Sopron 1970

Előszó

Időszerű-e a költő idézett szavaira emlékezni. A válasz igen, hisz a szocialista fejlődés új szakaszába lépve új körülmények közé kerültünk. Új feladatok és új lehetőségek jelentkeztek, s talán kevésbé látványos, de annál lelkiismeretesebb munkával fémjelzett 4 év után tekinthet vissza Sopron város Tanácsa egy lezárult időszakra, mely társadalmunk építésének fontos szakasza volt. A szocialista államigazgatási munka lényeges jellemzője, hogy sokrétű feladatának teljesítésébe a dolgozók széles rétegeit bevonja. Ezt az elvet rögzíti Alkotmányunk is, amikor kimondja: „a helyi tanácsok munkájukban közvetlen a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában." A választók és a választottak között kialakult gyümölcsöző kapcsolat, a tömegek aktivitása eredményezte, hogy e kiadványban Végrehajtó Bizottságunk sikerekről, eredményekről számolhat be. Városunk sajátos földrajzi fekvése, történelmi múltja, gazdag műemlékei évtizedek óta azok a tényezők, melyek vonzották a bel- és külföldi vendégeket, turistákat, Sopront eltartottnak, s önfenntartásra képtelennek tekintették. A szemlélő elé egy gazdaságilag elmaradott, lakás, közellátási és egyéb nehézségekkel küszködő város tárult. Sopron város lakossága azonban bizonyította és napjainkban is bizonyítja, hogy hű városához, akar és tud dolgozni, alkotni szűkebb hazájáért. Gyakran vetik szemünkre, hogy túlzott lokálpatrióták vagyunk. Ez nem is baj, mert ez a lokálpatriotizmus egészséges öntudatban, város és hazaszeretetben nyilvánul meg. Az emberek gondolkodása is megváltozott az elmúlt negyedszázad alatt. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik tétlenül merengenek a múlt mindent megszépítő emlékein. Vissza