Híres emberek, híres interjúk

Fülszöveg

If Hitler Joszif Sztálin Federico Garda L Ce-tung Walt Disney Coco Chanel Mc Ihi Enzo Ferrari Albert Einstein Alfréd f ador Dali Francisco Firanco Fidel Castrc
A nagy politikusok, feltalálók, művészek gondolataival való közvetlen találkozás mindig megvilágosító erejű. Ha pedig interjúkról van szó, akkor a hatás még nagyobb: a műfaj biztosította közvetlenség érzése végső soron emberibbé teszi az amúgy bronzszoborként előttünk álló hírességeket.
A kötetünkben szereplő interjúk sorrendje kronologikus: a beszélgetések az akkor még csak legbefolyásosabb német véleményvezérnek számító Adolf Hitlertől (1932) a film egyik fenegyerekéig, Stanley Kubrickig ívelnek. Tizenkilenc meghatározó személyiség és egy zenekar (Beatles) szólal meg, és a mai olvasók úgy találkoznak velük, ahogy a korabeliek. Nem is mindig a pályájuk csúcsán, néha félig-meddig még ismeretlenül vagy már túlságosan is hírhedten. A beszélgetések értelmezésében kis bevezetés és zárszó is segít, amelyben feltárul az... Tovább

Fülszöveg

If Hitler Joszif Sztálin Federico Garda L Ce-tung Walt Disney Coco Chanel Mc Ihi Enzo Ferrari Albert Einstein Alfréd f ador Dali Francisco Firanco Fidel Castrc
A nagy politikusok, feltalálók, művészek gondolataival való közvetlen találkozás mindig megvilágosító erejű. Ha pedig interjúkról van szó, akkor a hatás még nagyobb: a műfaj biztosította közvetlenség érzése végső soron emberibbé teszi az amúgy bronzszoborként előttünk álló hírességeket.
A kötetünkben szereplő interjúk sorrendje kronologikus: a beszélgetések az akkor még csak legbefolyásosabb német véleményvezérnek számító Adolf Hitlertől (1932) a film egyik fenegyerekéig, Stanley Kubrickig ívelnek. Tizenkilenc meghatározó személyiség és egy zenekar (Beatles) szólal meg, és a mai olvasók úgy találkoznak velük, ahogy a korabeliek. Nem is mindig a pályájuk csúcsán, néha félig-meddig még ismeretlenül vagy már túlságosan is hírhedten. A beszélgetések értelmezésében kis bevezetés és zárszó is segít, amelyben feltárul az interjú és alanyának elő- és utóélete.
int*íL*ín> hlArm/tn A/t#<iÍar íftHtl JF- fCöflMCí/v
Az első interjút James Gordon Bennett, a The New York Herald alapító főszerkesztője készítette. Beszélgetése 1836-ban jelent meg, és egy bordélyház matrónája volt az alanya, akinél borzalmas bűneset történt. Sokan kritizálták Gordon kezdeményezését a saját korában a „rossz ízlése" miatt. Az első olyan interjúra, ami a műfajról alkotott mai fogalmainknak megfelel, bő két évtizeddel később, 1859-ben került sor, amikor Horace Greeley a New-York Tribune-tó7 a mormon egyház fejével, Brigham Younggal beszélgetett. Ekkor találkozhattak először az olvasók a kérdés-válasz formával. Ám még sok évnek kellett eltelnie, míg a műfaj végleg kikristályosodott.
A napilapok idővel készek voltak kérdésfelelet felépítésű interjúkat is közreadni a közönség nagy örömére, bár az entellek-tüe/ek továbbra is lenézték a műfajt, mivel a kukkolással és a rossz modorral azonosították. Kritikusai az intim szférába való betolakodást és a tapintat hiányát kifogásolták a privát beszélgetések szó szerinti közzétételében. Ez volt az oka annak, hogy egyes hírességek tartottak tőle, sőt megvetették az interjút. A kritikák ellenére azonban az interjú végül az újságírás nélkülözhetetlen, fő műfajaként vonult be a köztudatba. Vissza