1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hidrológia III.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 134 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: J9-723. Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen jegyzet a Vízépítőszakos mérnökhallgatók részére tartott hidrológiai előadások harmadik félévének anyagát tartalmazza. Felépítését tekintve támaszkodik az előző két kötetben ismertetett... Tovább

Előszó

A jelen jegyzet a Vízépítőszakos mérnökhallgatók részére tartott hidrológiai előadások harmadik félévének anyagát tartalmazza. Felépítését tekintve támaszkodik az előző két kötetben ismertetett tananyagrészekre s kifejti a műszaki hidrológiai feldolgozások, számítások alapelveit, azaz törekszik egységes egésszé összekapcsolni a víz földi körforgásával kapcsolatos eddigi ismereteket.
A megfigyelési, mérési adatok vizsgálatának azon elméleti és gyakorlati részével ismerkedünk meg tehát, amely egyrészről a komplex hidrológiai jelenségek térben és időben változó elemeiben felismerhető általános fizikai törvényszerűségeket, másrészről maguknak a méréseknek és megfigyeléseknek általánosító jellegű feldolgozási módjait foglalja magában.
Ezen anyagban tehát a parametrikus és sztochasztikus vizsgálatoknak igen nagy szerepet kell tulajdonitanunk. Ennek oka az, hogy a hidrológiában, a tiszta formában csupán elemi térfogatokban és elemi időegységek alatt megnyilvánuló nagyszámú fizikai jelenség bonyolult együttesével van dolgunk. Ezen fizikai tényezők egymáshoz való kapcsolódása a jelenség természetéből következőleg általában véletlen jellegű, ezért a valószínűségelmélet a hidrológiában széleskörű alkalmazást nyert. Különösen előnyösnek mutatkozott ez az eljárás az előrejelzéseknél, ahol valamely megjelölt esemény (érték) bekövetkezése nyilvánvalóan csak statisztikai szempontból értelmezhető.
A hidrológia tudománya, amelyet kb. a XX. század első évtizedeiig a leiró jelleg és a különböző, nem lényeges hipotézisek, nyers szabályok és fogalmak megmagyarázására való törekvés jellemzett, az utóbbi időben jelentős változáson ment keresztül. Az elemzések egyre inkább a hidrológiai körfolyamat teljes szintézisének igényével lépnek fel, bár ugyanakkor kiterjedt kutatások folynak a közvetlen, sürgős gyakorlati problémák megoldására alkalmasnak látszó parametrikus tipusu összefüggések felállitása érdekében is.
A hidrológiai körfolyamat tanulmányozására jelenleg használatos módszereket az alábbi csoportosításban tárgyalhatjuk. Vissza

