Hétköznapi Igézetek

Előszó

Egy "válogatás" kötetet tart most a kezében a Tisztelt Olvasó. Az itt és most megjelent írók, festők régóta ott vannak a magyar társadalmi, kulturális és művészeti életben. Vannak persze pályakezdők is közöttük, akiknek minden bizonnyal külön megtiszteltetés egy könyvben szerepelni hírneves kortársaikkal. Egy közös dolog azonban máris van bennük, mégpedig az a naponta feltörő kérdés: "birtokolják-e vajon a tisztánlátás, a józan mérlegelés és a helyes iránytartás isteni adományát?"
Ők azok a megszállottak akik itt küzdenek "igével a főurak hatalma ellen. - ha kell" és nem száguldoznak a nagyvilágban, hogy "füstös lebujok pultjára dőlve zokogjanak bús bakanóták refrénjein." Nekik a haza itt van, s ha tenni kell érte, hát azt is itt vállalják - noha jól tudják, keveseknek adatik meg közülük, hogy ezért villogó vakuk fényében vehessék át méltó jutalmukat. Javukra szól, hogy nem is ezért teszik. "Sokkal inkább azért, mert jól tudják, nekik e kis országban kell megtalálniuk Európát. - mert arcukat csak itt tükrözik vissza a tavak unokáikra, emlékeiket itt hordja magával a furulyaszó."
Az alkotók azt szeretnék, ha ez a kötet egy szivárvány lenne a bölcső és a sír között, esetleg fáklya, mely megvilágítja az utat vagy ha lenne egy maréknyi hamu és gyémánt s ha lehetne maga az árnyék és a fény, apánk, anyánk és szerelmeink: vagyis együtt a hétköznapi igézetek.
S hogy ez a könyv megjelenhetett, a szerkesztő ezúton is megköszöni a benne publikálóknak és a művészetet, kultúrát önzetlenül támogató szponzoroknak. Remélem áldozatvállalásunk és munkánk nem volt hiábavaló. Vissza