Heu-Heu

Előszó

I. FEJEZET.
Az afrikai vihar
Én, e sorok írója - aki nem először tolmácsolom a világnak, mint valami száraz közvetítő közeg vagy ehhez hasonló módon, kedves öreg barátomnak, a megboldogult Allan Quatermainnak, vagy ahogy az afrikai bennszülöttek hívták őt: Macumazahnnak, az Éjszakábanlátónak, csodálatos és rendkívüli történeteit - most az itt következő lapokon elérkeztem e kalandos élet legfurcsább és legnevezetesebb élményéhez. Mindjárt itt előre kell bocsátanom, hogy ezt a történetet Allan Quatermain sok-sok évvel ezelőtt mesélte el nekem „The Grange" nevű villájában, Yorkshire-ban, ahol abban az időben vendége voltam néhány napig, - kevéssel előbb, hogy elindult volna Sir Henry Curtis és Good kapitány társaságában utolsó expedíciójára Afrika szívébe, ahonnan nem is tért vissza többé.
Azidőtájt, amikor először hallottam ezt a történetet, - amely sajátságos fordulataival és szuggesztív erejű közvetlenségével rendkívüli módon hatott rám, - akkor én bőséges és minden részletre kiterjedő jegyzeteket készítettem erről, gyorsírással. Szerencsétlenségemre utóbb ezeket a feljegyzéseket elvesztettem és mivel a memóriámra, pusztán, sohasem mertem támaszkodni, mert álmodni sem lehetett arról, hogy hiányos emlékezőtehetségemmel oly pontosan adjam vissza ennek a különös kalandnak a lényegét, ahogy korán eltávozott, csodálatos életű barátom joggal elvárhatta tőlem, - ugy volt már, hogy ez a történet a világ számára mindörökre feledésbe merül. Vissza