Takarmányozástan I.

Tartalom

Előszó 3
Első rész
Általános takarmányozási ismeretek 5
Első fejezet
Testösszetétel, takarmányösszetétel 7
Az állati test összetétele 8
A takarmány Összetétele 10
Viz- és szárazanyag-tartalom 10
A yiz- és a szárazanyag-tartalom jelentősége 12
A takarmány teriméje és koncentrációja 13
Nitrogénmentes szerves anyagok 14
Zsirok /lipidek/ 14
Nitrogénmentes kivonható anyagok /N-m.ex./ 26
A nyersrost és a ballaszt 33
Nitrogéntartalmú szerves anyagok 36
Fehérjék 36
Az aminosavak 38
Amidok, NPN anyagok 49
Szerves hatóanyagok 54
Vitaminok és antivitaminok 55
Enzimek 64
Hormonok és hormonszerüen ható anyagok 66
Antibiotikumok, fitoncidok, kokcidiosztatikumok 70
Ismeretlen növekedésserkentő anyagok /UGF/ 75
Antioxidánsok 76
Ásványi anyagok 77
Makroelemek 81
Mikroelemek 87
Kelátok, kelátképző anyagok 92
Második fejezet
A tápláló anyagok sorsa a szervezetben 94
Emésztés, felszívódás, hasznosulás 94
Emésztés 94
Felszívódás /kihasználás/ 95
Hasznosulás /transzformáció/ 96
A kihasználás mértékének megállapítása 97
A kihasználási kísérlet hagyományos módja 97
Kihasználási kísérlet indikátor módszerrel 99
Laboratóriumi emészthetőségi vizsgálatok 101
Látszólagos és valóságos emészthetőség 101
A táplálóanyagok kihasználását befolyásoló tényezők 102
A takarmány étrendi hatása 107
A nitrogénmentes kivonható anyagok és a nyersrost sorsa a szervezetben 110
A zsirok sorsa a szervezetben 115
A takarmány zsirdúsitása 115
A fehérjék és az NPN-anyagok sorsa a szervezetben 117
A fehérjék pótlása karbamiddal és más NPN-anyagokkal 121
A nitrogénforgalom vizsgálata 127
A szénforgalom vizsgálata 130
Az energiaforgalom vizsgálata 132
A takarmány bruttóenergia-tartalma 133
A táplálóanyagok specifikus élettani haszonértéke 133
Az ásványianyag-forgalom és szabályozása 139
Az ásványi anyagok élettani szerepe 139
A gazdasági állatok ásványianyag-szükséglete 140
A sav-bázis egyensúly és zavarai: acidózis és alkalózis 145
A takarmány Ca:P aránya 145
Az ásványianyag-ellátottság ellenőrzése szorindikátor módszerrel 147
Vízforgalom és vízszükséglet 148
Itatás 151
Harmadik fejezet
A takarmány táplálóértéke. Takarmányvizsgálat 154
A takarmány táplálóértéke 154
összes emészthető táplálóanyag /TDN/ 155
Zsirtermelő képesség 155
Keményitöérték 156
Skandináv takarmányegység /árpaegység/ 160
Bruttóenergia-tartalom /BE/ 161
Nettóenergia-tartalom /NE/ 161
Möllgaard klasszikus nettóenergia-rendszere /nettókalória, NK/ 161
Armsby nettóenergia-rendszere /term/ 163
Az NDK nettóenergia-rendszere /energetikai
takarmányegység, EF/ 164
Egyéb nettóenergia-rendszerek 165
Naturális takarmányegységek 166
Keményitőérték-arány, táparány, fehérjekoncentráció 167
Takarmánytáblázat 169
A takarmány minőségének megítélése 169
Mintavétel 169
Hatósági mintavétel, minőségi kifogásolás 170
Érzékszervi /makroszkópos/ minősítés 171
Mikroszkópos minősítés 171
Kémiai minősítés 172
Mikrobiológiai minősítés 173
A takarmány pénzértéke 175
Negyedik fejezet
A gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete, takarmányértékesítés 176
Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete 176
Keményítőérték-szükséglet 176
Fehérjeszükséglet 179
Szárazanyag-szükséglet 181
Ballasztigény 183
Ásványianyag-szükséglet 185
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete 186
Az ivarsejttermelés táplálóanyag-szükséglete 186
A vemhes állat táplálóanyag-szükséglete.
Előkészitő etetés. 188
A tejtermelés táplálóanyag szükséglete 191
Keményitőérték-szükséglet 193
Fehérjeszükséglet 194
Ásványianyag-szükséglet 195
A tejtermelés mértéke 196
A növekedés táplálóanyag-szükséglete 197
Ásványianyag-szükséglet 199
A hizlalás táplálóanyag-szükséglete 200
A gyapjutermelés táplálóanyag-szükséglete 202
A munka táplálóanyag-szükséglete 204
Éhség, étvágy, étkesség, takarmányfogyasztás 207
Takarmányértékesités 210
Daraérték, darapercent 212
Kukoricaérték 213
Keményitőérték-hasznosulás 213
Fajlagos takarmányfelhasználás 214
Fajlagos takarmányköltség 214
Energiaértékesités 214
Fehérjeértékesités 218
Második rész
Takarmányok tartósítása, tárolása, előkészítése 222
Első fejezet
Silózás 223
A szénhidrátban gazdag takarmányok tej savas erjesztése 226
Az erjedés sikerét befolyásoló tényezők 230
Az erjedés dinamikája 236
Silózási veszteségek 238
Tejsavas erjesztésre alkalmas takarmányok 240
Szenázskészités 246
Fehérjében gazdag zöldtakarmányok tejsavas erjesztése szénhidrátdúsitással 25o
Fehérjében gazdag zöldtakarmányok kémiai tartósitása 251
Szemes és lédús takarmányok kémiai tartósitása 255
Állati eredetű takarmányok kémiai tartósitása 258
Biológiai tartósitás 258
Silótipusok 260
Silófedezési módok 264
Második fejezet
Szénaszáritás 266
Természetes szénaszáritási eljárások 267
Rendes száritás 268
Állványos száritás 268
Mesterséges szénaszáritási eljárások 269
Hideglevegös szellőztetéses szénaszárítás 271
Előmelegített levegős szénaszárítás 273
Bálázott széna készitése 273
Bálázott széna készitése kémiai tartósítással kombinálva 274
Petrencés szénakészités 274
Szecskázott széna készítése, szénatorony 275
Szellőztetéses, száritó-tároló pajtás szénakészités 276
Meleg levegős kamrás szénaszárítás 277
Forrólevegős zöldnövényliszt-készités 278
Harmadik fejezet
A szemes takarmányok eltartása 280
A szemes takarmányok száritása 280
A száraz szemes takarmányok tárolása 282
A szemes takarmányok tisztítása és osztályozása 284
A csöves kukorica eltartása 284
Negyedik fejezet
Egyéb takarmányok eltartása 286
A gyök-gumós takarmányok eltartása 286
A lédús melléktermékek eltartása 288
A szálas takarmányok eltartása 289
A dercés és a granulált abrakfélék eltartása 289
Ötödik fejezet
A takarmány előkészitése etetésre 291
Darálás 291
Mikronizálás 292
Szemcsézés 292
Brikettálás, pogácsázás 294
Pattogtatás /expandálás/ 295
Pelyhesités 295
Szeletelés 296
Pépesites 296
Szecskázás 297
Nedvesités 297
Áztatás, kivonatkészités 298
Pácolás 299
Füllesztés 299
Főzés, párolás 299
Pörkölés 300
Csiráztatás 300
Élesztősités 301
Szalmafeltárás 301
Szakmai röviditések 304
Irodalom 306
Tárgy- és névmutató 309

Témakörök