Előszó
Részlet a könyvből:
Hét aranykrajcár.
Valamikor a régestelen-régi fénylő időkben élt egy szegény özvegy
asszony valahol az országban. Olyan szegény volt az az özvegy asszony, hogy a templom egere gazdag volt hozzá képest. A kis vityillóján kívül semmije az égvilágon. Majd elfelejtettem, volt bizony neki egy fiacskája is. A kis Ferkó gyerek. Abban a gyerekben öröme tellett volna, de ha ránézett, szeméből kibuggyant a keserű könny s a szívébe beletépett a búbánat élescsőrű madara. Jaj, hogyne emésztette volna szerencsétlen anyai szívét a szomorúság, amikor nyomorék volt az eszemadta kis legény. Csak feküdt mozdulatlanul, mint egy darab fa. Nyáron a puhaselyem füvön a ház előtti kis kertben feküdt szegényke, télen meg odabenn heverészett a padkán. Más gyerekek fogót, métát játszottak, rajcsúroztak nagyvidáman a lobogó napban. A mi Ferkó barátunk meg se tudta mozdítani a lábát.
No, azért nem tétlenkedett. Kosárkákát font fűzfavesszőből: csurranjon valami a konyhára. Arany szív lángolt a mellében és segíteni akart mindenáron szegény özvegy édesanyján.
Ferkó anyja minden krajcárját orvosságra költötte. Ezt is megpróbálta, azt is. Hátha használ valami s egyszercsak, amikor nem is álmodja, talpra szökken a fiacskája.
- Istenem, Istenem, de nehéz a szívem, - sóhajtozott a szegény özvegy asszony.
- Egyet se búsuljon, édesanyám, - vigasztalta az áldottszívű gyerek megszomorodott édes anyját, - álmomban minden éjszaka ott ugrálok én a többi falubéli gyerekkel a poros országúton. A mult éjszaka még a nagy eperfánkra is felmásztam. Úgy bizony.
De a szegény özvegyet nem vigasztalta meg az efféle beszéd.
Egyszer csodálatos álmot látott a kis Ferkó gyerek. Azt álmodta, hogy ott térdepel a máriabesnyői Szűzanya oltára előtt. Megcsókolja a szépséges Szűz palástját. S lehajol erre a Csodálatos Anya s megsimogatja Ferkó szőke buksiját.
- Édesanyám, - mondja Ferkó özvegy anyjának, amikor kitörüli szeméből az álmot, - édesanyám, vigyen el engem a máriabesnyői Szűzanyához. Az az érzés fűti a szívemet, hogy az égi Anya meggyógyítja a lábom.
Vissza