Hit, remény, szeretet

Előszó

Részlet a könyvből:

I. HIT.

1. A HIT IRÁNYA.
A föld kétféle iránya, s az ember a válaszúton. - Az Úr Jézus az iránymulató. - A szellem a maga akaratával ezernyi testöltésen keresztül sem tudna visszatalálni a helyes útra. - A törvénytelen megmozdulás Isten akaratának megvalósulását akadályozza meg. - Az élettel Isten Önmagát ajándékozza az embernek. - A mulandó élet munkájának óriási jelentősége. - Isten kegyelme nélkül a lélek a jót föl sem ismerheti. - Alacsonyabb- és magasabbrendű munka. - Az élet minden egyes napjának öröme.

Kétféle élet és kétféle irány van: örökkévaló és mulandó; az egyik az ember lelkét felfelé, az örökkévalóság felé vonzza, a másik pedig lefelé, a megsemmisülésbe. Kétféle a cél, egy-egy világnak a fejlődési idejére kiszabva, amelyet a lélek elejétől fogva magában hord, amely célt Isten eleve elrendelt; azonban az emberi lélek, az életreébresztett egyéniesült lélek, vagy mondjuk, szellem dolgozza ki azt magában, hogy megüss? annak a világnak a mértékét, amelybe helyezve van.
Itt útalok a hűtlen sáfár példázatára, amely példázatot az emberek sokfélekép magyaráztak és magyaráznak. Ennek azonban sokkal mélyebb értelme van, mint azt ti emberek első pillanatra gondolhatnátok. A hűtlen sáfár, a hamis gazdagság története ennek a kétféle útnak, ennek a kétféle célnak a küzdelme, ami úgy a múltban, mint a jelenben is folyik; és mindaddig tart ez a küzdelem az átmeneti világokban, ameddig csak az emberi lelkek önmagukban az igazi irányt ki nem fejlesztik, ameddig a valódi célt fel nem ismerik, és erőket nem fejlesztenek magukban arra, hogy ezt a célt elérhessék. Vissza