'Hess Andrástól Landererig...'

Előszó

Bod Péter (Meliböi) Magyar nyelvmesterének (Der ungarischer Sprachmeister) 1779-es kiadásának címmetszetéről vett idézet mottója is lehetne a kiállításnak, amely - négy évszázad könyveiből, ritkaságaiból válogatva - a német és német származású könyvkiadók és nyomdászok tevékenységét ismerteti a magyar könyves kultúrában máig kimutatható serkentő hatásuk tükrében. Mivel legtöbbjük le is telepedett Magyarországon, sőt családon belül örökítve folytatták a mesterséget, minden bizonnyal megtalálták számításukat, így ők is a 'szerencsés német emberek' közé tartoztak Magyarországon.
Ennek a szoros német - magyar együttműködésnek egy-egy fontos korszakát, olykor szemet gyönyörködtető eredményeit mutatja be a tárlat.
Chronica Hungarorum - Buda, 1473 1473-ban, mindössze 18 évvel Gutenberg után, Hess András Budán felállított nyomdájában készült Magyarországon az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, az úgynevezett Budai Krónika. (7. kép) A német származású Hess Karai László prépost, alkancellár, Mátyás király követének kérésére jött Rómából Budára, rövid ideig tartó tevékenységét csupán két nyomtatvány őrzi. A másik kiadvány, egy karcsú kötet Basilius Magnus A költői legendákról és Xenophón Szókratész védőbeszéde című műveket tartalmazza.
Hess 1473-as tevékenysége után megszűnt a budai ősnyomda, 251 évvel később, 1724-ben alapította a következő nyomdát Budán a bajor származású Landerer János Sebestyén. A budai könyvárusok, könyvkiadók megrendelésére külföldön nyomtatott könyvekkel elégítették ki a hazai keresletet. Egyik leghíresebb kiadvány ezek közül a Theobald Feger megbízásából 1488-ban az augsburgi Ratdolt nyomdában készült, fametszetekkel gazdagon illusztrált Thuróczy-krónika. (2. kép) Vissza