Tartalom

Előszó.......................................3
4.0 A sztochasztikus és parametrikus hidrológiai módszerek áttekintése ............7
4.1 Sztochasztikus vizsgálati módszerek.................7
4.2 Parametrikus vizsgálati módszerek.................8
4.11 Hidrológiai adatsorok vizsgálata statisztikai módszerekkel ................13
4.111 Alapfogalmak...................13
4.111.1 Valószinüségelméleti alapfogalmak.......................13
4.111.2 Megfigyelési adatok eloszlásának jellemzése.....................23
4.111.21 Valószinüségi változókeloszlása...........................24
4.111.22 Valószinüségi változók jellemzői ...............31
4.111.221 A várható érték fogalma .......................31
4.111.222 A szórás fogalma..............................32
4. 111.223 A momentumok fogalma .....................33
4.12 A Pearson-féle eloszlási függvények.............40
4.121 A normális és a logaritmiko-normális eloszlásfüggvény ...........42
4.122 A gamma-eloszlás....................44
4.13 Az eloszlásfüggvények alkalmazhatósága..........57
4.. 14 Ritkán előforduló hidrológiai események valószínűségének meghatározása........................60
4.15 A hibaelmélet alkalmazása hidrológiai számitásoknál.......................62
4.151 Adatsorok hibáinak kiszámítása...........64
4.16 Statisztikai próbák . ....................65
4.161 Illeszkedés-vizsgálat a X -próba alapján.......................66
4.162 Mintaelemek függetlenségének vizsgálata............................69
4.163 Mintaelemek egyöntetűségének (illeszkedésének) vizsgálata......................71
4.17 Osztályközök kijelölésének alapelvei....................................74
4.18 Statisztikai becslések, a maximum-likelihood módszer ....................................80
4.19 A megfigyelési adatok súlya......................................83
4.21 Hidrológiai elemek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata.......................84
4.211 Korrelációs kapcsolatok két változó között ........................... 89
4.212 Nem lineáris kapcsolatok.......................93
4.212. 1 Parabolikus kapcsolatok. ................93
4.212.2 Hiperbolikus kapcsolatok. ..............94
4.212.3 Exponenciális és logaritmikus kapcsolatok ................................95
4.212.4 Nem lineáris kapcsolat szorosságának jellemzése......................96
4.213 Több-változós lineáris kapcsolatok..................97
4.214 Közelitő numerikus korreláció vizsgálatok ........................... 98
4.215 Kapcsolat vizsgálat rövid észlelési sorok esetén.....................................103
4.216 Adatsorok meghosszabbítása..........................104
5.0 A folyók vizjárása..........................................................107
5.1 Jellemző vizállások . ..............................108
5.2 A vizjárás grafikus jellemzése........................................111
5.3 Vizhozámtartóssági görbék matematikai leirása..................117
5.4 Vizállásadatok egyöntetűségének vizsgálata........................119
6.0 Vizjárási elemek közötti kapcsolatok...........................125
6.1 Vizállás és vizhozam közötti kapcsolat............................125
6. 2 Mellékhatások figyelembevétele a vizhozamgörbe szerkesztésénél......................130
6.21 A Stout-Kolupaila eljárás..............................144
6.22 A helyettesitő szelvény módszere.......................146
6. 3 A vizhozamgörbe használata a mérési határokon kivül..........147
6.31 Geometriai extrapoláció..........................147
6.32 Hidraulikai extrapoláció.................................149
6.33 Extrapolálás összetett szelvények esetén...........149
6.4 Szomszédos vízmércéken észlelt vizállások közötti összefüggés.......................152
6.5 A vizhozam-összegező vonal ........................154
6.51 A vizhozam-összegező vonal meghatározása................154
6.52 A vizhozam-összegező vonal tulajdonságai..................155
6.53 A tangens-lépték használata....................157
6,. 54 A vizhozamösszegező vonal grafikus megszerkesztése.......................158
6.6 A különbség-összegező vonal..........................159
6.7 Hidrológiai-hossz-szelvények ...................... 164
7.0 Árvízi vizsgálatok ...................173
7.1 Árvízi vízhozamok számítási valószínűségének meghatározása ..................174
7.2 A maximális árvizi vízhozam meghatározása észlelési adatok alapján................180
7.21 A valószinüségi vizsgálat lehetőségei és korlátai...........................180
7. 22 A kiindulási adatok megválasztása..........................183
7.23 A vonalmenti vizsgálat néhány kérdése....................184
7.3 Arvizi viszonyok vizsgálata adathiány esetén....................190
7.31 Árviz-képletek . ........... ......................190
7.32 Közvetett statisztikai eljárások................................193
7.33 Vizhozam számítás meteorológiai adatok alapján. .... 199
7.34 Az egységnyi árhullámkép módszere........................201
8.0 A viztározás hidrológiája..................211
8.1 A tározó hasznos térfogatának meghatározása integrál-vonalak segítségével..................................212
8.11 A vizhozam-összegező vonal módszere.............212
8.12 A különbségösszegező vonal módszere......................214
8.13 A tározó üzemmenete ..........................214
8.14 Adott tározótérfogat esete..........................215
8.15 A segédpontok és tengelyek módszere ..................217
8.2 Éves (évszakos) tározás .....................219
8. 21 A számítási vizhozamgrafikon megválasztása............219
8.22 Az évszakos tározás fontosabb számítástechnikai kérdései ...................220
8.3 Teljes vizhasznositásu tározók hidrológiai méretezése mérési adatok alapján..........................221
8.31 A méretezés alapelvei..........................................222
8.32 A méretezés sorrendje..........................................223
8.33 Többéves tározótérfogat számítása..................226
8.34 Tározók teljesitőképességi görbéjének meghatározása.......................229
8.35 Az éves tározótérfogat számítása................. 235
8.36 A hasznos fogyasztás és a vízveszteségek számítása . 240
8.4 Többéves tározók hidrológiai méretezése átlagos statisztikai jellemzők alapján.............. . 243
8.41 Méretezés a Cv és Cs tényezők alapján...........244
8.42 Időszakos vizhiányok gyakorisága ............................247
8.5 A felszínalatti viztározás hidrológiája..............................253
8.51 A felszínalatti tározótér fizikai jellemzése ..........................255
8.52 Források természetes és felszabaditható tározótere . ...............256
9.0 Hidrológiai előrejelzések ..................................259
9.1 Az előrejelzések megbízhatóságának értékelése . . ...........259
9.11 Az értékelés általános alapelvei . ...........................262
9.12 Számpéldák az előrejelzési módszer értékelésére . 11 265
9.2 Rövididejű árvízi vízállás (vizhozam) előrejelzés az árhullám-terjedés alapján.................. . 268
9.2i Előrejelzés vizállásadatok alapján ....................271
9. 22 Előrejelzés a fizikai analógia módszere alapján .......................282
9. 3 Vizhozam (vízállás) előrejelzés a tendencia-módszer alapján ..................290
9.31 A tendencia-módszer alapelvei. ......................290
9.32 A tendencia-módszer alkalmazása ..................292
9.4 Előrejelzés a mederben levő vizkészlet alapján.............301
9.5 Kisvizi előrejelzések....................................................308
9.51 Az adatgyűjtés és előzetes feldolgozás alapelvei.......................208
9.52 Előrejelzés a vizmérleg módszere alapján.........311
9.53 A lefolyásképző csapadékok számitása..............313
9.54 Rövid idejű előrejelzések........................................316
9.55 Hosszú idejű előrejelzések.............................323
9.6 Jégviszonyok előrejelzésé................................................326
9.61 A rövid idejű előrejelzések módszerei........... 327
9.611 Előrejelzési jelenségek a hőháztartási egyenlet alapján . ....................... 328
9.612 Előrejelzés közelitő statisztikai kapcsolatok alapján........................... 329
9.62 Hosszúidejű előrejelzések módszerei.................335
9.621 Előrejelzés a légköri viszonyok alapján..... 336
9.622 Jégviszonyok előrejelzése statisztikai kapcsolatok alapján...................... . 337
9.7 A talajvizállás előrejelzése...................... 340
Irodalomjegyzék................................................346

Dr. V. Nagy Imre

Dr. V. Nagy Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. V. Nagy Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem