Hitelezők és adósok

Előszó

A tanulmány alább következő lapjain - amint az a cimb6l is kiderül - arra szeretnénk vállalkozni, hogy Somogyban, tehát feltételezésünk szerint egy országosan is átlagos adottságokkal rendelkező vármegyében egy bizonyos forrástipus alapján fényt derítsünk a 18. század második felének hitelezési és kölcsönforgalmazási viszonyaira. Ami a vizsgálat teréül választott megye átlagosságát illeti, joggal kérhető számon ennek bizonyítása. Meg kell azonban vallanunk, hogy e vonatkozásban csak bizonyos feltételek számbavételére hagyatkozhatunk, a teljes bizonyítás nyilván meghaladná e más célból készülő munka kereteit.
A számba jövő feltételek között elsősorban arra gondolunk, hogy pl. a megye 18. század végi népsűrűsége megközelítette az országos átlagot. A megye területe, hasonlóan az ország egy jelentős részéhez, huzamos ideig volt török megszállás alatt; a településhálózat legrangosabb részét a több mint tucatnyi mezőváros alkotja, bár - később majd látni fogjuk - az itt vizsgált folyamatok szempontjából a szabad királyi városok közelsége nem jelentett okvetlenül előnyt. Kockáztassuk meg annak a feltételezését is, hogy a megye társadalmi tagozódása is megfelelhetett az ország vármegyéi átlagának: jelentős lehetett a külföldön vagy legalábbis a megye határain kivül élő arisztokraták birtokrészesedése,'található lehetett a megyében egy differenciálódó középnemesség - tehát predikátummal igen, de feudális ranggal nem rendelkező kiváltságos réteg és végül a török kort túlélők leszármazottaiból és a különböző irányból betelepülőkből kialakult e társadalmi rend alapja, a jobbágyság is. A megye feltételezett átlagszerüségének még csak egy negatív bizonyítékát hozzuk szóba, azt ugyanis, hogy a feudális rend jogi sémájába egyre nehezebben beilleszthető és a városnélküli területeken mindenképpen új munkamegosztási típust képviselő, többféle forrásból is kialakuló polgárság a megye társadalmi arculatának legfeljebb csak színező, de semmiképpen sem karakterisztikus eleme lehetett.
Amikor a fenti - tehát egzaktnak és döntőnek semmiképpen sem tartott - elemek alapján a vizsgált vármegyét megpróbáljuk egy valószínű átlagként felfogni, ezzel az a célunk, hogy elvégzett vizsgálatainknak, kapott eredményeinknek - éppen az elemzett kérdéskör specifikus jellegénél fogva - a helytörténetinél legalábbis részleteiben szélesebb érvényességre is utaljunk. Vissza