Elmélkedések az egyházi év vasárnapi evangeliumai fölött I.

Tartalom

Urjövet I. vasárnapja (1. lap.j. - Az egyház uj éve.
Egyházi fölhivás az erkölcsi komolyságra. Jézusnak Jeruzsálem elpusztulása-,
világ vége- s utolsóitéletre vonatkozó jövendölése. Az Isten igéjének örökkévalósága s változatlansága.
Urjövet első vasárnapja egyszersmind Megváltónk
születése emlékünnepének kezdete. Visszatekintés az emberiségnek Krisztus előtti állapotára. Ez állapot a mienk is. Örömmel
tekintsünk tehát Krisztusra, mint közelgő szabaditónkra,
Urjövet II. vasárnapja (29. lap.). - Az óvilág szenvedése s
vágyakozása iránti részvét. A megváltásérti epedés a világot még jelenleg
is nyomó inség miatt. Ez inség menthetlensége. - Miről ismerhető meg az
Istentől küldött szabadító? - Ez nem más; mint a názárethi Jézus. - Bizonyítás. - Kik botránkoznak meg benne s kik nem. - János megjelenéses tanúbizonyságának fontossága. - A látnokság. - János a látnokok sorozatában a legutolsó és legnagyobb.
Urjövet III. vasárnapja (57. lap.). - Az elválasztás nagy ideje
elérkezett. Jánosnak fölhívása a bűnbánatra. E fölhivás korunkra is alkalmazható. A bűnbánatnak önámítás miatti halogatása. - Hol szigorúbb értelernbeni bűnbánatra szükség nincs, ott legalább az öntökéletesség utáni
komoly törekvés kívántatik. - Ki veti meg a bűnbánatra serkentő szózatot ? - Vizkeresztség. Tűzkeresztség. Ennek jelentősége, szükségessége és
fontossága. - János az alázatosság, jámbor erényhivség s az önmegtagadás stb. előképe.
Urjövet IV. vasárnapja (86. lap.). - Mít kell tennünk, ha bűnbánatot akarunk tartani? 1) Bűnösségünk megismerése (Vajjon átalán a jók vagy roszakhoz tartozunk-e? milyen bűnösségünk terjedelme? melyek törzs és gyökeres bűneink?). 2) A vétek állapotáról való lemondás s az uj lélek
visszanyerése. (Mit értünk az uj lélek alatt? Ennek szükségessége. Megnyerés! módja. Kezdete és menete. Valóságos bevonulása Megőrzése és munkássága) - - Minden hivatás Istentől jő. - Miről ismerhetni meg ezt? - Miért hibáznak e tekintetben oly gyakran? - A nehezebb hivatást is készséggel kell fogadni. Szükséges előkészület s képesítés a hivatásra. Rendkívüli
s rendes hivatás Ez utóbbinak fontossága. - János mint történelmi
személy. Különbség a között, a mi egy fejedelem országlása alatt, de
nem ő általa történik.
Karácson (109. lap.) - Az Ige testté lett. Mit jelent: az Isten Fia emberré lett. Jézus az Isten Fia. Jézusnak isteni származása-s méltóságára vonatkozó nyilatkozatai. Hogyan érthették az apostolok
s az első hivek e nyilatkozatokat. Jézus annak igazságát, mit magáról s az
Atyávali viszonyáról mondott, bebizonyította. (Tettleges bizonyítékok. Továbbá érvkölcsönzés: alázatosságából, az Atya általi bizonyítékokból s tanának az emberiség szüksége- s érdekeihezi elégségéből). - Miért nem hiszik
némelyek Jézus istenségét? - Jézus, az Isten fia, igaz ember. E tan
gyakorlati következményei, Jézus születésének körülményei: a császárilag
parancsolt összeírás; az istálóban való szállás; jászolba-helyezés; éjszaka
történt születés; a pásztoroknak adott mennyei izenet; angyalok öröme stb.
E dicsérőének ,,Dicsőség Istennek" stb. értelme. E zengedezéshezi csatlakozásunk. Intés e fölött: ,,Békesség a jóakaratú embereknek."
