Hímzések a parasztház öltözetéből a Kárpát-medencében

Előszó

A budapesti Néprajzi Múzeum raktáraiban több mint harmincezer olyan textíliát és bőrholmit őriznek, amelyeket készítőik hímzett mintákkal díszítettek. Ezek a műtárgyak csaknem valamennyi kontinens kézműiparának, illetve az asszonyok és lányok házi szorgalmának környezetformáló kultúrájába engednek bepillantani. Ruhadarabok és lakásdíszek a szóban forgó műtárgyak.
Természetesen az anyag zöme európai eredetű, sőt túlnyomó többségük a Kárpát-medencében készült az elmúlt két évszázadban. Vannak azonban középkori darabok is, úgyhogy az elmúlt fél évezred hímzéskultúrájának alkotásai között válogathatunk.
A kiállítás rendezője N. Fülöp Katalin múzeológus erre a feladatra vállalkozott. Az itt bemutatott kollekció több évtizedes kutatómunkájának eredménye. Valamennyi darab a Nemzeti Múzeumban 1872-ben alapított néprajzi "tár", majd közel száz év után önálló státust kapott múzeum tulajdona, úgyhogy megközelítőleg 5-6 tudósgeneráció gyűjtőmunkájának eredménye.
A múzeológus a lakáskultúra hímzéskultúráját kívánta áttekinthetővé tenni. Bemutatott műtárgyaink túlnyomó többségét parasztasszonyok hímezték a múlt században, de láthatók itt régebbi darabok is, másfelől néhány - csaknem kortársi alkotás - kézzelfogható bizonyságot szolgáltat az ízlés és a technika divatváltozásairól. Vannak a magyar falvakból és vidéki városokból származó hímzéseken kívül német, szlovák, horvát, stb. munkák is, ezeken kívül még olyanok, amelyek Délkelet-Európa, sőt a Közel-Kelet népeinek ízlésvilágáról árulkodnak. Bemutatásukra azért kellett vállalkozni, mert - reméljük - segítik megérteni a divatáramlatok eredetét. Rá kell ugyanis mutatni nemcsak a forrásokra, hanem arra a közkeletű igazságra, hogy a divat hullámai nemzetközi áramlatokat mozgatnak, miközben a kultúra regionális stíluskörzeteket alakít ki. Vissza