Előszó
Részlet a könyvből:
A parancsolatok megszegéséről
1. A bűnről átalában.
A parancsolatok azért vannak, hogy a roszat kerüljük és a jót tegyük. Rosznak általában azt szoktuk nevezni, a mi...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A parancsolatok megszegéséről
1. A bűnről átalában.
A parancsolatok azért vannak, hogy a roszat kerüljük és a jót tegyük. Rosznak általában azt szoktuk nevezni, a mi ártalmas. Például az éretlen gyümölcs rosz, mert árt a gyomornak és az egészségnek; a mérges gomba rosz, mert szintén árt az egészségnek, söt az életet is tönkre teszi; sok ilyenféle dolog van, a mi ártalmas, és ezt mind rosznak nevezzük. De a látszat nagyon sokszor csal; mert sokszor olyasmit is rosznak nevezünk, a mi valójában nem ártalmas, söt hasznos ; igy pld. a keserű orvosságot rosznak mondjuk, pedig az épen nem ártalmas, söt hasznos a betegre ; vagy a gyermekek rosznak tartják a büntetést, mit szülőiktől vagy tanítóiktól kapnak ; pedig a büntetés magában véve csak jó hatású, mert megjavítja a roszakat. Nem azt czélozzák tehát a parancsolatok, hogy azt kerüljük, a mi rosznak látszik, hanem azt, a mi valójában rosz, a mi valóban többet árt, mint használ. Ilyen valódi rosz pedig, a mi mindenkinek árt, a bűn vagy vétek. De mi a bün? „A bűn az Isten törvényének készakarva való m e g s z e g é s e". Pld. Isten megparancsolta, hogy az Ur napját, vagyis a vasárnapot, megüljük, jelen együnk az istentiszteletnél és egész nap üdvös dolgokkal foglalatoskodjunk. A ki tehát vasárnap, jóllehet tehetné, nem megy a templomba, hanem e helyett elmegy mulatni, vagy meg nem engedett u. n. szolgai munkákat végez : az bűnt követ el, mert nem tartja meg az Isten parancsát. De például, valaki beteg, nem mehet ki a házból, söt talán még az ágyból sem kelhet ki, ugy-e ez a beteg sem mehet a templomba vasárnap, de vétkezik-e ez, követ-e ez el bűnt azáltal, hogy a templomból elmarad ?
Vissza