Karácson utáni vasárnap (141. 1.). - A törvény, melynek
nyomán minden elsőszülött Jehovának vala föláldozandó. Mária fölajánlja
Istennek elsőszülöttét. Kövessük a Szüzanyát. - Mi leend egykor e gyermekből? Simeon felelete s jövendölése. E jövendölésnek minden időkön át
egész a jelen ideig teljesedése. - Mi lesz e gyermekből? ezt kell nekünk is
mindig kérdeznünk. Az erre való felelet. A kérdés eldöntése leginkább a szülőktől függ Az anya boldogsága közepett anyai fájdalmaira emlékeztetik. -
A boldog napok élvezése által készítse el magát keserű percekre is. - Simeon jövendölése teljesedett. Az ebbőli következmények. - Simeon ismeri
a Messiást. A mit Isten egy meghatározott időben létesít, azt nem csupán
egygyel, hanem többel is közli. - A három kor egy egész. - Az agg férfi
és nő méltósága.
Újév utáni vasárnap (165. lap.). Az életveszély, melyben
a gyermek lebeg. Ennek Isten őrködése általi elhárítása. - Az isteni gondviselés átalán. - Az ember életére s még inkább arra nézve, mi miatt ez élet
adatott. Következmények. Gondjainknak Istenre való bízása. Ennek alapja s
boldogsága. - Miért hiányzik az embernek ez átadás? hogyan lehessen
ezen segíteni? - Az ember részérőli munkásság s Istenneli közreműködés
szükségessége. - Az erre való hiv s alázatos kitartásra bátorítás. A magas
állás veszélyessége s az alárendeltség jótékonysága. - A hatalommali viszszaélés felelőssége. - A szenvedélyek iszonyú hatalma s ennek következtében egyik bűnből a másikba való sülyedés. Hitetlenség és babona mindig
karöltve járnak. Az istentelenségnek s földi hatalmának rövid tartama. A
gyermek és anyja. - Ama körülmény fontossága, hogy Jézus gyermekségétől
egész nyilvános föllépteig Názárethben élt s atyja mesterségét űzé. - Az e
körülmény okozta botrány.
Vízkereszt utáni vasárnap (185. lap.). - Tizenkét év már
nevezetes kor. - A gyermekben lappangó vallási vágy. Kielégítésének fontossága és boldogsága. Jézus érzelmei midőn Jeruzsalemot s a Jehova templomát legelőször látta. - Hason érzelmekre vele minden egykorú gyermek
képes. - A gyermek Jézus, midőn szülői visszatérnek, Jeruzsalemban marad a bölcsek és tanítók közt. E tanulási vágy utánzásra méltó. Az e tekintetbeni közönyösség és tunyaság megítélése. (Néhány észrevétel lelkünk egészségének megítélésére). - Az igazság megismerésének s az ebbeni növekedésnek utja. - Ama körülménynek, hogy Jézus szülői tudta nélkül maradt vissza Jeruzsalemban, fölvilágosítása és igazolása. - A gyermekek
szülőik házából ki és előre törekednek. - Következtetések. - Hol van
a gyermekek helye, - A szülők szeretete. - Isten megdicsőitése. A gyermeki háladatosság kötelessége. - A szülőik által gyermekeiknek adandó
dorgálás eredménye. - Ez eredménynek föltételei. - Jézus alázatossága.
Az alázatosság Jézus követése. - Az alázatosság mint az erények összege.
A gyermekek szülőik iránti engedelmességének becse és érdeme. - Az ifjúságnak a kedvességben az évekkel fokozatos arányban kell növekednie.
Miben áll a gyermek kedvessége s miben a fölnőtt ifjúságé? - Az e tekintetbeni szomorú valóság. - Az ifjúságnak ugyanazon időben nem csak Isten,
hanem az emberek előtti kedvességben is kell növekednie. Egyiknek a másiktóli elválaszthatlansága. - Az ifjúságnak ezenkívül a bölcseségben is
kell növekednie. - Körülményesb tudósítások hiánya Jézus életéből az ő
nyilvános föllépteig.
