| Előszó - Köpeczi Béla | |
| Erdély az őskoról a magyar honfoglalásig | |
| Az őskor és az ókor | |
| Erdély őskora - Vékony Gábor | |
| A kezdetektől a kőkor végéig - A rézkor - A bronzkor - A vaskor és az első történeti népek | |
| A Dák Királyság - Mócsy András, Vékony Gábor | |
| A dákok népe - Burebista uralma - Az átmeneti korszak - Decebalus királysága | |
| Dacia, római tartomány - Tóth Endre | |
| Hódítás és tartományszervezés - A közigazgatás kialakítása - Gazdaság, kereskedelem -A hosszú háború és a Severus-kori megújulás - Települések, urbanizáció - A lakosság: dákok és telepesek - Összeomlás és visszavonulás - A provinciális lakosság sorsa a kiürítés után | |
| Daciától Erdőélvéig. Erdély és a Kelet-Alföld a népvándorlás korában (271-895) - Bóna I. | |
| Az "erdei emberek". A gótok Erdélyben (271-380) | |
| Dacia pusztulása - Karp közjáték - A gótok Erdélyben - A gót összeomlás - A gepidák a hun uralom előtt | |
| A hunok (376/424-455) | |
| A gepidák királysága (455-567) | |
| Gepida királyok Erdélyben - A gepidák a Meroving-kultúra időszakában | |
| Avar korszak (567-827) | |
| A szálvok a magyar honfoglalásig | |
| A szilágynagyfalusi kurgánok népe | |
| Dél Erdély bolgár uralom alatt (827-895) | |
| Erdély a középkori magyar államban (895-1526) | |
| Magyar-szláv korszak (895-1162) - Bóna István | |
| A magyar honfoglalás | |
| Erdély és az Alföld keleti pereme a magyar honfoglalás után (895-1003) | |
| A bizánci politika és hívei - Honfoglaló magyarok Erdélyben | |
| Erdély a korai Magyar Királyságban (1003-1162) | |
| A Kelet-Alföld a 12.század utolsó harmadáig - Erdély a 12. század utolsó harmadáig - Magyarok és szlávok - A 12. századi politikai viszonyai - Gazdaság és népesség - Az államalapítás korának régészeti emlékei - A központok és ispáni várak kialakulása - A római katolikus egyház korai szerepe - Kora Árpád-kori házak, települések, építészeti emlékek - A határőrök keletre telepítésének kezdetei - A magyar-szláv korszak településtörténeti tanulságai a 12. század végi nagy átalakulásig | |
| A rendi társadalom kialakulása (1162-1526) - Makkai László | |
| Erdély három népe (1162-1241) | |
| A székely és szász települések kialakulása - A vándorló román őshaza - Románok Erdélyben és Kunországban a tatárjárásig - A tatárjárás következményei - Román kenézek és vajdák | |
| Nemesek és jobbágyok Erdélyben (1241-1360) | |
| A királyi vármegye felbomlása - Anarchia és konszolidáció - Nemesi megye és nemesség - Székelyek és szászok a nemességben - Egyházi szervezet és műveltség - Román földesurak és jobbágyok a Kárpátokon belül és kívül | |
| Erdély három nemzete (1360-1526) | |
| Az erdélyi nemzetfogalom - Törökveszély és parasztháború - A Hunyadiak - A városok és a szász autonómia - Székely szabadságharc és Székely György parasztháborúja - Erdélyi gótika és reneszánsz | |
| Az Erdélyi fejedelemség | |
| A fejedelemség kialakulása és első válságai (1526-1606) - Barta Gábor | |
| A Magyar Királyságtól az Erdélyi Fejedelemségig | |
| Erdély és a középkori magyar állam felbomlása - Az erdélyi állam előzményei: János király és György barát - Bukás és újrakezdés | |
| Gazdaság, társadalom és kultúra az új államban | |
| Az új ország - Az erdélyi állam és a külvilág a 16. század második felében - Szász és magyar városok - A jobbágyság - A románok - A székely közösség bomlása - A hatalom és birtokosai - Művelődés és reformáció. A vallási türelem | |
