Előszó
Részlet a kötetből:
A nyelvvédelem nemzeti kötelesség
Nyelv nélkül nincs nemzet. Az a nemzet, amely nyelvét elvesztette, vagy felcserélte, megszűnt nemzetnek lenni. A régi nemzet megszűnik...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
A nyelvvédelem nemzeti kötelesség
Nyelv nélkül nincs nemzet. Az a nemzet, amely nyelvét elvesztette, vagy felcserélte, megszűnt nemzetnek lenni. A régi nemzet megszűnik és más nemzetbe olvad. Az Amerikába költözött magyarság második és harmadik nemzedéke már nem tud magyarul és megszűnt a magyar nemzet tagjának lenni. Hun nemzet nincs és nincs avar nemzet sem, de van magyar nemzet, német nemzet és francia nemzet. Kun nemzet sincs már, se besenyő nemzet, pedig leszármazottaik, tisztavérű kunok és besenyők közöttünk élnek. A kunok és besenyők nyelve szertefoszlott a történelem ködében, a két nemzet tagjai magyarul beszélnek és a magyar nemzet tagjaivá váltak.
Szinte röstelkedem, hogy vannak emberek, akiknek ilyesmit magyarázni kell. Röstelkedem, hogy vannak emberek, akik kétségbe vonják a nyelvvédelem szükségességét. Vannak emberek, akik szerint nem fontos, hogy az idegen szavak áradata, mint a hinár, ellepi a nyelvet. Szerintük az sem baj, ha „új" (értsd: idegen) mondatszerkezeteket használunk. A magyar ejtést pedig éppenséggel nevetségesnek találják.
Olvassuk nyelvészeink tanulmányait. Nehéz, tudományos nyelven íródtak, de mind egyetértenek abban, hogy a magyar nyelvet, a nyelvet amelytől nemzetünk léte függ, őrizni és ápolni kell. Olyan komoly, nyelvészeti mű, amely a nyelvvédelem jogosultságát tagadná, nincs, - legfeljebb azon vitatkoznak, hogyan lehet a nyelvet eredményesebben védeni.
A nyelvtudomány állásfoglalása azonban nem elegendő. Mindenkinek egyformám, éreznie kell, hogy a nyelvvédelem nemzeti kötelesség. Felbecsülhetetlen érdeme a honvédségnek, hogy az idegen szavakat hivatalosan is irtja és úgy fogalmazásban, mint beszédben a magyar nyelv valódi szabályait alkalmazza. Sajnos ez a hivatalos állásfoglalás csak elszigetelt jelenség. Szeretnénk, ha ezt a kérdést minden hivatalos helyen valódi nemzeti ügynek tekintenék és- a nyelvvédelem harcát honvédelmi ügyként kezelnék. Talán nem is véletlen, hogy a honvédség, amelynek ősi feladata a határok védelme, a nyelvharcban is állást foglalt a nemzet védelmében.
Vissza