Hess András

Előszó

Részlet:


A HESS-PROBLÉMA FELÜLVIZSGÁLÁSA
Hess András budai nyomdája létezéséről két kézzelfogható bizonyítékunk van: két nyomtatványa. A puszta lét bizonyítására ennyi elég; de egyéb adatok hiánya miatt Hess és nyomdája történetét homály fedi. Mindazt, amit tudunk róla, két nyomtatványából tudjuk. Neve egyetlen egyszer fordul elő: első nyomtatványa, a Chronica Hungarorum zárósoraiban; második nyomtatványában, a Basiliusban, már csak nevének kezdőbetűi mögé rejtőzik. Mindkét könyvben Budát jelöli meg nyomdája székhelyéül. A Chronica Hungarorumhoz előszót is írt s ebben elmondja, hogy a nyomdászatot Latiumban tanulta s hogy László budai prépost, Mátyás király alkancellárja hívta őt Budára s támogatta nyomdája berendezésében.
Ennél több közvetlen adatunk Hessről s nyomdájáról nincs. Egyetlen oklevél sem szól róla, neve semilyen korabeli írásban elő nem fordul, nincs egyetlen kortársa, aki megemlítené.
A XVI. és XVII. században semmit sem tudnak róla. Az akkori bibliográfusok nyomtatványait nem ismerték. Csak a XVIII. századi könyvtárleltározások során fedezik fel s a saját maga által szolgáltatott adatokat, környezete s mestersége ismeretének színvonalához képest, sovány találgatásokkal egészítik ki. Mindmáig csak Fraknói Vilmosnak sikerült egy új adattal gazdagítania a Hessre vonatkozó tudást, amennyiben a vatikáni levéltár oklevélmásolataiból megállapította Hess pártfogója nevét. Karai László budai prépost s egyúttal Mátyás király alkancellárja 1470-71 telén Rómában tartózkodott s elég gazdag volt ahhoz, hogy a nyomdaalapitás költségeit viselje.
Fraknói e felfedezéséhez több feltevést fűzött, mellyel Hess budai működését magyarázta. Nyomdászattörténetünk újabb kutatói mitsem változtattak azon a képen, melyet Fraknói megrajzolt s a köztudat Hesst ma is olyannak látja, amilyennek Fraknói bemutatta. Vissza