| Erdély a tizenötéves háborúban | |
| Báthori Zsigmond, Vitéz Mihály és Giorgio Basta - Bocskai István felkelése és az erdélyi állam feltámadása | |
| A fejedelemség virágkora (1606-1660) - Péter Katalin | |
| Az előzmények | |
| A népesség - A szabad fejedelemválasztás és Báthori Gábor államcsínye - Erdély megőrzi a békét - Fejedelem társadalmi támogatás nélkül | |
| Bethlen Gábor uralkodása | |
| A Porta hatalma visszaáll - Bethlen Gábor megállítja a háborút - A szakértő fejedelem - A fejedelem és az ország kapcsolata - Korszerűtlen adózás és korszerű gazdaságpolitika | |
| Erdély a nemzetközi Habsburg-ellenes szövetségben | |
| Magyarország és a harmincéves háború - Bethlen Gábor Magyarország fejedelme - Királyválasztás koronázás nélkül - Bethlen elveszti a magyar királyságot - Küzdelem Magyarországért és az utolsó tervek | |
| A körülmények kényszere alatt politizáló fejedelem | |
| A hatalmi válság és I. Rákóczi György diadala - Kedvező külső viszonyok, belső ellentétek. Gazdaságpolitika - Győzelem a török felett - Habsburg-háború és különbéke - A szövetségesek kölcsönös közönye és Rákóczi utolsó tervei | |
| A korlátlan fejedelmi hatalom alatt élők társadalma | |
| Urak és jobbágyok - A székelyek - A szászok - A románok - Az újjáépítés - A munka értéke | |
| Tanulás, műveltség | |
| Az iskolák - Az értelmiség - A szellemi műveltség - szellemi nyitottság | |
| Nagy remények meghiúsulása | |
| Kapcsolat a román vajdaságokkal - A királyságbeli politikusok reményei - A lengyelországi hadjárat és Erdély romlásának kezdete - Török háború Erdélyben. Harc a nem létező hatalomért | |
| Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei (1660-1711) - R. Várkonyi Ágnes | |
| A fejedelemség a török kíűzése és az országegyesítés korában | |
| Apafi fejedelem és az 1660-1664- évi török háború - Egyensúlypolitika és az erdélyi-francia szövetség - A Szent Liga titkos tagja - Visszatérés a Magyar Királysághoz a Habsburg hatalmi rendszerben - II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemsége | |
| Társadalom és gazdaság | |
| Népesség és államgazdaság - Termelés és állami gazdaságpolitikák - Rendi társadalom és társadalmi átrendeződés | |
| A művelődés útjai | |
| Művelődéspolitika, értelmiség, anyanyelv - Iskolák, nyomdák, tudomány - Anyagi kultúra és mentalitás - Művészet és irodalom | |
| Erdély a Habsburgok birodalmában | |
| A hosszú 18. század (1711-1830) - Trócsányi Zsolt, Miskolczy Ambrus | |
| Új uralmi rendszer | |
| Népesség és társadalom - Az ellenreformáció és a protestáns védekezés - A román politikai és vallási mozgalmak - A rendi alkotmányosság és a bécsi központi kormányzat | |
| A felvilágosodástól a liberalizmusig | |
| Felvilágosodás és nemzeti kultúrák - A felvilágosult abszolutizmus kezdetei - A Horea-féle felkelés - A jozefinista reformok - Rendi reakció és reformmozgalmak - Kultúrális törekvések, bürokratikus abszolutizmus | |
| A reformkor (1830-1848) - Miskolczy Ambrus | |
| A magyar liberalizmus és a rendi kormány - A magyar liberális nemzetiségpolitika - A társadalmi reformtörekvések és feltételeik - Az újjászülető román nemzeti mozgalom - A román politikai törekvések - A szászok német nemzeti ébredése - A konzervatív ellentámadás | |