Vízkereszt után II. vasárnap (213. lap.). - Az érzéki örömök is Istentől vannak s jók; de az örömnek kútforrása s célja helyes
legyen. - A házasság fogalma, méltósága és célja. - A lakadalmi mulatságok tehát helyes s Istennek tetsző dolog. - Áldástalan házasságok
inkább a gyász tárgyai. - Mikép töltendő a lakodalmi nap. - A testi
sanyargatás mint ilyen semmi érdemmel sem bir; az érzéki örömökben, mint
pusztán ilyenekben résztvenni, nem lealacsonyító. - A kanai csoda a tanítványok e tekintetbeni előítéleteit megszünteti. - Mily célért müvelt Jézus
átalán csodákat? - Az általa létesített csodák eleget tesznek-e e célnak,
vagyis megerősítik-e azt, mit megerősíteniök kell?
Vízkereszt után III. vasárnap (231. lap.). - Egy bélpoklos meggyógyítása. A bélpoklosság a bűn , különösen a bujaság és hiúság
jelképe. - A bélpoklos, mint undorító és ragályos betegségű, Jézustól
illettetik. Előkép leginkább azoknak, kiknek betegeket kell ápolniok. -
A bélpoklos meggyógyításánál használt látható jelek, példa, melyből látható,
hogy Jézus gyógyító erejét az ember szükségeihez alkalmazott módon használja. A szentségek. - Ezek elfogadására szükséges kellékek az ember részéről. - Jézus a bélpoklosnak megtiltja csodatevő gyógyítását tovaterjeszteni. Miért? Egyik oka lehetett az erkölcsi veszély, mely a meggyógyítottra nézve e dolog elmondásával várhatott. - A bélpoklosnak papokhozi
utasítása Jézusnak a törvény iránti tiszteletét tanúsítja, valamint azt is,
hogy művei a világosságot és kutatást nem rettegik, hanem inkább keresik.
- Egy pogány százados beteg szolgájáért könyörög. Beteg szolgák iránti
kötelességek. - Isten ereje nincs hely- és térhez kötve. - E szavak:
,,Uram nem vagyok méltó" - az áldozók ajkain. - Mennél jobb az ember,
annál alázatosabb és megfordítva. - Veszélyek oly egyénekre nézve, kiknek
az igazság, születés, állás stb. folytán mintegy osztályrészül esett. Az ember
hite és üdvössége viszonylagos összefüggésben.
Vízkereszt után IV. vasárnap (246. 1.). - Az elemek iszonyusága; és mégis csak akaratnélküli szolgái a Teremtőnek és az ő Fiának,
- Az egyszülött, ki által mindenek lettek, teljhatalommal bir égen és földön. Következtetések. - A természet és az ember. Az ember természet fölött és alatt. Az ember segélykiáltása, midőn a természettől szorongattatik. Bizalom. - A két nagy életkérdés : mit tegyek ? mi várakozik reám ?
- Felelet. - Jézus alszik. Munka utáni nyugvás. - A jó és a gonosz
álom. - Alvás és őrködés. A természeti elrendezés becse. Egy tekintet
az öröknapra.
Vízkereszt uíán V. vasárnap (262. lap.). - A családapa jó
magot vetett szántóföldébe. Kicsoda a családapa, a szántóföld és a mag ? -
Az ellenség jött s mig az emberek aludtak, konkolyt hintett a buza közé.
Kicsoda az ellenség és konkoly? - A konkoly mag. Következtetések.
- Mikor vetette az ellenség a konkolyt? E körülmény: mig az emberek
aludtak - jelentősége: - A buza és konkoly egymással, vagyis egyidőben nőnek föl. - Az embereknek a gonosz fölötti csodálkozása s a
rosznak eredetérőli kérdések. Különféle feleletek. - A gonosz vetésből
származott gonosz gyümölcsnek leírása. Vajjon nem elég-e már e gyümölcs?
Kiirtsuk-e a konkolyt? - Mind a kettő meghagyandó. - Az ember folytonosan érik jó- vagy roszban. Eljő az aratás ideje. Komoly tekintet az aratásra. - Az aratók megbízatása s föladata. Elmélkedés az aratókról.
Vízkereszt után VI. vasárnap- (279. lap.) - Hasonló a
mennyeknek országa a mustármaghoz. Krisztus ügyének kezdetbeni
jelentéktelensége. Utóbb nagy veszélyek. Ennek dacára mégis diadalmasan
terjeszkedik. - Az emberiségnek Krisztus ügyéből származott boldogsága.
