Előszó
A hidak méretüktől, kialakításuktól függően a közúti és vasúti pályáknak a legkényesebb és általában a legértékesebb részei. Ezek esetleg - forgalmat érintő - meghibásodásai, a közút vagy vasút használhatóságát közvetlenül befolyásolják, az ezeken bekövetkező balesetek általában súlyosabb kimenetelűek, az okozott kár pedig aránytalanul magas szokott lenni. Alapvető követelmény, hogy a hidak mindig üzemképes állapotban legyenek, a szükséges forgalmi követelményeket kellő biztonsággal kielégítsék és élettartamuk a lehető leghosszabb legyen.
Ezek érdekében a hidakat megfelelő minőségben kell megépíteni és gondosan fenntartani. A hidvizsgálatok, ellenőrzések kifejezetten ezeket a célokat szolgálják.
A hídvizsgálat már a kivitelezés megkezdésévei indul, végig kiséri azt, és fontos szerepet kap a hidak használatbavételénél, a hídfenntartáshoz „pedig nélkülözhetetlen, mert ennek keretében kell meghatározni az elvégzendő munkákat.
Az épités-szerelés alatti és a használatbavétel utáni hidvizsgálatok szempontjai természetesen eltérnek egymástól, de azonosak abban, hogy mindkét esetben hibafeltárás! és megfelelőséget bizonyitó céljuk van. Az első esetben él cél a tervszerűség és az előirt minőség megállapítása, a másodikban viszont az esetleg előforduló hibák és az azokat előidéző okok feltárása és-értékelése a forgalom, a hidélettartam és megszüntethetőség szempontjából.
A jegyzet a hídvizsgálatot a fentieknek megfelelően a hidak használatbavételéhez és fenntartásához kapcsolva tárgyalja. Az anyag természetesen a korábban, más tantárgyaknál tanultak ismeretét feltételezi.
A jegyzetben a hid alatt, támaszköztől és nyílás mérettől függetlenül, a hidszabályzatoknak megfelelően, minden olyan áthidalást, védőcsövet, átereszt stb. értünk, melyet közúti vagy vasúti teherre méreteztek.
A jegyzet összeállításakor a vasúti hidakra vonatkozó egyes előírások eltértek a szabványban foglaltaktól, de tervezik az ezekre való áttérést, ezért a vasúti hidak különleges szempontjait csak ott hangsúlyozzuk, ahol ezek indokoltak.
Vissza