A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Herman Ottó a parlamenti képviselő 1879-1897

Szerző
Szerkesztő
Róla szól
Lektor
,
Kiadó:
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 437 oldal
Sorozatcím: Officina Musei
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7221-81-6
Megjegyzés: Német nyelvű összefoglalóval és tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Herman Ottó, 1835. június 28-án Breznóbányán született, de családjával együtt 1847-től a Miskolc-Diósgyőr fölötti bükki kisközségben Alsóhámorban éltek. 1864-ben vállalt állást a kolozsvári Erdélyi Múzeumnál, ahol a tudós Brassai Sámuel volt az igazgatója. Itt kezdte meg a gyűjtést, a preparálást és a feldolgozást, és itt jelentek meg első tanulmányai. 1875-ben lett Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának tudományos munkatársa. Életében több száz természettudományi vonatkozású tanulmányt publikált; előzőleg, 1873-ban jelent meg a nagy monográfiája a pókokról (Magyarország pókfaunája). A madarak életéről ugyancsak több könyvet írt: A madarak hasznáról és káráról (1901); A madárvonulások elemei Magyarországon (1895); Az északi madárhegyek tájairól (1893). 1885-ben jelent meg kétkötetes nagy halászati monográfiája: A magyar halászat könyve. Életének utolsó harminc évében jobbára néprajzi gyűjtéssel és publikálással foglalkozott; elsősorban a magyar állattenyésztés története és... Tovább

Fülszöveg

Herman Ottó, 1835. június 28-án Breznóbányán született, de családjával együtt 1847-től a Miskolc-Diósgyőr fölötti bükki kisközségben Alsóhámorban éltek. 1864-ben vállalt állást a kolozsvári Erdélyi Múzeumnál, ahol a tudós Brassai Sámuel volt az igazgatója. Itt kezdte meg a gyűjtést, a preparálást és a feldolgozást, és itt jelentek meg első tanulmányai. 1875-ben lett Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának tudományos munkatársa. Életében több száz természettudományi vonatkozású tanulmányt publikált; előzőleg, 1873-ban jelent meg a nagy monográfiája a pókokról (Magyarország pókfaunája). A madarak életéről ugyancsak több könyvet írt: A madarak hasznáról és káráról (1901); A madárvonulások elemei Magyarországon (1895); Az északi madárhegyek tájairól (1893). 1885-ben jelent meg kétkötetes nagy halászati monográfiája: A magyar halászat könyve. Életének utolsó harminc évében jobbára néprajzi gyűjtéssel és publikálással foglalkozott; elsősorban a magyar állattenyésztés története és a pásztorkodás érdekelte. Részt vett a millenniumi kiállítás rendezésében. 1893-ban és 1901-ben két miskolci paleolitikus lelet publikálásával megalapozta a magyar ősrégészeti kutatást. 1914-ben, Budapesten hunyt el, ugyan ebben az évben jelent meg máig egyedülálló műve, A magyar pásztorok nyelvkincse.
Több mint másfél évtizeden át volt parlamenti képviselő 1889 és 1897 között. Három alkalommal Szeged (1889-1887), majd Törökszentmiklós (1887-1892), végül Miskolc város képviselője volt (1892-1897). E könyv készítője kigyűjtötte Herman Ottó több száz képviselőházi beszédét és hozzászólását, abból a könyv második, nagyobbik felében válogatást ad közre. A munka első felében pedig áttekintést nyújt a politikus tudós politikai pályájáról.
Ez a kötet Herman Ottó parlamenti tevékenységét mutatja be. Vissza

