885.911

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hiradástechnika

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 437 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J5-1189. A könyv 126 példányban jelent meg. 287 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberi társadalom kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepe van a hírközlésnek. A hírközlés módszereinek és eszközeinek fejlődése egyidős az emberi közösség kialakulásával. Az egyének... Tovább

Előszó

Az emberi társadalom kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepe van a hírközlésnek. A hírközlés módszereinek és eszközeinek fejlődése egyidős az emberi közösség kialakulásával. Az egyének közötti összeköttetés egyik legelső eszköze a nyelv volt. Az emberi közlés módszerei közé tartozik pl. az ősi jelbeszéd, a zászlókkal való jelzés, vagy a közlés és tárolás ma is egyik legfontosabb eszköze: az írás is. Az ember hosszú időn át nem tudatosította, milyen értékes eszköz van a kezében azáltal, hogy az összeköttetés fizikai módszereitől függetlenül, bizonyos mennyiségű adatot tud társaival közölni. A közölni kívánt hírek tulajdonságaival csak akkor kezdtek részletesebben foglalkozni, amikor már megalkották a továbbításukra alkalmas mesterséges csatornákat.
A hírek továbbítására jelenleg a távbeszélő hálózatok, távíró hálózatok, adatátviteli hálózatok, közös néven távközlő hálózatok, továbbá a rádió és televízió rendszerek, az ú.n. műsorközlő rendszerek szolgálnak. Ezek a rendszerek elektromos jelek segítségével továbbítják az információt. Korszerű fejlett hírközlő berendezések nélkül az emberiség gazdasági és társadalmi fejlődése és tevékenysége elképzelhetetlen lenne, és egy ország gazdasági fellendülésének nélkülözhetetlen feltétele a fejlett hírközlő rendszerek létezése. Wiener szerint a hírközlés az ember érzékszerveinek világméretű kiterjesztése.
Az emberiség történelme során már régen megpróbált hírközlő rendszert kialakítani. A cél a nagytávolságú, gyors, megbízható és gazdaságos hírátvitel volt. A futárral küldött üzenet lassú és "energiaigényes". A hanggal való információ továbbítás nagy távolságra a sok "ismétlő állomás" miatt is körülményes.
Gyors és nagytávolságra is használható a vizuális információtovábbítás. A legősibb vizuális rendszerek digitális, adatátviteli rendszerek voltak. Véges számú szimbólumkészlettel tömören kifejezett üzeneteket továbbítottak. A vizuális szimbólumok pl, tűz-, zászló-jelzésekkel, vagy szemafor-típusú karok állapotaival fejezhető ki. Az egyik legrégibb adatátviteli rendszer leírása Polybius görög tábornoktól származik az i,e, 300-as évekből. Minden ismétlő állomáson, két fal tetején max. 5-5 fáklyát lehetett elhelyezni, A fáklyák kombinációja adta a kódot, és a különböző kombinációk a görög abc betűinek feleltek meg. Vissza

