Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Koppányi Szabolcs: Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	427 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-424-7
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötet egy olyan területi jogi szabályozását mutatja be magyarul először, átfogó jelleggel, amely az utóbbi években az egyik legfontosabb ágazattá vált. A témát a könyv összehasonlító jogi módszerrel, nemzetközi jogi, Európa-jogi és nemzeti jogi megközelítésben egyszerre vizsgálja, messzemenően figyelembe véve az egyes szintek egymásra hatását. A hírközlési szabályozást összefüggésében mutatja be, az alapoktól indulva, pontról pontra haladva, didaktikusan, ennélfogva sok olyan összefüggést is látni enged, amit jogszabály vizsgálata alapján nem vagy csak részlegesen tudnánk felismerni.

Tartalom

Előszó	17
Alapozás	21
A konvergencia	23
A konvergencia fogalma és megjelenési területei	23
Bevezetés a hírközlési jog alapkérdéseibe	27
Hírközlésről, elektronikus kommunikációról vagy távközlésről beszélünk?	27
Miért kellett a távközlést megnyitni a piaci verseny előtt? Mi az úgynevezett természetes monopólium?	29
Miért olyan fontos a hálózat szerepe, miért beszélünk hálózatos jogokról?	30
Miért van szükség aszimmetrikus szabályozásra a hírközlésben?	32
Mit értünk összekapcsoláson és hozzáférésen?	32
Mi a jelentősége az egyetemes szolgáltatásnak?	33
Melyek a korlátos erőforrások és miben speciális a helyzetük?	34
Mi az előfizetői (vagy helyi) burok?	34
Az Európai Közösség távközlés-szabályozása	35
Az európai Közösség távközlési joga	37
A távközlési jog története az EU-ban	37
Korszakolás	38
A piacra lépés kormányzati korlátainak megszüntetése: a liberalizáció és a harmonizáció kettőssége	39
A liberalizáció után	43
Az Európai Közösség új távközlés-szabályozási koncepciója (a konszolidációs szabályozási csomag)	44
Az EU távközlése a főbb piaci mozgások és adatok tekintetében	46
A közösségi távközlési jog forrásai, tárgyai	50
A közösségi távközlési jog alapvető szabályozási céljai	50
A távközlés-szabályozás rendszere	51
Jogalkotási hatáskörök az EU-ban az EKSZ alapján	51
Másodlagos jogforrások - a távközlés jogi kerete	55
Egyéb közösségi aktusok	56
Az esetjog szerepe	57
A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya a távközlésben	57
A liberalizációs szabályozási csomag áttekintése	63
A közösségi távközlési politika arx poeticája - A Zöld Könyvek	63
A liberalizációs irányelvek	65
A harmonizációs irányelvek	69
Félúton a régi és az új szabályozás között: a helyi hurok megnyitásáról szóló rendelet	94
Egy rendelet, amely nem sorolható be sehova	95
A rendelet célja, hatálya	95
A helyi (előfizetői) burokhoz történő hozzáférés fogalma, típusai	96
A jelentős piaci erővel rendelkező (a rendelet szóhsználata szerint "bejegyzett") szolgáltatók kötelezettségei	97
Költségek	98
A nemzeti szabályozó hatóságok szerepe	98
Az EU új hírközlés-szabályozási koncepciója	99
Áttekintő bemutatás	99
A keretirányelv	102
A liberalizációs irányelv	109
Az engedélyezési irányelv	111
A hozzáférési irányelv	114
Az egyetemes szolgáltatásról és a fogyasztói jogokról szóló irányelv	122
Az elektronikus kommunikációs adatvédelmi irányelv (EKA irányelv)	127
A spektrum-határozat	132
Rövid összegzés	134
Versenyszabályok a közösségi távközlés szabályozásában (távközlési versenyjog)	135
Kölcsönhatások az EU versenyjogával	136
Az érintett piacok meghatározása a távközlésben	138
Az érintett piac meghatározásának folyamata	140
A piac meghatározásának elméleti alapjai, sajátosságai a távközlésben	142
Érintett piacok a távközlésben az EU és a tagországok felfogása szerint	146
