Hidrológiai Közlöny 1990. január-december

A Magyar Hidrológiai Társaság Hivatalos Lapja - 70. évfolyam 1-6. szám

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Oláh János: Hidrológiai Közlöny 1990. január-december ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	384 oldal
Sorozatcím:	Hidrológiai Közlöny
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hetvenedik évfolyamába lép 1990-ben a Hidrológiai Közlöny. Kevés hazai folyóirat mondhat magáénak ekkora folytonosságot, kevés mögött áll ilyen sokrétű tudományos tevékenység, kevés mellett nőtt fel több szakmai nemzedék. A lap léte ennek ellenére több ízben is kétségessé vált. Kezdődött ez rögtön az alapítás évtizedében: az első nyolc évfolyamot csak 7-8 év elteltével, 1928-ban lehetett kiadni. Évi 1-2 füzet rendszeres megjelentetése után 1944-ben, 46-ben ismét válságba került a kiadás és ez a válság 1952-re csak úgy érhetett véget, hogy az 1944, 1945 és 1951 évfolyamok egy-egy füzetét csak 1967-ben, vagy 1971-ben lehetett kinyomtatni. A válság évei nem nélkülözhették a Hidrológiai Társaság lelkes vezetőinek, vagy a lap szerkesztőinek egyéni áldozatvállalását, legyen az pénz, hitel, vagy többletmunka. Elkövetkeztek ezután a munkálkodás nyugalmasabb évei, sőt az 1964-1983 közötti húsz évben a folyóirat havonként megjelentethetően „aranykorát" is megélhette. 1984 óta azonban ismét összetorlódtak a kiadási nehézségek, és a folyóirat kéthavonkénti, az előzőkhöz képest kétharmadára csökkentett terjedelmű megjelenése is csak addig lehetséges, amíg a Magyar Hidrológiai Társaság fedezni tudja a kiadásnak évente most már milliós nagyságrendű, rohamosan inflálódó költségeit. A Hidrológiai Közlöny sorsa és helyzete kisebb vagy nagyobb mértékben mindig összefüggött országunk helyzetével. Amikor a Társaság tagsága, vagy a tehetős támogató közületek képesek voltak fenntartására - 1928 és 1944 között -, léte bár szerény, de biztonságos volt. 1952 és 1983 között központi irányelvek által biztosított kiadói dotáció teremtette meg az egykori szponzorok helyett a folyóirat fennmaradását. Akkor azt gondoltuk, hogy a népgazdaság egységes, központi irányításának érdeke is, feladata is, ha a működését megalapozó tudományok a szakfolyóiratokon át is fejlődhetnek. Magyarország kis ország, így itt egyetlen korban sem volt annyi specializálódott szakember, hogy az önfenntartásához elegendő szaklappéldányt elérhesse egy-egy folyóiratunk. Mára a hazai szaklapkiadás két szék közé esett: központi gazdaságirányítás és főként dotáció már nincs, intézményes és fizetőképes támogató még nincs. Csukjuk be tehát a boltot? Mi lesz akkor a hidrológiai tudományunkkal, amelynek létét mégsem tehetjük függővé a gazdasági konjunktúrák hullámzásaitól, még inkább divatjaitól? Vegyék át tudományunk szerepét olyan mozgalmak, amelyek a szakembert és a szaktudást háttérbe szorítva, vagy lehetetlenné téve, a műszaki alkotások spontán tagadásával új középkort készítenek elő? És, amelyek - ki tudja, milyen forrásokból - képesek megszerezni a pénzt tudományellenes nézeteik terjesztéséhez? Mi, hidrológusok, létszámunkat tekintve viszonylag kevesen vagyunk. Válságok idején az emberek elégedetlensége általános, és lélektani tény, hogy az először a vezetők ellen irányul. A vezetők azonban gyakran ráirányíthatják a népharagot egyes csoportokra - népfajokra, vallásokra, szakmákra - lehetőleg olyanokra, amelyeket közelebbről kevesen ismernek. Minél ésszerűtlenebbek a vádak, annál ellenőrizhetetlenebbek, így annál hatékonyabbak. Ma annak veszélye növekszik, hogy a hidrológusok - vízimérnökök - terhére, sőt tudományunk terhére igyekeznek egyesek saját helytelen döntéseik következményeit hárítani, s ebben a küzdelemben a hatalom is, a közvélemény is magunkra hagy bennünket. Ilyen feltételek között léphet folyóiratunk hetvenedik évfolyamába, s ilyen körülmények közt veheti át tisztét az új főszerkesztő. Az