Előszó
A kilenceseknek különleges jelentősége van Hévíz legújabb kori történetében. 1989-ben a hévíziek tüntettek a Babótsay József orvos által „Magyar Betsaidának" nevezett csodató megmaradásáért. A demonstráció a történészek által „csodák évének" nevezett folyamatba illeszkedett, s hozzájárult a békés rendszerváltozás sikeréhez.
Tíz év múlva, 1999-ben a városi címet csupán néhány éve elnyert település nagyot lépett előre a városias jelleg kialakításában. Az új létesítmények átadása - városháza, templom, sportcentrum - mérföldkőnek tekinthető, melynek következtében a pezsgő fürdőtelep közelében kialakult a modern városmag, a közigazgatási és szakrális centrum.
Újabb tíz év múlva, 2009-ben Hévíz városa már bel- és külföldön egyaránt elismert, vezető szerepet játszó fürdőhely. A hagyományteremtő céllal összeállított Hévízi Képes Kalendárium első kötete az eltelt évtized jelentősebb eseményeiről és eredményeiről ad számot, melyek alapján jobban megérthető, értelmezhető a jelenben elfoglalt pozíció.
A közelmúlt fejlődése szervesen illeszkedik a távolabbi múltba, a gyógyhely kialakulása, fejlődéstörténete és kulturális tradíciója nagy befolyással van a jelenre is. A régmúlt csomópontjainak megragadása szükséges ahhoz, hogy a legutóbbi évtized a megfelelő helyre kerüljön a „hévízi időszalagon".
A mai Hévíz területén a rómaiak megtelepedése érdemel elsőként figyelmet. Az egregyi városrészben feltárt kora császárkori kőépület, valamint a késő császárkorból származó sírlelet és a tó közelében előkerült, Jupiternek szentelt oltárkő említhetők példaként. Az említettek alapján feltételezhető, hogy a római polgárok már ismerhették a gyógyító hévizet.
A középkor hosszú évszázadaiban a melegvíz ipari és mezőgazdasági célú hasznosítása került előtérbe. A tóból elfolyó vizet bőrpuhításra használták, malmokat hajtattak vele, a rétek bőséges szénatermését pedig az állattartásban hasznosították.
Vissza