1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hidrológiai számítások I-II.

Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 684 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 3. változatlan kiadás, megjelent 307 példányban 206 fekete-fehér ábrával és kihajtható melléklettel. Tankönyvi száma: J 9-1077, J 9-1077/a
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Hidrológiai Számítások cimü jegyzet fő célkitűzése az, hogy segédletet adjon a hidrológia teljes témakörét felölelve, a legfontosabb hidrológiai jellemzők és tényezők számítására. A jegyzet... Tovább

Előszó

A Hidrológiai Számítások cimü jegyzet fő célkitűzése az, hogy segédletet adjon a hidrológia teljes témakörét felölelve, a legfontosabb hidrológiai jellemzők és tényezők számítására. A jegyzet megírásánál figyelembe vettük a reform tanterv célkitűzéseit és megváltozott órarendi lehetőségeit is. A Hidrológiai Számitások kapcsolódik a Hidrológia, a Hidrometria, és a Hidrológiai mérőgyakorlat c. jegyzetek anyagához, azokat kiegészítve s tematikájukat figyelembe véve. Mindezen tulmenőleg azonban jegyzetünk önálló, kerek egységbe foglalja a hidrológia témakörét, és nem tételezi fel okvetlenül az emlitett másik három teljes ismeretét. Jegyzetünk kapcsolódik továbbá a szaktantárgyak anyagához is, azok igényeit szem előtt tartva, és a lehetőségekhez képest azokat kielégítve. Felépítését tekintve olyan, hogy rövid elméleti bevezetőt ad az ismertetendő hidrológiai témakörből, majd számpélda (vagy számpéldák) bemutatásán keresztül részletezi azt. Ezzel párhuzamosan közli a feladatok megoldásához szükséges segédleteket, ábrákat és táblázatokat. Ebben az értelemben jegyzetünk hidrológiai számitási segédlet. Munkánk során figyelembe vettük és felhasználtuk a legkorszerűbb hazai és külföldi eljárásokat is, és különös figyelmet fordítottunk arra, hogy ezen eljárások hazailag alkalmazhatók legyenek. Természetszerűleg sok módszer ezen tulmenőleg általános alkalmazhatósággal is rendelkezik. Fejezetenként általában egyetlen, de konkrét adatsorra végeztük el számításainkat, igy a különböző módszerek összehasonlítására jó lehetőség kínálkozott. A közölt számitások zöme olyan, hogy azokat számitógép igénybe vétele nélkül, kézi uton is végre lehet hajtani. A hidrológia kifejezetten számítógépi módszereit, a számítógéppé 1 megoldható hidrológiai feladatokat jegyzetünk nem közli, mert az a Számitógépek a hidrológiában cimü tárgy (illetőleg hasonló cimü jegyzet) feladata. Jegyzetünk elsősorban a vizépitőszakos egyetemi hallgatók gyakorlati feladataihoz nyújt segítséget. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
1. BEVEZETÉS 9
2. HIDROLÓGIAI STATISZTIKAI MÓDSZEREK 13
2.1 Valószínüségi alapfogalmak 13
2.11 A bekövetkezés valószínűsége 15
2.2 Előkészítő vizsgálatok 16
2.21 Reprezentativitás 16
2.22 Függetlenség 16
2.221 Kétmintás próba 18
2.222 Előjelpróba 20
2.223 Wilcoxon próba 21
2.224 Differencia próba 21
2.225 X2 (khi négyzet) próba 22
2.226 Wald-Wolfowitz próba 23
2.227 Értékelés 25
2.23 Egyöntetüség 25
2.231 Kétmintás próba 26
2.232 Előjel próba 27
2.233 Wilcoxon próba 27
2.234 Mann - Whitney próba 29
2.235 Kolmogorov - Szmirnov próba 30
2.236 Értékelés 33
2.24 Egyöntetüvé tétel 33
2.3 Eloszlás függvények 37
2.31 Paraméterbecslés 37
2.311 Momentum módszer 38
2.312 A momentumok meghatározása osztályközökre
bontással 40
2.313 Maximum likelihood módszer 44
2.32 Elméleti eloszlásfüggvények 49
2.321 Normál eloszlásfüggvény 49
2.322 Pearson III. eloszlásfüggvény 52
2.323 Gamma 3 eloszlásfüggvény 64
2.324 Gamma 2 eloszlásfüggvény 70
2.325 Lognormál eloszlásfüggvény 70
2.326 Gumbel eloszlásfüggvény 71
