Fülszöveg
Az állatokról szóló történetek mindig a szívünkhöz szólnak, főképpen, ha a magyar
és a világirodalom nagyjai mesélik el őket. Kötetünk Csáth Géza, Illés Endre, Jókai Mór, Kaffka Margit, Alekszandr Kuprin, Krúdy Gyula, W. Somerset Maugham, Guy de Maupassant, Móra Ferenc, Edgár Allan Poe és mások történeteit tartalmazza.
Olvashatunk fekete macskáról, rókákró és agarakról, egy csodabékáról, vadkacsákró fülemüléről, szamárról, skorpióról, tücsökrő verébről és még sok olyan állatról, amelyek nagyon is emberi tulajdonságokkal bírnak.
'f ;¦ 1 1' i I 'il 'i' i- '
'1 ',1 'V 1,1' ! ' '' 'I 1 ' i.V
I ' ¦ 1 ' • i' i 'i. 11' , . " 'iM; I i;
I .l'l
.! ' I •- '
I I
, ' i, ¦ • I ' .
•1.'
, Mi
ir; I
íih'M',i
, I, . ' i , ' .l'. .1, ! i 1, 1
1 ' ) I I
'¦''•^i'. 1' ¦ I ,' r;. r i^i i:
¦M ' ! i
1 i" 'M 1 i' 1 ' . ¦. ; ¦ ¦' II ' . 1/' i ' 1 i . ' * !': ' V ; ' . : {-
1 ¦ p ' (il 1 ''' i ; i ' - '
I r 1
. M ' ' ¦¦ . . 'I , ,i • ' ' - I !
i , , t ' ¦ V ' . ¦ .
' 'li 'i ' I...
Tovább
Fülszöveg
Az állatokról szóló történetek mindig a szívünkhöz szólnak, főképpen, ha a magyar
és a világirodalom nagyjai mesélik el őket. Kötetünk Csáth Géza, Illés Endre, Jókai Mór, Kaffka Margit, Alekszandr Kuprin, Krúdy Gyula, W. Somerset Maugham, Guy de Maupassant, Móra Ferenc, Edgár Allan Poe és mások történeteit tartalmazza.
Olvashatunk fekete macskáról, rókákró és agarakról, egy csodabékáról, vadkacsákró fülemüléről, szamárról, skorpióról, tücsökrő verébről és még sok olyan állatról, amelyek nagyon is emberi tulajdonságokkal bírnak.
'f ;¦ 1 1' i I 'il 'i' i- '
'1 ',1 'V 1,1' ! ' '' 'I 1 ' i.V
I ' ¦ 1 ' • i' i 'i. 11' , . " 'iM; I i;
I .l'l
.! ' I •- '
I I
, ' i, ¦ • I ' .
•1.'
, Mi
ir; I
íih'M',i
, I, . ' i , ' .l'. .1, ! i 1, 1
1 ' ) I I
'¦''•^i'. 1' ¦ I ,' r;. r i^i i:
¦M ' ! i
1 i" 'M 1 i' 1 ' . ¦. ; ¦ ¦' II ' . 1/' i ' 1 i . ' * !': ' V ; ' . : {-
1 ¦ p ' (il 1 ''' i ; i ' - '
I r 1
. M ' ' ¦¦ . . 'I , ,i • ' ' - I !
i , , t ' ¦ V ' . ¦ .
' 'li 'i ' I i i' ' ' , I í'l
'I i( n,' I'! i'i ^ i '' V IK.' i 'fi
ri, ' : i 'ii.'i ^'' ! • •
A' i', ! -1 'i " ' 'j '' ^
¦ M'Hí ' i'í !• ¦
„Korán megnősültem, s legnagyobb örömömre nejem is hozzám hasonló természetű volt. A háziállatok iránti szeretetem láttán egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy egy-egy kedves kis lénnyel örvendeztessen meg. Voltak madaraink, aranyhalaink, egy gyönyörű kutyánk, nyulaink, egy kis majmunk és egy macskánk.
Utóbbi feltűnően nagy és koromfekete, gyönyörű és megdöbbentően ragaszkodó. Bár nejem a szíve mélyén a legkevésbé sem volt babonás, gyakran célozgatott a népi hiedelemre, miszerint minden fekete macska valójában álruhába bújt boszorkány. Nem mintha egyszer is komolyan gondolta volna, s most is csak azért említem meg, mert véletlenül eszembe jutott.
Plútó - a macska - volt a kedvenc háziállatom. Csak én etettem, s mindenhova elkísért a házban. Még az utcára is velem jött volna, alig tudtam megakadályozni, hogy oda is kövessen.
Barátságunk éveken át ebben a mederben haladt, miközben - még most is elpirulok a gondolattól - a mértéktelen iszákosság következtében jellemem és kedélyállapotom rosszra fordult. Napról napra egyre mogorvább, egyre ingerlékenyebb és mások érzéseivel szemben egyre érzéketlenebb lettem. Legnagyobb fájdalmamra nejemmel is gorombán beszéltem, az idő múltával még kezet is emeltem rá. Természetesen az állatok is megérezték a változást. Nemcsak elhanyagoltam őket, de még rosszul is bántam velük. Egyedül Plútó iránt éreztem még némi szeretetet, ami visszatartott attól, hogy bántsam "
(Edgár Allan Poe: A fekete macska)
Vissza