Historia 1928. november-december

Előszó

Részlet a könyvből:
Jövedelmi források hiányában Buda városa kezdetben sem középületeket nem emeltethetett, sem közmunkákat nem végeztethetett. A városházépítés is csak üggyel-bajjal jutott előre, pedig- erre ugyancsak szükségük lehetett. Már 1688. június 30-án felhatalmazta a kamarai kormányzóság a polgármestert és tanácsot, hogy városház céljaira alkalmas telket nézzenek ki s kérjék azt a telkek felett rendelkező kamarai kormányzóságtól. Ez a dolog könnyebb vége volt s bizonyára hamar meg is történt. Sokkal nehezebb volt az építés, mert ehhez már pénz kellett s pénz hiányában a kamarai kormányzóság segélyét kellett igénybe venni. 1688. november 30-án nyugtázták Lényeik Henrik id. városi gazda és Venerio Cerosola császári kapitány azt a 393 frt. 47 krajcárt, amit a kamarai kormányzóság a városházépítés költségeire előlegezett. (1698. június 27-én kelt kormányzósági leiratban.) Az első budai városháza tehát 1688. június 30. és november 30. között épült fel és az építési időt és költségeket tekintve, elég szerény lehetett. Az építési vállalkozó Venerio Ceresola mérnökkari kapitány volt, aki katonai hivatása mellett üzletek lebonyolítására is ráért. Az első szerény városházát rövidesen boltokkal építtette körül a tanács s ezt a munkát is Venerio Ceresola vállalta el. 1691 folyamán történt ez az átalakítás s valószínűleg ez okból telepítették ki a városházáról 1691. augusztus 23-án Küchl Miklós városi jegyzőt s utaltak ki számára évi 100 frt. lakáspénzt. A boltok építése fejében a város 800 forinttal adósa maradt Venerio Ceresolának s 1692. január hó 1-én kelt kötelezvényével kamat fejében lekötötte számára a boltbérjövedelemnek egyharmad részét. Vissza