Gazdasági erőfölény avagy jelentős piaci erő? Kétféle értelmezés, egyféle megoldás?	154
Különbségek és alkalmazhatóság	154
Az Európai Unió megváltozott felfogása: a konszolidációs szabályozás piaci erő fogalma	158
A jelentős piaci erő meghatározása során alkalmazott alapelvek és szabályozási eszközök	159
A jelentős piaci erő meghatározásának módszerei	160
A jelentős piaci erővel együttjáró kötelezettségek kiszabása	165
Rövid értékelés	166
A nemzeti szabályozó hatóság kapcsolata a közösségi versenyjoggal, versenyhatósággal	167
A közösségi távközlési szabályozás és a közösségi versenyjog viszonya	168
A tagállami szabályozó hzatóság és a közösségi állami versenyjogi szabályok	170
Intézményi kapcsolatok, különös tekintettel a konszolidációs szabályozási szerkezetben előírt együttműködési követelményekre	179
A postai szolgáltatások közösségi jogi szabályozása	190
Közösségi állami versenyjogi esetek a postai szektorban	190
A postai irányelvek	192
A Bizottság vállalati versenyjogi gyakorlata	194
Magyar távközlés	197
A Magyar távközlés bemutatása, jellemzői vonásai	199
A magyar távközlés-szabályozás fejlődése	199
A szektorspecifikus szabályozás megteremtése a rendszerváltás után	200
A koncessziós rendszer	201
A magyar távközlés az adatok tükrében	206
Az EU-hoz csatlakozó, valamint csatlakozni szándékozó országok főbb távközlési mutatóinak összehasonlítása	207
Távközlési anomáliák Magyarországon	220
A koncessziós rendszer rendellenességei	223
A távbeszélő koncessziós rendszer beépített ellentmondásai - országos és helyi koncessziók	226
A koncessziós szerződések sorsa a Hkt. rendszerében	228
Miért mások az egyetemes távközlési szolgáltatás nyújtásának a feltételei?	230
Törtnéelmileg kialakult eltérő felfogás az egyetemes szolgáltatás szerepéről	230
A szociális kérdésekkel átitatott egyetemes szolgáltatási koncepció - a magyar fogyasztó vásárlőerejének különbsége az EU-átlaghoz képest	231
Hálózatfejlesztési indokok	233
A torzult fejlődésből eredő mobilellátottsági előny hatása az egyetemes szolgáltatás koncepciójára - a vezetékes és a mobilágazat helyzete a piacnyitáskor	234
A helyi hurok problémája	235
A mobil távközlés súlya és az ebből fakadó következtetések	236
A közösségi jogi JPE koncepció magyar távközlésre való alkalmazásának nehézségei	237
A jogharmonizáció problémái	243
Magyarország jogharmonizációs kötelezettsége a csatlakozás előtt és után	243
A liberalizációs és a konszolidációs szabályozási csomag harmonizációja	245
A hatályos magyar távközlési joganyag	250
Egységes törvény vagy törvények rendszere? A rendszerprobléma	250
A jelenlegi magyar távközlés-szabályozási rendszer áttekintése	253
A hírközlési törvény (Hkt.) általános bemutatása	258
A törvény hatálya	259
A Hkt. célja, alapelvei	261
A harmonizáltság állapota	264
A hírközlési szolgáltatások megkezdésének feltételei	265
Hírközlési szolgáltatások megkezdésére vonatkozó jogosultság	265
Bejelentés, nyilvántartásba vétel	268
Engedélyezés (frekvenciakijelölési, rádióengedély, távközlési építmények építési munkáinak engedélyezése)	275
Hírközlő berendezések szabad forgalomba hozatala	278
A hírközlési szolgáltatások végzésének általános szabályai	279
Az előfizetői szolgáltatások	281
Postai szolgáltatások	284
A jelentős piaci erő meghatározásának szabályai	287
Első lépés: az érintett termék 8szolgáltatási) piac meghatározása	288
Második lépés: az érintett földrajzi piac meghatározása	291
Harmadik lépés: a piaci részesedés meghatározása	295
Negyedik lépés: a 25%-os piaci részesedéstől való eltérés kritériumainak a vizsgálata	296