Tartalom

A híradástechnikáról általában
1. Híradástechnikai rendszerek általános felépítése 11
2. Jelek 18
2.1 Alapfogalmak 18
2.1.1. Determinisztikus és sztochasztikus jelek 18
2.1.2. A Dirac függvény 22
2.2 Jelek időtartománybeli jellemzése 25
2.2.1. Egyszerű időátlagok 26
2.2.2. Autó korrelációs függvény 28
2.2.3. Jelek pillanatértékeinek eloszlása 31
2.2.4. Az eloszlások jellemzői 35
2.2.5. Gauss-zaj 38
2.3 Sztochasztikus jelek statisztikai leirása 40
2.3.1. Sztochasztikus folyamatok értelmezése 41
2.3.2. Eloszlásfüggvények rendszere 44
2.3.3. Stacionárius folyamatok sokaságátlagai 47
2.3.4. Ergodicitás 51
2.3.5. Véletlen-bináris jel 53
2.4 Determinisztikus jelek spektrális előállítása 55
2.4.1. A felbontás elve 56
2.4.2. A spektrum fogalma 58
2.4.3. Ábrázolás komplex síkon 63
2.4.4. Laplace-transzformácíó 66
2.4.5. Folytonos spektrum számítása 71
2.4.6. A vonalas spektrum 76
2.4.7. A Fourier transzformáció néhány sajátsága 82
2.5 Jelek teljesítményspektruma 84
2.5.1. Jelteljesítmény frekvencia szerinti eloszlása 84
2.5.2. A teljesítményspektrum számítása 86
2.5.3. Fehér zaj 91
2.6 Mintavett jelek 93
2.6.1. Mintavett jelek spektruma 94
2.6.2. Sávkorlátozott jelek leírása mintáival 98
2.6.3. Mintavételezés technikája 100
2.7 Kvantált jelek 103
2.7.1. A kvantálás elve és hibája 103
2.7.2. Lineáris és kompressziós kvantálás 105
2.8 Jelek információtartalma 108
2.8.1. Diszkrét források képzése 108
2.8.2. Az információ értelmezése 110
2.8.3. Az entrópia és tulajdonságai 111
2.8.4. Források memóriája 114
3. Híranyagok jelei 116
3.1 Akusztikus híranyagok és elektroakusztikus átalakítók 116
3.1.1. Beszéd, zene és információtartalmuk 116
3.1.2. Elektroakusztikus átalakítók 121
3.2 A kép 125
3.2.1. A kép és információtartalma 125
3.2.2. Képátalakítók 129
3.3 Adatok 131
3.3.1. Adatok kódolása és információ tartalma 131
3.3.2. Átalakítók, adatjelek 134
4, Csatornák 137
4.1 Csatornák feladata, osztályozása 137
4.1.1. Továbbító és tároló csatornák 137
4.1.2. Szimplex és duplex csatornák 138
4.1.3. Csatorna rendszerek, hálózatok 140
4.2 Csatorna jelátvitele 142
4.2.1. Ideális és valóságos csatorna 143
4.2.2. Lineáris csatorna jellemzése 145
4.2.3. Lineáris torzítások 150
4.2.4. Nonlinearitások 154
4.2.5. Zajok 160
4.3 Csatorna információátvitele 163
4.3.1. Hiba, hibaarány 164
4.3.2. Diszkrét csatorna kapacitása 167
4.4 Tároló közegek 170
4.5 Továbbitó közegek 171
4.5.1. Vezetékek 171
4.5.2. Elektromágneses hullámok 179
4.5.3. Optikai jelátvitel 191
4.6 Kapcsoló központok 194
4.7 Hírforgalom 199
4.7.1. Alapfogalmak és a hírforgalom matematikai jellemzése 200
4.7.2. Választó fokozatok 206
4.7.3. Forgalmi modellek 215
5. Jelek csatornához illesztése 229
5.1 Az illesztés célja és módjai 229
5.2 Jelformálás 232
5.2.1. Lineáris jelformálók 232
5.2.2. Nonlineáris jelformálók 237
5.3 Kódolás 240
5.3.1. Illesztő kódolás 240
5.3.2. Hibakorlátozó kódolás 241
5.4 Moduláció 244
5.4.1. A modulációs módszerek jellemzői 245
5.4.2. Szinuszos vivőjű moduláció 247
5.4.3. Amplitúdó moduláció. Osztályozás 248
5.4.4. Burkoló szerkesztése 254
5.4.5. AM demoduláció. Zavarérzékenység 256
5.4.6. Szögmoduláció, FM és PhM. 260
5.4.7. Az FM jel spektruma, sávszélessége 263
5.4.8. FM demoduláció. Zavarérzékenység 267
5.4.9. Pulzusmoduláció. Osztályozás 271
5.4.10. PM jelek előállítása és vétele 275
5.5 Billentyűzés 280
5.5.1. Bináris modulátorok 281
5.5.2. Detektorok 286
5.6 Kódmoduláció 288
5.6.1. Bináris pulzuskódmoduláció (PCM) 289
5.6.2. Delta kódmoduláció (DM) 292
5.7 Multiplexelés (nyalábolás) 294
5.7.1. A multiplexelés célja 294
5.7.2. Frekvenciaosztás 295
5.7.3. Időosztás 297
6. Analóg jelek rögzítése 300
6.1 Hanglemeztechnika 300
6.2 Magnetofontechnika 302
6.3 Képmagnetofon 305
7. Adatfeldolgozás 307
7.1 Hagyományos adatfeldolgozó berendezések 309
7.2 Elektronikus adatfeldolgozó berendezések 310
7.3 Az információ ábrázolása a számitógépben 311
7.4 Adathordozók, tárolók, bevivő és kihozóművek 313
7.5 A processzor 321
7.6 Tárolt program, programozás 324
7.7 At operációs rendszer 330
8. Műsorszórás 333
8.1 Rádió műsorszórás 334
8.1.1. AM műsorszóró adó és vevő 334
8.1.2. FM műsorszóró adó és vevő 336
8.2 TV műsorszórás 341
8.2.1. Videojel 341
8.2.2. A kép- és hangátvitel modulációs kérdései 342
8.2.3. TV stúdió és adó 345
8.2.4. A TV vevőkészülék 345
9. Távközlés 350
9.1 Távbeszélő hálózat 350
9.1.1. Hálózatok, számozás, forgalomirányítás 352
9.1.2. Jelzésrendszerek 359
9.1.3. Távbeszélő központok 362
9.2 Mozgó távközlő rendszerek 372
9.3 Táviró hálózatok 374
9.3.1. Szöveg 50 Baudos táviratozása 375
9.3.2. Távíró hálózatok strukturája 384
9.3.3. A távíró összeköttetések elemei 386
9.3.4. Távíró központok 391
9.3.5. Rádiótávíró rendszerek 396
9.3.6. Képtávíró és facsimile rendszerek 396
9.4 Távadatfeldolgozó hálózatok 399
9.4.1. A távadatfeldolgozás eszközei 399
9.4.2. Adatátvitel 401
9.4.3. Adathálózatok 406
9.4.4. Adatközpontok 409
9.4.5. Számítógép hálózatok 410
9.5 Vezetékes és vezetéknélküli átviteli rendszerek 413
9.5.1. Két- és négyhuzalos hangfrekvenciás összeköttetések 415
9.5.2. Vivőfrekvenciás rendszerek 417
9.5.3. PCM átviteli rendszerek 423
9.5.4. Irányított rádióösszeköttetések 425
9.5.5. Műholdas összeköttetések 428
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem