Előszó
A jelen zárójelentés azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit foglalja össze, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából 1996-ban végzett el kutatóközösségünk a magyar kultúra állapotáról. A vizsgálat maga az eddig legszélesebbkörű és legkiterjedtebb mindazok közül, amelyet eddig kulturális életünkről folytattak. A megrendelőnek az volt a célja, hogy most, hét évvel az 1990-es változások, a rendszerváltás után a lehető legteljesebben tekintsük át, hol tart most a magyar kultúra.
A kultúra fogalma
Mit jelent, meddig terjed ez a teljesség? Rögtön egy szűkítéssel kell kezdenünk. A kultúrának van egy szélesebb és egy szűkebb fogalma. Tudományosan a szélesebb, filozófiai-antropológiai kultúra-fogalom a helyes, mi is azt valljuk. A mi megfogalmazásunkban ez úgy hangzik, hogy a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával.
Ez tehát a tudományos meggyőződésünk. A vizsgálatban mégsem a kultúra szélesebb fogalmát alkalmaztuk, hanem azt a szűkebbet, pragmatikusat, amely csak egy körülhatárolt területre koncentrál. Ennek középpontjában a művészetek, az ismeretek és a társadalom különböző csoportjainak mindennapi magatartása, életmódja, életének minősége állanak. A köznapi életben általában ezt nevezik kultúrának, ezzel foglalkoznak a kulturális intézmények. (Van erről egy némiképp ironikus megfogalmazás, ami azonban jól megfelel a valóságnak. Eszerint a szűkebb fogalom szerint kultúra az, amivel a kulturális minisztérium foglalkozik.)
Kétségtelen, hogy ez a szűkebb kultúra-fogalom meglehetősen pragmatikus, nehéz volna elméletileg megalapozni és indokolni. Ugyanakkor mégis használható, mert elégségesen nagy részt fed le a kultúra szélesebb fogalmába tartozó jelenségekből ahhoz, hogy mint csepp a tengerben mégiscsak tükrözze az egészet. Szintén pragmatikusan a mi kutatásunk is ezt a fogalmat alkalmazta - némi kitekintéssel az életmódra, a társadalmi magatartásra, a társadalmi szerkezetre, az infrastruktúrára, és mindezek területi megoszlására.
Vissza