Hímestojások Gömörben

Előszó

A Kárpát-medencében az északkeleti részen, a történelmi Gömör vármegyének a Sajóba ömlő, hozzávetőlegesen észak-déli patakokkal, völgyekkel tagolt dombjait szállta meg - tudomásunk szerint - a honfoglalás idején a magyarság, s a határok és a közigazgatási besorolás változásai ellenére ma is viszonylag egy tömbben él itt. Jelenleg 21 gömöri település tartozik Magyarországhoz: Aggtelek, Alsószuha, Bánréve, Gömörszőllős, Hangony, Hét, Imola, Kánó, Kelemér, Putnok, Ragály, Sajópüspöki, Serényfalva, Susa, Szentsimon, Szuhafő, Trizs, Uraj, Zabar, Zádorfalva, Zubogy. A háború után meghúzott határok elvágták őket természetes északi kapcsolataiktól, de a túlnan élők elszigetelődése nem jelentette azt, hogy megszűnt volna a magyarsághoz tartozó kultúrájuk folyamatossága, a földrajzi viszonyok, történelmi események által azonossá formált gömöri nép közössége. Még a társadalmi tagozódás sem bontotta meg jelentősen egységüket, hiszen az utóbbi századokban a számos kisnemes, a kisnemesi falvak szinte azonos szinten éltek szomszédaikkal, életmódjuk, kultúrájuk, szemléletük is megmaradt a régebbi nemzeti egység példájaként.
Minden nehézség ellenére Gömörben igen magas szinten élt a népművészet egy-egy ága is. A század elején publikált Malonyai-féle gyűjtésekből tudjuk, hogy a jellegzetes kisnemesi kúriáknak, parasztházaknak milyen gazdagok voltak a stukkós, vagy fából faragott díszei; milyen híresek voltak fazekas termékei - használati tárgyai; ősi típusú és jellegzetes stílusú faragott ácsolt ládái, "szekrényei"; szépek és jelszerűen tömörek a hímzések, halottas lepedők mintái; gazdag hagyományúak recemunkái. Pedig Malonyay Dezső népművészeti összefoglaló műve is elég érintőlegesen tekinti át Gömört, a vármegyei monográfiák pedig csak utalásokat engedhettek meg a néprajzi vonatkozásokra - mégis fontosak a korai adatok a népművészeti vizsgálódások számára. A legújabb összefoglalásokat pedig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi tanszékének kutatásai hozzák folyamatosan e területről, a kiadványsorozatban azonban csak az egyéb résztémák határmezsgyéjén találunk népművészeti adatokat, ez ideig főleg az építészet, a fazekasság és a népköltészet vonatkozásaiban. Vissza