Bevezető | 9 |
Az üzemi demokrácia: társadalmi gyakorlat, tudományos fogalom és politikai koncepció | 13 |
Az üzemi demokrácia és a társadalmi gyakorlat | 14 |
Az üzemi demokrácia tudományos elméleti felfogása | 16 |
A szocialista viszonyok leegyszerűsítő felfogása és az üzemi demokrácia | 18 |
A valóság feltárásán alapuló felfogások a közgazdaságtudományban és a szociológiában | 21 |
Az üzemi demokrácia a közgazdaságtudományi elméletben | 23 |
Az üzemi demokrácia problematikája a szociológiában | 26 |
Eltérések a közgazdaságtudományi és a szociológiai megközelítés között | 32 |
Az üzemi demokrácia felfogása a párt ideológiájában | 35 |
Az üzemi demokrácia és a vállalati szervezet | 41 |
A vállalat működésének technikai-gazdasági és politikai-társadalmi oldalai | 42 |
A vállalati belső irányítási rendszer és az üzemi demokrácia. A közgazdaságtudományi elgondolások | 46 |
A pártszervezet és az együttműködés megvalósítása a vállalatnál | 52 |
A szakszervezet és az érdekegyeztetés a vállalaton belül | 54 |
A szocialista vállalat szervezeti elégtelensége és az intézményes érdekvédelem | 58 |
A közvetlen és a közvetett részvétel, az üzemi demokrácia intézményei | 61 |
Az érdekegyeztetés megvalósítása a részvétel kizárásával | 67 |
Az üzemi demokrácia, az érdekek és az érdekeltség | 69 |
Az érdekek és az üzemi demokrácia | 69 |
Mennyiben segítik a vállalat érdek- és érdekeltségi viszonyok az üzemi demokrácia fejlődését? | 72 |
Az érdekek és az érdekeltség értelmezéséről | 72 |
A vállalati érdek és az üzemi demokrácia fejlődésének lehetőségei | 76 |
Érdeke-e a gazdasági vezetőknek az üzemi demokrácia fejlesztése? | 81 |
Érdeke-e a munkásoknak az irányításban való részvétel? | 86 |
A vezetők és a munkások közötti konfliktusok | 90 |
A nem anyagi érdekekről | 93 |
Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetséges területei és az érdekviszonyok | 96 |
Az üzemi demokrácia és az érdekérvényesítési képesség | 101 |
Üzemi demokrácia és hatalomgyakorlás | 101 |
Az érdekérvényesítés képességének mibenléte | 104 |
Az érdekérvényesítési képességek viszonyai a vállalatnál | 108 |
A munkamegosztásban és a szervezeti hiearchiában elfoglalt hely | 110 |
A felkészültség és informáltság | 114 |
A kollektivitás és az informális szervezet | 118 |
A vezetők és a munkások képessége érdekeik érvényesítésére | 123 |
Milyen esélyt adnak az érdekek érvényesítésére az üzemi demokrácia fórumai? | 126 |
Az üzemi demokrácia fejlesztése és az értékek | 131 |
Az értékek a szakszervezeti cselekvések indítékai között | 132 |
Az értékek és az érdekek | 134 |
Az üzemi demokrácia állapota és a történetileg kialakult értékek | 137 |
Az értékekre való hivatkozás ma a részvétel fejlesztésében | 140 |
A részvétel és a kollektív értékek | 143 |
A részvétel fejlődésének hatása az értékekre | 146 |
Az üzemi demokrácia és a központi irányítás | 150 |
A vállalati önállóság és az üzemi demokrácia | 151 |
Az érdekegyeztetési folyamat: a vállalatok és a központi szervek szerepe | 153 |
Törekvések az érdekegyeztetés központi hatáskörbe vonására és ennek hatásai, a központi bérszabályozás | 157 |
A központi irányítás túlzott centralizációjának közgazdasági és szociológiai értelmezése | 165 |
A társadalom felé "nyitott" vállalati érdekviszonyok, a második gazdaság | 168 |
A centralizáció feloldásának akadályai | 172 |
Az üzemi demokrácia helyzete és fejlesztésének lehetőségei, összegzés | 176 |
Az üzemi demokrácia tudományos elméleti és politikai koncepciója | 176 |
Az üzemi demokrácia és a vállalati szervezet | 180 |
Az üzemi demokrácia, az érdekek és az érdekeltség | 185 |
Az üzemi demokrácia és az érdekérvényesítési képesség | 189 |
Az üzemi demokrácia fejlesztése és az értékek | 193 |
Az üzemi demokrácia, az érdekegyeztetés és a központi szervek | 197 |
Függelék | 201 |
A participációs jelenség. Kitekintés az üzemi demokrácia fejlődésének nemzetközi folyamatára | 201 |