Hidak elnevezése

Előszó

A rendszerváltás óta ismét igény van arra, hogy egy-egy jelentősebb hídnak ,hivatalosan" nevet adjunk. A kezdeményezés eleinte az építtető közútkezelő részéről jelentkezett (pl. polgári és cigándi Tisza-híd), újabban viszont az önkormányzatok (pl. Baja, Dunaföldvár, Siófok stb.) tettek javaslatot névadásra (1. melléklet). Ismert, hogy egyes esetekben (pl. a lágymányosi híd) esetében pályázat volt hivatva az új Duna-híd elnevezésére, ez azonban nem volt eredményes. A dunaföldvári Duna-híd esetében pedig vitatott volt a Beszédes József név, és világossá vált, hogy nincs kellően szabályozva, hogy mely hidaknak és milyen módon lehet hivatalos nevet adni. Ez a tanulmány röviden összefoglalja a hídnévadás évszázados történetét, igyekszik a hídnév célját meghatározni, megvizsgálja a ma élő szabályozásokat, végül pedig javaslatot tesz a teendőkre. A szakirodalmat tanulmányozva nem találtunk a hídnévadással, hídnévvel, illetve hidak emléktáblájával foglalkozó magyar nyelvű írást, ezért saját korábbi hídtörténeti munkáinkat kiegészítettük újabb adatokkal. Ennek az áttekintésnek az a célja, hogy felkeltse az érdeklődést. A hídnevek tanulmányozása ugyanis nem öncélú haszontalan tevékenység, ellenkezőleg hasznos lehet települések történetének kutatásában, a nyelvészetben, hazánk történetének és természetesen legfőbbképpen a hazai hídtörténet kutatásában. Az áttekintés többféle lehet, pl. kronologikus, tematikus stb. Mindegyiknek van előnye-hátránya, a továbbiakban nagyvonalakban kronologikus áttekintést adunk ezen belül térünk ki rendezőelvekre: kiről, miről, milyen hídtulajdonságról kapta a híd nevét. Célszerű mindig figyelembe venni, hogy hídnevet adhat/ad: - a népnyelv, a hídhasználó (ténylegesen használt név) - a híd kezelője, tulajdonosa (terveken, nyilvántartásban szereplő) - egyedi személynevet/fogalomnevet közcélra ad a hatóság (hivatalos). Természetesen kapcsolat lehet a különböző forrásból származó hídnevek között, pl. a helyi (népi) név lesz a hídkezelő által, sőt a sajtóban is használt, lehet a hivatalos név a mindennapi szóhasználatban is használt, illetve nem használt. Példákat látunk majd arra is, hogy ingadozó a névhasználat abban az esetben, ha politikai okokból változik a hídnév (Baross/Lenin híd Győrben, 2. melléklet), s olyankor is, amikor a hivatalos név hosszú vagy nem közismert (pl. Lánchíd - Széchenyi lánchíd, Bajai Duna-híd - Bajai Türr István Duna-híd). Vissza