2.327 Exponenciális eloszlásfüggvény 72
2.33 Illeszkedésvizsgálat 75
2.331 Kolmogorov - Szmirnov próba 75
2.332 X2 (khi négyzet) próba 75
2.34 Grafikus eloszlásvizsgálat 77
2.35 Az eloszlásfüggvények megválasztása 100
2.36 A bekövetkezés valószínüségének számítása
eloszlásfüggvények alapján 102
2.361 A binomiális eloszlás alapján 102
2.362 A Polsson eloszlás alapján 104
2.4 Megbizhatóság 106
2.5 Varianciaanalízis 111
2.51 Páronkénti összehasonlítás 111
2.52 Szimultán összehasonlítás 114
2.6 Kapcsolatvizsgálat 119
2.61 Általános összefüggések lineáris kapcsolat
esetén 119
2.62 A korrelációs tényező megbízhatósága 120
2.63 Rangkorreláció 125
2.64 Közelítő kapcsolati egyenes 126
2.65 Többváltozós korrelációszámitás 127
2.66 Nem lineáris kapcsolatok 132
3. HIDROLÓGIAI IDŐSOROK ELEMZÉSE 135
3.1 Autokorreláció számítása 136
3.2 Keresztkorrelációk számítása 143
3.3 Előrejelzés autoregressziv modellel 167
3.31 Korrelációk számítása 169
3.311 Kovarianciák számítása 169
3.312 Korrelációk számítása 170
3.32 Paraméterek számítása 174
3.321 Egyváltozós előrejelzés 174
3.322 Előrejelzés két megelőző adattal 174
3.323 Előrejelzés három megelőző értékkel 176
3.33 Gyors számítási mód 177
3.331 Egyváltozós előrejelzés 178
3.332 Előrejelzés két megelőző érték figyelembe vétele esetén 178
3.333 Előrejelzés három megelőző érték figyelembevételével 179
3.34 Az előrejelzés jóságának számítása 180
3.35 Ellenőrző számitások 187
3.4 Előrejelzés keresztregressziv modellel 194
3.5 Idősor felbontása: trend, periódus, véletlen tag 208
3.51 Trend analízis 209
3.52 Periodikus összetevő meghatározása 218
3.53 Autoregressziv komponens 224
3.6 Autoregressziv (AR), mozgóátlag (MA) és autoregreszsziv mozgóátlag (ARMA) modellek 230
3.61 Elsőrendű autoregressziv modell: AR(1) 230
3.62 Másodrendű autoregressziv modell: AR(2) 230
3.63 Harmadrendű autoregressziv modell: AP (3) 233
3.64 Mozgóátlag modellek: MA(q) 234
3.65 Elsőrendű mozgóátlag modell: MA(1) 235
3.66 Másodrendű mozgóátlag modell: MA(2) 235
3.67 Autoregressziv, mozgóátlag modell: ARMA(1,1) 237
3.68 Autoregressziv integrált mozgóátlag modellek:
ARIMA (p, d, q) 239
3.69 Szezonális ingadozást figyelembe vevő autoregressziv mozgóátlag modellek 241
3.7 Több idősor együttes vizsgálata 244
3.71 Quenouille-féle idősor modell felirása 244
3.72 Paraméterbecslés legkisebb négyzetek elve szerint 246
3.73 A paraméterbecslés más módszerei 252
4. A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEINEK SZÁMÍTÁSA 259
4.1 A párolgás 260
4.11 Vízfelületek párolgásának meghatározása 260
4.111 A párolgás becslése 260
4.112 Párolgásszámitás Meyer eljárással 266
4.113 A párolgás számítása aerodinamikai módszerrel 272
4.114 A párolgás meghatározása kádpárolgási
adatok alapján 272
4.115 A különböző vizfelületpárolgás-számitási
módszerek összehasonlítása 276
4.12 A természetes felszin párolgása 279
4.121 A területi párolgás becslése 279
4.122 A területi párolgás számitása Szesztay
eljárásával 279
4.123 A területi párolgás meghatározása a sugárzási módszerrel 292
4.2 A csapadék 299
4.21 Esőkarakterisztika 299
4.22 Csapadékmaximum függvények 301
4.221 Klasszikus (Montanari-féle) csapadékmaximum függvény 301
4.222 Csapadékmaximum függvények meghatározása eloszlásfüggvények segítségével 303
4.23 A csapadék területi átlaga 312
4.231 Egyszerű átlag 314
4.232 Háromszögekre bontás 314
4.233 Medián módszer 315
4.234 Izohiéta-vonalak módszere 317
4.235 Összehasonlítás 318
4.3 Beszivárgás és intercepció 325
4.31 Beszivárgás meghatározása szabadföldi kísérlettel 325
4.311 Első esőztetés száraz talajon 325
4.312 Második esőztetés állandó beszivárgás mellett 327
4.313 Beszivárgási görbe meghatározása két esőztetési kísérletből 333
4.314 Mélyedésekben tárolt viz és az intercepció
figyelembe vétele 335
4.32 Beszivárgási görbe leirása 336
4.33 Lefolyásra kerülő csapadékmennyiség meghatározása a beszivárgási görbe alapján 348
4.34 Az intercepció számitása
4.4 A lefolyás 365
4.41 A lefolyás becslése 366
4.42 Felszíni és felszínalatti lefolyás 375
4.43 A vizgyüjtőkarakterisztika 389
4.44 Az egységárhullámkép klasszikus módszere 399
4.45 Az egységárhullámkép meghatározása az S-görbe
módszerével 412
4.46 Az egységár hullámkép számítása a momentumok
módszerével 420
4.47 Vízgyűjtő karakterisztika számitása részvizgyüjtőkre
bontással 429
4.48 Az árhullámképszámitás nemlineáris korrelációs
(koaxiális) módszere 439
4.5 Talajvíz 457

II. Kötet:
5. FELSZÍNI VIZEK HIDROGRÁFIÁJA 461
5.1 Gyakoriság-tartósság 461
5.2 Mércekapcsolati vonal 464
5.3 A vizhozamgörbe extrapolálása 469
5.31 Egyszerű meghosszabbítás 472
5.32 Extrapoláció a sebességi görbe meghosszabbításával 472
5.33 Geometriai extrapoláció 472
5.34 Hidraulikai extrapoláció 475
5.35 Extrapoláció összetett szelvény esetén 478
6. ÁRVÍZSZÁMÍTÁS 487
6.1 A számítási valószínűség és a kockázat kérdései 487
6.2 Hazai tapasztalati árvizszámitási eljárások 494
6.21 A Csermák-féle árvizszámitási módszer 495
6.22 A Kollár-féle VIZITERV segédlet 500
6.23 Árvlzszámltás csapadékadatokból, a racionális
módszer (Babos) 505
6.24 Vizhozambecslés a középvizhozam és a nagy vízhozam aránya alapján 511
6.25 A Markó-féle árvizszámitási eljárás 512
6.26 A Kovács-Takács féle árvizszámitási módszer 517
6.27 Összehasonlító számítás és az eredmények
értékelése 521
6.3 Az árvizszámitás statisztikai módszerei 525
6.31 Mértékadó árvizhozamok számítás hosszúidejű
adatsorokból eloszlásfüggvények alapján 525
6.32 Mértékadó ár hullám jellemzők számitása csapadékidősorokból 531
6.33 Az évi árvizhozamok eloszlásának meghatározása
az összes árhullám figyelembevételével a Todorovic-féle eloszlás alapján 536
6.4 A mértékadó árhullámképek számitási módszerei 543
6.41 A Ven Te Chow-Wisnovszky féle eljárás 543
6.42 Az árhullámkép számitása csapadékadatokból
statisztikai módszerrel 549
7. VÍZTÁROZÁS 555
7.1 Tározási alapfogalmak 555
7.11 A tározók jellemzése 555
7.12 A vízhasznosítási tározó teljesitőképességi
görbéjének és görbe seregének fogalma 558
7.13 Az árvizcsökkentő tározó teljesítőképességi görbéje és görbeserege 562
7.2 Klasszikus tározóméretezési eljárások 565
7.21 Integrálgörbés tározóméretezés 565
7.211 A vízhozam integrálgörbéje és tulajdonságai 566
7.212 Az éves tározók térfogatának meghatározása 578
7.213 A többéves tározók, térfogatának meghatározása 593
7.214 A teljes kiegyenlítésü tározó térfogatának
meghatározása 595
7.22 A Puskás-féle közelítő tározóméretezési eljárás 599
7.23 A gyakorisági feldolgozást tartalmazó Zsuffa-féle
integrálgörbés tározóméretezés 602
7.24 A Krickij-Menkel-féle tározóméretezési eljárás 610
7.241 A Krickij-Menkel-féle tározóméretezés numerikus módszere 611
7.242 A statisztikai tározóméretezés grafikonos
megoldása 618
7.3 A valószínűségelméleten alapuló Moran-féle tározóméretezési eljárás 629
7.31 A sztochasztikus folyamatok, Markov-láncok
elemel 630
7.32 A Moran-modell, példa a módszer alkalmazására 640
7.33 A különböző tározóméretezési eljárások eredményeinek összehasonlítása 654
7.4 Az árvizcsökkentő tározók méretezése 654
7.41 Az árvizcsökkentő tározók osztályozása, méretezése 659
7.42 A Sorrensen módszer 663
7.43 Példa a módszer alkalmazására 667
7.5 A tározók vízveszteségei, a bruttó tározótérfogat
meghatározása 674
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem