA József: Műszaki értelmiség? 86
BÁCSY Ernő: „Az el nem ismert érdem hősei" - A reálértelmiség hivatásáról 90
BÁLDI Tamás: Hozzászólás a tudós értelmiség néhány problémájához az ezredforduló küszöbén 95
BEJCZY Antal: Messzire nézzen, ki élni akar 123
BENCZÚR, András: Informatika, információs társadalom és információs forradalom (részletek egy dékáni székfoglalóból) 130
BERCZI István: Az értelmiség hivatása 143
BERENCSI György III: Sok az eszkimó és kevés a fóka - avagy az (kárpát-medencei, közép-, kelet-európai, magyar) értelmiség helyzete és problémái a Nyugat-Európa felé tartó Magyarországon 153
BERÉNYI Dénes: Az értelmiség felelőssége ma 171
BERTÓK Lóránd: Van-e magyar tudomány? 175
BITTSANSZKY Géza: Néhány megjegyzés az értelmiség mivoltáról és hivatásáról 179
CALLMEYER Ferenc: A reálértelmiség felelőssége 185
CZAKÓ Kálmán Dániel: A megelőzés eszköze a képzés és a nevelés 188
CZVIKOVSZKY Tibor: Jóvátehetetlen mulasztások 203
CSÁNYI Vilmos: Az értelmiségi kultúra 207
CSURGAY Árpád: Az ezredforduló küszöbén. A kívánatos, a lehetséges és a tényleges jövőről 209
DICZIG István: A műszaki értelmiség „felelőssége" a bűnözés megelőzésében 217
DUKA ZÓLYOMI Árpád: Létünk záloga az erős értelmiség 224
FÁBRY György: Az értelmiség... mint olyan 228
FINTA József: Értelmiségi hivatás - építészi hivatás!
(Lesz-e magyar építészet?) 231
FODOR András: Kutatók és nemzetstratégiák (Giordano Bruno késői utódainak válasza Barsiné Pataky Etelkának) 235
FRENKL Róbert: Mintaadás, értékközvetítés, tehervállalás 256
FÜLÖP László: Gondolatok a magyar fellendülésről. A magyar (műszaki és természettudományos) értelmiség feladatairól a 20. század végén 264
GÁTI Tamás: Metszet a „reál" értelmiségről 277
GEGUS Ernő: Másképpen 280
GINSZTLER János: A „futó idővel" okosan gazdálkodva 284
GYÜRK István: A mérnök társadalmi megbecsülése 287
HALZL József: Újabb esély a megújulásra, a mentális rendszerváltozásra 290
HANKISS János: Kitörés a kiábrándulásból 296
HAVASS Miklós: A szeretetdeficit felszámolásának esélyei 306
HÁMORI József: Az értelmiséggé válás és az oktatás 316
IMRE László: Felkészülés a környezetkímélő és megújuló
energiaforrások hasznosításának korszakaira 321
JUHÁSZ-NAGY Sándor: Értelmiségi korlátok, értelmiségi feladatok, értelmiségi jövő 326
KESZTHELYI Lajos: Ötven év fizika 333
KISIDA Elek: A magyar helyzetről - mellébeszélés nélkül 340
KISS Ádám: A jövő kilátásai és a magyar reálértelmiség 342
KOPP Mária: Cooperatio bona, nihil aliud 356
KOVALSZKI Péter: A magyar (reál) értelmiségiek tennivalói 360
KOVÁTS Ervin: Az értelmiség helyzetéről Magyarországon 365
KUBOVICS Imre: A magyar felsőoktatás fejlődésének tendenciái a második világháború után 373
LÁNG István: Felelősség a környezet- és természetvédelemben 383
LIPTÁK Béla: Sorsunk, Jövőnk 386
LOVAS István: Az értelmiség mint a magyar polgárság megtestesítője 401
LŐWY Dániel:'Ahogyan élsz 408
MESKÓ Attila: Közös feladatunk: a fenyegetett élet megőrzése 413
MÉHES Károly: A féligazságok csapdája 426
MICHELBERGER Pál: Állam es gazdaság 430
MONOS Emil: A kutatóorvos egyénisége és hivatása 436
NAGY Zoltán: A követőkre talált gondolkodó emberekről 444
NASZLADY Attila: Látni és láttatni 448
NÁRAY-SZABÓ Gábor: Minőség 451
NEMESSZEGHY Ervin: Sciencia unit in fide 454
NÉMETH Magda: Felelősek vagyunk! 458
OROSZ László: Genetika, genetikai, genetikus 461
OSVAY Károly: ...A csodákra még várni kell! Avagy természettudósok az információs társadalomban 473
PALOTÁS Árpád: Fiatal műszaki kutatók helyzete itthon és külföldön 481
PAPP Lajos: A szívsebészeti ellátás etikai problémái 487
PAPP László: A nyugati magyar értelmiségiek feladatairól 491
PAPP Sándor: A specializáció mélyárkaiban 495
PETHES György: A tudományos értelmiség kötelezettségei 499
PETZ Ernő: Az energiapolitika és az állam szerepe 503
POLÓNYI Károly: Felelősségtudat és alkalmazkodás az állandóan változó világhoz 513
PONORI THEWREWK Aurél: A (magyar) (reál)értelmiség hivatása 517
PRÁGAY Dezső: Néhány javaslat az ország helyzetének javítására 521
PRÉKOPA András: Vivát Professores 525
PUNGOR Ernő: Magyarország fejlődéséért 530