Fülszöveg
WW.Tí'VfM'ri'^
) ; ' ¦ i
¦Mi.' 'vV ^wii r V
flIV
¦'i'i
I í:
(
I: ¦ ' ' i' I , . I. ! ' I
i' I
Í'í^ü'i
I, I ,1
ll I I,"
I ;i I !1
/ií'i':' ,| ' ¦ ! l'í- I
' i , ;M
: ^ 'i'
i' 'J.r .
Y í:!;., ¦
„Egy elszenvedett trauma nem törölhető az életfolyamatból, »megbocsáthatatlan«. Bevarasodott testi-lelki seb marad, amellyel az érintetteknek élniüic kell. Mi teszi lehetővé, hogy az élet a megváltoztathatatlan ellenére is élhető legyen (és ne a trauma élje az embert)? A pszichológia ezt az elszenvedettek személyiségbe való integrációja által tartja lehetségesnek, ami nem a történteket eltüntető iúdolgozást jelent, hanem elfogadó befogadást, azt, hogy a trauma helyet találjon és kapjon a személyiségben, az identitásban, az önképben. A teológiai perspektívát itt a megbékélés jelenti, amely funkcionálisan hasonló az integrációhoz. Nem megbocsátás, az a Teremtő privilégiuma, nem e világi képesség. A Keresztrefeszített sem maga bocsátott meg kivégzőinek, hanem...
Tovább
Fülszöveg
WW.Tí'VfM'ri'^
) ; ' ¦ i
¦Mi.' 'vV ^wii r V
flIV
¦'i'i
I í:
(
I: ¦ ' ' i' I , . I. ! ' I
i' I
Í'í^ü'i
I, I ,1
ll I I,"
I ;i I !1
/ií'i':' ,| ' ¦ ! l'í- I
' i , ;M
: ^ 'i'
i' 'J.r .
Y í:!;., ¦
„Egy elszenvedett trauma nem törölhető az életfolyamatból, »megbocsáthatatlan«. Bevarasodott testi-lelki seb marad, amellyel az érintetteknek élniüic kell. Mi teszi lehetővé, hogy az élet a megváltoztathatatlan ellenére is élhető legyen (és ne a trauma élje az embert)? A pszichológia ezt az elszenvedettek személyiségbe való integrációja által tartja lehetségesnek, ami nem a történteket eltüntető iúdolgozást jelent, hanem elfogadó befogadást, azt, hogy a trauma helyet találjon és kapjon a személyiségben, az identitásban, az önképben. A teológiai perspektívát itt a megbékélés jelenti, amely funkcionálisan hasonló az integrációhoz. Nem megbocsátás, az a Teremtő privilégiuma, nem e világi képesség. A Keresztrefeszített sem maga bocsátott meg kivégzőinek, hanem megbocsátásért imádkozva vállalta sorsát."
Hézser Gábor
„Kérdés lehet, hogy vannak-e olyan közös családi és nemzeti örökségek, melyek több nemzedéken keresztül meghatározzák egy nép életét és gondolkodását. Továbbmenve: vannak-e olyan traumatizáló örökségek, amelyek tönkretehetik egy nagyobb közösség jövendőjét is? Mit viszünk tovább a XXI. századba? E tanulmány a személyes felelősség vállalása mellett a családi, közösségi, kapcsolati rendezések lehetőségeire kíván rámutatni. Két páros fogalmat járunk körbe, melyek segítségünkre lehetnek közös traumatizáló (XX. századi) örökségünk feldolgozásában. Ezek: a destruktív jogosultság és a konstruktív jogosultság, illetve a küldetés és az örökség. Mindkét fogalompár az úgynevezett kapcsolati vagy relacionális etika körébe tartozik, melyet az idén száz éve született Böszörményi-Nagy Iván definiált a kontextuális családterápiáról szóló műveiben."
Fodorné Ablonczy Margit
„Korábban bevált gyakorlatnak számított, hogy kritikus, potenciálisan traumatizáló helyzetekben a közösség vezetője, illetve a felelős pozícióban lévő ember megpróbálta minél kisebb körre szűkíteni azok számát, akik az eseményről tudhatnak, »nehogy botrány legyen«. A szakemberek úgy gondolták, minél jobban elszeparálják a »problémát«, annál könnyebb kezelni. Ez a megközelítés mára meghaladottá vált. Sokkal gyakrabban vizsgáljuk az ilyen eseteket rendszerszinten. Egyre jobban látszik, hogy egy-egy különálló esetnek milyen vetületei vannak az egész közösségre nézve. Például egy iskolai bántalmazás ma már nem »két ember ügye«. Az iskolai zaklatás a félelem és fenyegetés légkörét kelti, ami hat a szemlélőkre, az úgynevezett másodlagos elkövetőkre, másodlagos áldozatokra is. Egyre fontosabbá vált tehát az ilyen krízisek közösségi feldolgozása. Beszédes kifejezés az érintettek »köre«. Ahhoz, hogy egy helyzetet jól értsünk, és képesek legyünk jól kezelni, fontos, hogy meg tudjuk határozni az érintetteket. Ebben nagy szerepe van a legbelső, majd az egyre kijjebb eső körök meghatározásának. Ez is olyan szempont, amelyre a közösség vezetőjének figyelnie kell."
Járay Márton - Török Gábor Pál
xvíJí;
Vissza