eddigi főszerkesztő leköszönése a magyar hidrológiai tudomány nemzetközi hírnevének emelkedésével áll összefüggésben, hiszen UNESCO-szervezet igazgatói feladatainak ellátására kapott megbízást Párizsban. Ez az örvendetes tény is mutatja a mély különbséget a magyar hidrológia külföldi és hazai megbecsülése között. Az új főszerkesztő magáról annyit mondhat, hogy 1959 óta rovatszerkesztője a Hidrológiai Közlönynek, s valószínűleg, mint a tudományos cikkek vagy könyvismertetések írója sem ismeretlen a szerzők és olvasók előtt. Programja rövid: minden erővel a lap fenntartásán fáradozni, s ha lehetséges, tudományos színvonalát emelni. Számít ebben a Magyar Hidrológiai Társaság vezetői és tagjai, a szerkesztőbizottság, a szerzők, lektorok és olvasók segítségére. Vissza

Tartalom

1. szám:
1 Hetvenedik évfolyam - új főszerkesztő
2 Singer Dénes-/v/cs/cs Lajos: Bondgráf módszerek alkalmazása a hidrológiában II. a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszának bondgráf modellje
12 Gorzó György: A Hévízi-tó vízminőségének változása
17 Szeredi István: Csúcsenergia-források alkalmazási feltételei
24 Vásárhelyi Mihály Artúr: Durban város 340 ezer m3-es fedett ivóvízmedencéje
31 Szerdahelyi Noémi: A vízfolyásrendezés természetbe illő tervezése
36 Petz Rudolf - Scheuer Gyula - Szentirmai Lászlóné - Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Görögországban
42 Ganyecz Gáborné Farkas Andrea: ANAMET- és BIOMET-rendszerek alkalmazása a hulladékvizek és hulladékok metángázzá alakításában. I, rész: Az ANAMÉT rendszer
47 Vita
- Zsuffa István: Kisebbségben
52 Hírek
- A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
57 Könyvszemle
59 Refuznyiki
- A Vásárhelyi Pál Társaság felhívása
- A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer energetikai kérdései és a döntés felelőssége
- A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatása a Duna vízminőségére
- Vigyázat, vízlépcső!
2. szám:
65 Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben
72 Petz Rudolf - Sajgó Zsolt - Scheuer Gyula: A szekszárdi lőtéri vízbázis vízföldtani viszonyai és vízminőségvédelmi rendszere
83 Kiss Jenő: A víz- és szennyvíztisztítás műszaki fejlesztésének új területei
94 Sárváry István - Csepregi András - Izápy Gábor: Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonalmenti karsztvíz visszatáplálás megvalósítására
101 Németh József - Koncsos László: A planktonikus állományméret meghatározásának
módszerei. I. Az egyedsűrűség becslése különböző mintatérfogatok bináris adatai alapján
108 Varga Csaba: Azbesztrostok az ivóvízben: elektronmikroszkópos vizsgálatok
114 Ganyecz Gáborné Farkas Andrea: ANAMET- és BIOMET-rendszerek alkalmazása a hulladékvizek és hulladékok metángázzá alakításában. II. rész: ABIOMET-rendszer
118 Vita
- Zsuffa István: Kisebbségben
124 Hírek
125 Refuznyiki:
- Maróthy László lemondását indokló nyilatkozat
- Gaál Ferenc: A műszakiakat, mérnököket is meg kellene kérdezni
3. szám:
129 Karkus Pál: Az ivóvíztermelési és fogyasztási helyek közti távolság gazdasági korlátai
133 Katona Zsolt, Deli András: Közműcsatorna hálózatok hidraulikai méretezése C-64 személyi számítógéppel
140 Szabó Tamás: A nyomás alatti szennyvízcsatornázás tapasztalatai és a PRESSKAN rendszer
149 Sárváry István: A hidrometriai hálózat felülvizsgálatának tapasztalatai Algériában
153 Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása
162 Aujeszky Géza, Petz Rudolf, Sajgó Zsolt, Scheuer Gyula: Új partiszűrésű vízbázis a Duna bal partján Tassnál
173 Borsodi Andrea: Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktériumközösségén
183 Hírek
184 Megemlékezés: Dr. Nagy László
185 Refuznyiki
- Mikolics Sándor: A Nagymarosi Vízlépcső építésének felfüggesztését és elhagyását indokló kormányszakértői vizsgálatok jellegéről, szerepéről és tanulságairól
- Fóris Lajos: Vízlépcső ügy
- Kató Pál: Halottakról jót, vagy semmit...
- Gál Ferenc: Levél
4. szám:
193 Vágós István: Dégen Imre (1910-1977), vízügyeink vezető mérnöke
198 Karászi Kálmán: Gondolatok a vízügyi ágazati politikáról, az ágazati szemléletről
206 Juhász Endre: A szennyvíziszap-kezelés és -elhelyezés általános kérdései
211 Boda János: A kaposvári szennyvíziszapok és folyékony települési hulladékok kezelése, elhelyezése
215 Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása
219 Czencz Ferenc: A kaposvári városi szennyvíziszap elhelyezése mezőgazdasági területeken
223 Bodnár Imre: A komposztált kommunális szennyvíziszap-iszaptrágya - üzemi hasznosítása
226 Szigyártó Zoltán: A Saint Venant-egyenlet levezetése a Narier-Stokes egyenletből a hidraulika stochasztikus módszereivel
230 Abdullah Haj Soliman: Adalékok a szuszpenziók ülepedéséhez, különös tekintettel a kezdeti koncentrációjukra
239 Faludi Gábor: Adalékok a környezetvédelem etikai összefüggéseihez
242 Hírek
244 Nekrológ
245 Refuznyiki
- Ismétlődik a történelem?
- Nemere Péter és Lorberer Árpád vitája
- Gátak az algáknak?
- Tudományos IPI-APACS
5. szám:
257 Köszöntjük a 80 éves dr. Mosonyi Emilt
258 Zsuffa István: A fölszíni vízkészlet föltárása a hidrológiai folyamatok elemzésével (I. rész)
271 Domokos Miklós: Vízgazdálkodás-fejlesztés, vízmérleg-meghatározás
281 Kiss lstván: A vízfeltörések formái és szerepük a szikes területek kialakulásában
288 Öllős Géza - Kollár György: Műanyagok az ivóvízellátásban
296 Vermes László - Klimó Erzsébet - Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten
307 Hírek
306, 308 Nekrológ
309 Vita
- Zsuffa István: Kisebbségben
315 Refuznyiki
- Fóris Lajos: Helyreigazítás. Álláspont-rögzítés
- Reményi Péter: A hír szent - a vélemény „szabad"? - avagy ne vigyük zsákutcába a döntéshozókat!
- Kató Pál: Elmélkedés a vízlépcsőről
- Kanadai érdeklődés és a Nagymarosi Vízlépcső építésének leállítása
6. szám:
321 Göncz Árpád: „Szeretnék a nyilvánosság előtt igazságot szolgáltatni..."
322 Szeifert Gyula: A Tisza-völgy árvízmentesítésének helyzete és időszerű teendői
327 Haidu Ionel, Tilinca Zeno,Szőcs Francisc: A lefolyás vízhozamainak idősor-elemzése Románia nyugati részének folyóin
334 Barta Erzsébet: Tisza Lajos, Szeged 1879 utáni újjáépítésének királyi biztosa
342 Geszlerné Szentpáli Ágnes, Sajgó Zsolt, Scheuer Gyula, Szlabóczky Pál: Gyöngyös és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei
353 Halász Béla, Szőke Sándor: Konszolidációs készletek, rétegezett hidrológiai rendszerekben
357 Virág Mihály, Eszéky Ottó: Kisebb vízfolyások tényleges vízemésztő,képessége
359 Kató Pál: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ökológiájának néhány fontos kérdése
367 Vita
- Szigyártó Zoltán: Hozzászólás Szerdahelyi Noémi „A vízfolyásrendezés természetbe illő tervezése" című cikkéhez
369 Hírek
372 Refuznyiki
- Nyugat-európai Ipari és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Dunamelléki Szövetségének levele
- A tudomány leple alatt - vagy fölött
- „A Minisztertanács Beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett vizsgálatok..." c. előterjesztés Határozata