Hitben élni

Fülszöveg

A lélek rettentő éhes és szomjas. Csontszárazak vagyunk belülről, ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy az általunk legnagyobbnak tartott, élhető hitet továbbadjuk. Elsősorban spirituális éhséget tapasztalunk, de ebben természetesen a szeretetre való vágyakozás is benne van. Döbbenetes látni, hogy az emberek hogyan keresik a gurukat, az energiatovábbítókat, a jósokat, kuruzslókat; bármiért vagyonokat képesek áldozni, ami hitet és erőt ad nekik. Közben pedig nem veszik észre, hogy mindezt ingyen megkapták már Istentől. De az is érdekes, hogy erre a felismerésre valóban el kell jutni. A sok felkínált lehetőségből a mai embernek ki kell választania Istent. El kell jutni a vágyakozáshoz, keresnie kell, majd meg is kell találnia Istent. Aki megtalálja Istent, és akit megérint Isten, az óriási erőt és energiát kap. Én ebben hiszek.
Urr Ipoly O. Cist.,
a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia plébánosa
Nekünk nem csak egymás nyelvét és az idegen nyelveket kell beszélni, hanem... Tovább

Fülszöveg

A lélek rettentő éhes és szomjas. Csontszárazak vagyunk belülről, ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy az általunk legnagyobbnak tartott, élhető hitet továbbadjuk. Elsősorban spirituális éhséget tapasztalunk, de ebben természetesen a szeretetre való vágyakozás is benne van. Döbbenetes látni, hogy az emberek hogyan keresik a gurukat, az energiatovábbítókat, a jósokat, kuruzslókat; bármiért vagyonokat képesek áldozni, ami hitet és erőt ad nekik. Közben pedig nem veszik észre, hogy mindezt ingyen megkapták már Istentől. De az is érdekes, hogy erre a felismerésre valóban el kell jutni. A sok felkínált lehetőségből a mai embernek ki kell választania Istent. El kell jutni a vágyakozáshoz, keresnie kell, majd meg is kell találnia Istent. Aki megtalálja Istent, és akit megérint Isten, az óriási erőt és energiát kap. Én ebben hiszek.
Urr Ipoly O. Cist.,
a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia plébánosa
Nekünk nem csak egymás nyelvét és az idegen nyelveket kell beszélni, hanem az Isten nyelvét is. Az isteni nyelv kifejezéseit mindannyian tanuljuk, és aki többet tud, tanítja a másikat is kommunikálni. Az emberi és az isteni kommunikációs eszközök néha homlokegyenest ellentétes szemléletre mutatnak. Hadd példázzam ezt egy-egy kifejezéssel! A mi társadalmunkat úgy hívják, hogy fogyasztói társadalom. A boldogságot, a megelégedettséget ebben a társadalomban az éri el, aki fogyaszthat. Ezt a kifejezést biztosan nem a keresztyének találták ki. — Ezzel szemben a krisztusi társadalom feladata a gyümölcstermés, Krisztus a megtermett gyümölcsöt keresi, és az ember a boldogságát, megelégedését abban nyeri el, ha gyümölcsöt tud teremni.
Fábián Sándor,
a Budai Baptista Gyülekezet lelkipásztora
Mielőtt mi egyáltalán beléptünk volna a foganás pillanatával ebbe a világba, közvetett értelemben, majd születésünk után már közvetlenül is, Isten egy sajátos feladatra hívott el, alkotott, álmodott meg és gondolt el. így ruházott fel bennünket belső és külső tulajdonságokkal. Azt gondolom, hogy minden emberben benne van ez az elhívás. De ahhoz, hogy ez kikristályosodjék, először természetesen kapcsolatba kell kerülnünk Vele. Ezzel a kapcsolattal kezdenek áradni azok az erők és információk, amiben az ember formálódik, és amelyben egyszer csak felismeri, hogy mire van elhívva. Nekünk, lelkipásztoroknak, tanítóknak, lelki gondozóknak az a dolgunk, hogy ezeket az impulzusokat közvetítsük az embereknek.
Molnár Sándor,
a Budapest-Külsö-Kelenfóldi Református Egyházközség vezető lelkipásztora Vissza