A jelentős piaci erővel rendelkező szolgálhatók azonosítása a HDB gyakorlatában	297
A hiányzó utolsó lépés, a kötelezettségek kiszabása, avagy milyen jogszabályi kötelezettségei vannak egy JPE szolgáltatónak?	298
A hírközlési szolgáltatások egyes feltételeinek biztosítása harmadik személyek részéről	304
Együttműködési szabályok	306
A szolgáltatók közötti együttműködés szabályai	307
Egyéb együttműködési viszonyok	314
Árakkal kapcsolatos szabályozási beavatkozások a hírközlési piacon	315
Bevezetés	315
Az árszabályozási beavatkozás indoka és célja	317
A hírközlési szektort érintő, árakat befolyásoló szabályozási intézmények formái	319
Az árszabályozási beavatkozások egymásra gyakorolt hatása	324
Következtetések	325
Fogyasztóvédelem a hírközlés területén	326
A szabályozási cél	327
A Hkt. és az Ftv. hírközlést érintő fogyasztóvédelmi rendelkezései	327
Együttműködés az FVF-fel	328
Az adatvédelem jelentősége és különös szabályai a hírközlés területén	329
Tárgyi hatály	330
Személyi hatály	333
Területi hatály	334
A hálózatok és szolgáltatások biztonsága, a hírközlési titkossága	335
Forgalmi adatok nyilvántartása és a részletes számlázás kérdése	337
Azonosítókijelzés, automatikus hívásátirányítás, kéretlen hívások	338
Az előfizetők nyilvántartása és más adatbázisok	339
A postai szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi szabályozás	340
Gyakorlati problémák	340
Ellenőrzés, jogorvoslat	341
Egyetemes szolgáltatás	342
De lege ferenda	348
A hírközlés állami feladatai, az azt ellátó szervezetrendszer szabályozása	351
A Hírközlési Fegyülete (híF)	351
A Hírközlési Főfelügyelet és aHTH szervezeti, hatásköri kérdései	353
A HDB felépítése, hatásköre	354
A Hírközlési Főfelügyeletre, a HTH-ra és a HDB-re vonatkozó közös eljárási szabályok	355
A hírközlési Főfelügyelet és a HTH eljárásai	356
A HDB eljárásai	360
A versenyjog hatása, helye a hírközlés szabályozásában - a Gazdasági Versenyhivatal és a Hírközlési Felügyelet "együttélése"	365
A Hkt. és a Tpvt. egymáshoz való viszonya	365
A Hkt. és Tpvt. célkitűzéseinek összevetése	369
A Hkt. és a Tpvt. strukturális összevetése	371
A párhuzamossággal kapcsolatos jogalkalmazási kihívások - együttműködési igény a GVH és a HíF között	372
Versenyjogi ihletésű szabályozási intézmények a hírközlési törvényben - további együttműködési igény a GVH és a HíF között	376
Az együttműködés korlátai - bizalmas információk	377
Végkövetkeztetések	378
Nemzetközi távközlés	381
Nemzetközi távközlési jog	383
A távközlési jog szabályozása a nemzetközi jogban	383
WTO	384
A WTO feladatai, szervezeti felépítése	384
GATS	384
A GATS felépítése és alapelvei	384
A GATS távközlési szabályrendszere	386
Függelék az alapvető távközlésről szóló tárgyalásokról	387
A távközlési függelék	388
A referenciairat	388
A Magyarország által vállalt kötelezettségek áttekintése	389
A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU)	390
Történet és felépítés	390
Hatáskör	391
A nemzetközi és a közösségi távközlés jogi viszonya	392
Függelék	399
Irodalomjegzyék	401
Könyvek	401
Cikkek	402
Egyéb források	403
Jogszabályok	405
Közösségi jogszabályok	405
Rendeletek	405
Irányelvek	405
Egyéb jogforrások	408
EGyéb közösségi anyagok	409
A hatályos magyar szabályozás	410
Törvények	410
Kormányrendeletek	410
A 2002. évi XI. törvény alapján	411
Miniszteri rendeletek	411
A Hkt-t megelőzően hatályos törvények alapján meghozott, jelenleg is hatályos jogszabályok	412
Egyéb (határozatok, irányelvek)	413
Jogesetek	414
Közösségi jog	414
Európai Bíróság	414
Bizottság	415
Magyar jog	415
Versenytanácsi határozatok	416
A Hírközlési Döntőbizottság határozatai	416
Alkotmánybíróság	416
Rövidítésjegyzék	417