| Erdély a forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849) - Miskolczy Ambrus | |
| A polgári forradalomra készülő erdélyi társadalom - A polgári forradalom Erdélyben - Ellenforradalom és polgárháború - A forradalmi konszolidáció és ellentmondásai - A magyar-román viszony 1849 tavaszán és nyarán - A szabadságharc végnapjai Erdélyben | |
| Az összbirodalomtól a polgári Magyarországig - Szász Zoltán | |
| A neoabszolutizmus kora (1849-1867) | |
| Az önkényuralom berendezkedése | |
| Megtorlás és konszolidálás - Az abszolutista építmény | |
| Politikai élet a neoabszolutizmus idején | |
| A szász autonómia felszámolása - A román nemzeti törekvések visszaszorítása - A magyar ellenállás - A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása és a földesurak kártalanítása - A krími háború hatása | |
| Az önkényuralom megrendülése | |
| Az itáliai háború és a magyar emigráció akciói - A konzervatív földeralista kísérlet: az "Októberi Diploma" - A liberális birodalmi centralizáció kísérlete - A Duna-konföderáció terve - A nagyszebeni tartománygyűlés - A provizórium felszámolása és a kolozsvári uniós gyűlés | |
| Népesség, gazdaság és kultúra a kapitalizmus korában | |
| Népesség | |
| A népesség növekedése és mozgása - A vallási és nemzeti megoszlás | |
| Gazdaság | |
| A tőkés átalakulás előfeltételei - A közlekedési hálózat kiépítése - Az állam gazdasági szerepe - A mezőgazdaság átalkulása - A bányászat és az ipar korszerűsítése | |
| Kulturális élet és nemzeti társadalmak | |
| Egyesületek és céljaik - Az iskolák helyzete - A tudományok változó világa - Irodalom és művészetek | |
| Politikai élet és nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867-1918) | |
| A dualista berendezkedés | |
| Az alkotmányosság és az unió visszaállítása - Liberális törvényhozás és patriarchális hatalom - A magyarság magatartása | |
| Alkalmazkodási válság a szász és a román nemzeti mozgalomban | |
| A szászok elhelyezkedése a kiegyezéses rendszerben - A román politika útja a passzív ellenálláshoz - Az erdélyi románok ügye a Román Királyságban - A Memorandum-mozgalom | |
| Új tendenciák a századfordulón | |
| A kormánypolitika átalakulása a századvégen - A kiútkeresés válsága, új aktivitás a románoknál - A koalíciós korszak és az utolsó bécsi kísérlet: Ferenc Ferdinánd műhelye - Az utolsó dulaista kisérlet: Tisza István román tárgyalásai | |
| Az első világháborúban | |
| A háború első évei - Románia kísérlete Erdély elfoglalására - A hadműveletek utáni intézkedések | |
| Forradalmak és nemzeti mozgalmak a Monarchia összeomlása után (1918-1919) | |
| Az őszirózsás forradalom - A román polgárság hatalmi szervezetének kiépítése - A gyulafehérvári román nagygyűlés - A magyar impréium megszűnése Erdélyben - A szocialista alternatíva:a Tanácsköztársaság - Az ellenforradalom és a trianoni békeszerződés | |
| Kitekintés. Erdély útja 1918 után - Köpeczy Béla | |
| Külpolitikai erőviszonyok - Nagy-Románia belső helyzete - A gazdasági körülmények - Románok uralkodó helyzetben - A magyarok sorsa - Német útkeresés - A második világháború és a megosztott Erdély - Szembefordulás a fasizmussal - Újból Romániában | |
| Rövidítések jegyzéke | |
| Irodalomjegyzék | |
| Személynévmutató | |
| Helységnévmutató | |
| Képek jegyzéke | |
| Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke | |
Folytatás Microsoft-tal