Néhány kérdés: vajjon hivőbbek leendettünke, ha Krisztus idejében születtünk volna?
Hasonló mennyeknek országa a kovászhoz. Tehát forrást okoz.
Működésének különböző módjai. E működés melyik neme mutatkozik nálunk?
- Mit kell az embernek a maga részéről tennie? - A kereszténység neve
kiterjedtebb mint szelleme. A keresztény nevet születésed által nyered, de
szellemét saját szorgalmad által teheted magadévá! - Az evangelium mint
a kovász forrást eszközöl : ne félj ettől. - A forrásnak fokozatai vannak;
menj valamennyin végig. - A forrást nem szabad megszakítani; iparkodjál
azon minél hamarább túlesni. - A forrásnak e földön soha sincs vége
azért ne légy önelégedett! - Az evangelium forrásának hatását környezőiddel is éreztesd !
Septuagesima vasárnap (299. lap.). - A zsidókkal a pogányoknak is egyenlő részök van Krisztusban. - Nemkülönben azoknak is,
kik csak századok lefolyása után és a kik mindjárt kezdetben hivattak meg.
Vagy a kik vénségökben és gyermekségökben lőnek meghiva. - Kettős
felelet az irigységre. - Az irigység jelentősége jellemünk és érdemünk
megítélésében. - A szolgálatunk érdemében biztosított jutalom aránytalansága. - Mit remélhet állítólagos jó műveiért az irigy. - Ki örülhet a többiekkel a nyert jutalomnak, habár csak egy óráig dolgozott is? - Nemélyek
vágya, kik a jót azért szeretnék nem ismerni, hogy felelősség terhe nélkül
vétkezhessenek. Mi teszi az utolsókat elsőkké s az elsőket utolsókká. -
Szolgálatunk szabadsága - s ennek alázatossága.
Sexagesima vasárnap (310. lap.). - A mag az Isten igéje.
Egyik útra esett s részint az ég madarai által fölemésztetett. Kicsodák hasonlítnak az úthoz s kiknél az ige mintegy az útra esik ? Kicsoda az ördög és az ő szolgái, kik az igét a szivből kiragadják, nehogy hitté nője ki
magát? E tekintetbeni önvizsgálás és intés. - Kicsodák azok, kiknél a mag
mintegy kősziklára esik? gyakorlati következtetések. - Kicsodák azok,
kiknél a mag tövisek közé esik? Hogyan fojtják el az élet gondjai és gyönyörűségei az élet igéjét? - Kicsodák a jó föld? - Kik azok, akik jó gyümölcsöt hoznak? - Befejezés.
Quinquagesima vasárnap (329. lap.). - Jézus megjövendöli halálát. E halál szabadsága. - Annak lelki nagysága, ki e halált
szenvedte. - A tanítványok a jövendölést nem értették. A lelki dolgok
megértése sokszor miért oly nehéz ? - A vak Bartimeus. Kettős szükség.
Utkoldulás. A testi vakság a lelket bensőnk vizsgálására vezeti. A szükségének tudatával bíró segélykiáltása. A segély akadályai. Jézus a segítő. Föltételek. Gyümölcsök. - Visszatekintés az egészre.
Böjt I. vasárnap (350. lap.). - Jézus előkészíti magát nyilvános hivatalára. Komolyság és megfeszítés nélkül nincs erkölcsi nagyság
és erény. - Jézus megkísértetik. A kísértések szükségessége. - Azoknak
a különböző célok miatti különfélesége. - Három fő kisértés. - E három
közöl melyikkel nem kisértette meg a sátán az Urat és miért? - Ezek
legveszélyesbike a kevélységre ingerlés. - Mily módon szokott a sátán
kisérteni s utána minden csábítók. - Hogyan utasítja vissza Jézus a kísértőt. - Intő példadás. - A roszra való ingerlés az álomban. - Vajjon az
ördög kísértései sajátságos veszélyességűek-e? - Bátorítás a lelkismereti
hivségre.
