Fülszöveg
A hermeneutika magyar történetének elfelejtett darabjai kerülnek az olvasó kezébe a Hermeneutikai Füzetek sorozatban most, amikor Varga Istvánnak (1776-1831), a Szentírás-magyarázat debreceni professzorának megjelennek Bevezetés a szent hermeneutikába és Bibliai hermeneutika c. művei, illetve a következő kötetben két magyar nyelvű ószövetségi és újszövetségi; hermeneutikája.
Utóbbi hármat Exegétika theologia c. műve két részének keretében adta ki, ezek az első magyar nyelvű hermeneutikák, s egyben önálló előrelépést jelentenek a magyar protestáns teológia és a felvilágosodás találkozásában. A Bevezetés a szent hermeneutikába pedig munkásságának végén foglalja össze tudományos igénnyel írásmagyarázati elveit. Hermeneutikáiban nagyrészt a nyelvi értelmezéshez, a történeti megértéshez szükséges és a magyarázás szabályaira vonatkozó tudományos ismereteket tárgyalja, de mindvégig annak tudatában, hogy sok függ az értelmezőtől, a megértésben számos szubjektív elem van. Sőt le is írja,...
Tovább
Fülszöveg
A hermeneutika magyar történetének elfelejtett darabjai kerülnek az olvasó kezébe a Hermeneutikai Füzetek sorozatban most, amikor Varga Istvánnak (1776-1831), a Szentírás-magyarázat debreceni professzorának megjelennek Bevezetés a szent hermeneutikába és Bibliai hermeneutika c. művei, illetve a következő kötetben két magyar nyelvű ószövetségi és újszövetségi; hermeneutikája.
Utóbbi hármat Exegétika theologia c. műve két részének keretében adta ki, ezek az első magyar nyelvű hermeneutikák, s egyben önálló előrelépést jelentenek a magyar protestáns teológia és a felvilágosodás találkozásában. A Bevezetés a szent hermeneutikába pedig munkásságának végén foglalja össze tudományos igénnyel írásmagyarázati elveit. Hermeneutikáiban nagyrészt a nyelvi értelmezéshez, a történeti megértéshez szükséges és a magyarázás szabályaira vonatkozó tudományos ismereteket tárgyalja, de mindvégig annak tudatában, hogy sok függ az értelmezőtől, a megértésben számos szubjektív elem van. Sőt le is írja, milyen készségek, tulajdonságok jellemzők a jó magyarázóra: belátás (acumen), ítélőképesség, ízlés, tapasztalat, sőt: „... szorossan tartozik valaminek utánna járni, nem vaktábann, vagy tsak futtábann nézni a dolgot, egész emberséggel kell visgálni, nem kívántsi módra, azaz előre feltévénn azt, hogy mit keres: a Lelket kell nézni a dolognak, vagy azt, a mi abbann valóság, nem a tsupa héjját, szabadonn, és nem a maga, sem a mások visgálódása szerént, jó Lélekkel kell e munkábann forgolódni."
Varga István nem elégszik meg az írás csupán grammatikai-históriai értelmezésével, hiszen a Szentírásban az az igény szólal meg, hogy nemcsak saját korának dokumentuma, hanem mindenekelőtt Isten történeti kinyilatkoztatásának tanúja, Istenről szóló beszéd (theo-logia) legyen.
Vissza