Böjt II. vasárnap (363. lap.). - Jézus megdicsőitése. Ennek
fontossága, Jézus fensége- és saját egyetlen fölmagasztaltatásunk hitére
nézve. - Jézus megdicsőitése, földi visszatükrözése az isteninek. Különösen az arc a lélek tükre. - A megdicsőített test iránti gondok az egyetlen
föltámadásnál. - Jézusnak a Thábor hegyén történt színváltozása kereszt-halálával párvonalítva. - Az elhunytak és élők egymássali viszonya. - Az
Atyának e szava: „őtet hallgassátok." - Miért volt csupán Péter, Jakab
és János az Ur szinváltozásának tanuja? - Krisztus megjelent, őhozzá
utasíttatunk. - Nem való mindenkinek minden, mindennek meg van a maga
ideje. - A megdicsőített dicsőségben jövend vissza.
Böjt III. vasárnap (371. lap.). - Jézus egy néma ördöngöst
gyógyít meg. De a zsidók égből kérnek jelt; az ördögök fejedelmével való
szövetségről vádoltatik. A szenvedélyek vakító hatalma. Az Isten országának
jelleme az ördöngös meggyógyításában. Az erkölcsi visszaesés jelentősége.
- Jézus anyja boldognak magasztaltatik. Mily igazságos e magasztalás. És
mi miben magasztaljuk magunkat boldognak ?
Böjt IV. vasárnap (379. lap.). - Hol veszünk ily sok embernek kenyeret? A tanítványok felelete. - Jézus öt kenyérrel és két hallal
ötezer embert elégit ki. Ő a mi táplálékunk ura minden tekintetben. -
Azoknak tehát, kik Isten országát keresik, a többi megadatik. - A kenyeret
a kiosztás előtt megáldja. Mi illik e tekintetben a keresztény családapához.
A kenyeret bőségben osztja. - Honnét van e földön a testi szükség?
- A kenyeret illető tisztelet. - A kenyér csodálatos és természetes szaporítása. Mily jótétemény az, hogy kenyerünket arcunk verítékével kell ennünk. Mily népet óhajt a király. - Kívánalmak, miket csak egy király
elégíthet ki. - Melyik az igazi kenyér ? - Ezt szerezzük meg.
Böjt V. vasárnap (389. lap.), - Ki vádolhat közületek a bűnről? . - Mit tudunk erre felelni Jézusnak, szüleinknek stb. - Miért nem
hallgatják Isten igéjét azok, kik nem Istentől valók? - A zsidók gyalázzák Jézust, igazolva hivén magukat ez által - átalános szokás az emberek
között. - Jézus védi magát. Önmagáróli nyilatkozatai. Azok fontossága.
- Istent nevezni és ismerni két különböző dolog. - De Istent ismerni és
engedelmeskedni; egy. - Derék elődök s méltatlan utódok. - Jézus állításainak igazságát fokozza a zsidók növekedő makacs ellenállása.
Virágvasárnap (398. lap.). - Jézusnak ünnepélyes bevonulása
Jeruzsalemba. Királyságát hatalmába veszi. - E királyságnak és fejedelmének jelleme az elfoglalás módjából. - Jézus érzelmei ünnepélyes bevonulásánál. - A bevonulás a húsvéti bárányok választási napján történik. Jézus
a húsvéti bárány. - Egyházi megemlékezés a Jézusnak szórt pálmaágakra.
- Sóvárgás az Ur jövendő nagy diadalmában résztvehetni. - „Áldott, ki
az Ur nevében jő," a szent misében.
Húsvétvasárnap (403. lap.) - Jézusnak halottaiból való föltámadása hitünk és reményünk alapja. - A föltámadás bizonyossága. Mindenekelőtt pedig: a halál bizonyossága. A föltámadás tanúinak hitelessége.
Hogyan győződtek meg e tanuk a föltámadás valódiságáról. Ki rendelte őket
e tekintetben az utó világban is tanukul. Még más alapok a föltámadás igazságáról. - Ha Krisztus föltámadt, mi is föltámadunk. - Krisztus föltámadása a mi föltámadásunk igazságának döntő alapja. - Föltámadásunk
egyéb alapjai, melyek azonban erejöket a fönebbi döntőtől nyerik. - E tan
becse. - Krisztus föltámadásának ünnepe egyszersmind a mi lelki föltámadásunk ünnepe. - Föl tehát! - Jézusnak föltámadása a legnagyobb hitelesség a világra nézve. Észrevételek a mai ünnepi evangelium egyes helyei fölött.

Témakörök