Tartalom

HERMAN OTTÓRÓL ÉS A KÖNYVRŐL 5
I. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI TEVÉKENYSÉGE 12
1. 1878-1881-es ÜLÉSSZAK 12
2. 1881-1884-es ÜLÉSSZAK 22
3. 1884-1887-es ÜLÉSSZAK 34
4. 1887-1892-es ÜLÉSSZAK 46
5. 1892-1897-es ÜLÉSSZAK 56
II. A POLITIKUS HERMAN OTTÓ 67
1. HELYE A HÁZBAN 69
2. A FÜGGETLENSÉGRŐL ÉS A DUALIZMUSRÓL 74
3. BELPOLITIKAI NÉZETEI ÉS RADIKALIZMUSA 81
4. EGYHÁZPOLITIKAI ÉS NEMZETISÉGI NÉZETEI 85
5. LIBERALIZMUSA ÉS BALOLDALISÁGA 91
6. A KULTÚRPOLITIKUS 94
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI 102
1878-1881-es ülésszak
1. Bosznia és Herczegovina közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor 103
2. Két hozzászólás a philoxera vastatrix ellen kötendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor 104
3. A budapesti tüntetésről 106
4. A zsidó lakosság helyzetéről, a modernizációról és az asszimilációról 107
5. A Szegeden felállítandó egyetem ügyében 109
6. Hozzászólás a költségvetés vitájában 111
7. Javaslat földművelési, borászati és szőlészeti kísérleti állomás létesítésére 111
8. A Földtani Intézet működéséről 117
9. Szeged város árvíz elleni biztosítására vonatkozó törvényjavaslatról 118
10. A Magyar Nemzeti Múzeum költségvetése ügyében 120
11. Interpelláció petróleum ügyben a belügyminiszterhez 123
12. Tisza Kálmán válaszára reflektál Hermán Ottó 124
13. A Földtani Intézet támogatásáról 124
14. A filoxeravészről az 1881. évi költségvetés tárgyalás alkalmával 125
15. A budapesti egyetem újabb természettudományi tanszékének létesítésekor 128
16. A magyar polgárság és a közös hadsereg közötti ellenszenvről 132
17. A budapesti rendőrségről 132
18. Az árvíz sújtotta Szeged rekonstrukciójáról és a királyi biztosság intézmények fenntartásáról 133
19. A szegedi választókerületek rendezéséről szóló törvényjavaslatról 134
20. A Nemzeti Múzeumról 136
21. A Tisza szabályozásáról 138
1881-1884-es ülésszak
1. A Szerbiával kötendő jogügyi szerződéstervezetről 142
2. Interpelláció a színházak tűzbiztonsága tárgyában 143
3. Az 1882. évi állami költségvetés tárgyalásakor 144
4. Egy személyes megjegyzés 148
5. A hadmentességi adó ügyében 148
6. A citadelláról 149
7. A színházak tűzvédelméről 149
8. A közoktatás állapotáról 150
9. Az egyetemek helyzetéről és az egyetemi oktatásról 151
10. Interpelláció a Schulverein ügyről 152
11. A miniszterelnök válaszáról a Schulverein ügyben 154
12. A delegáció intézményéről és Bosznia-Herczegovina occupatiójáról 155
13. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium helyzetéről 157
14. A magyar mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztéséről 159
15. A nyelvoktatásról 163
16. A selmeczbányai erdészeti akadémiáról 163
17. A filoxéra vészről és a védekezés helyzetéről 164
18. A szegedi királyi biztosságról és a rekonstrukcióról 168
19. A németajkú polgárok hazafias mozgalmáról 170
20. A dinasztia és az ország érdeke a nemzetiségi politikában 171
21. A katonai intézetekről 173
22. Az oroszországi zsidók bevándorlásáról I. 175
23. Az oroszországi zsidók betelepítéséről II. 177
24. A Petőfi szobor leleplezéséről 178
25. A hadseregről 179
26. A magyar vöröskereszt egylet sorsjegykölcsönéről 180
27. Útibeszámoló Bihar megyéből 183
28. A folyók szabályozásáról 183
29. Az 1883. évi állami költségvetés általános vitájában 184
30. A parlamentarizmustól a lóversenyig 186
31. A Vallási és Közoktatási Minisztérium 1883. évi költségvetése alkalmával.. 187
32. Az izraeliták egyenjogúsításáról 190
33. Az uzsoráról és a vactinatióról 194
34. A vadászati jogról 195
35. Beszámoló a Filoxéra Bizottság tevékenységéről 198
36. A gimnázium és reáliskolai törvényjavaslatról 200
37. A naptár szerkesztésről és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről 203
38. A középiskolai törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával 204
39. Sokadszor a közoktatási törvényről 205
40. Az erdélyi szászokról 207
41. A tanárképzésről 210
42. A csendőrségről 212
43. Istóczy György mentelmi ügyéről 213
44. Az alföld árvízmentesítéséről 214
45. A horvátországi zavargásokról 215
46. A keresztény és az izraelita közötti és a külföldön kötött polgári házasságról 217
47. Személyes megtámadtatása alkalmával 220
48. Interpelláció a szeged-percsórai árvízvédelmi társulat ügyében 221
49. A Tisza hajózásáról és a folyók rendezéséről 223
50. A magyaróvári mezőgazdasági akadémia oktatási nyelvéről 224
51. A szendrői filoxéra állomásról és Tokaj-hegyaljai kapcsolatáról 225
52. A vallásszabadságról és a lelkiismereti szabadságról 227
53. A kolozsvári Egyetemről és más tudományos intézetekről 228
54. Az írástudatlanság az Alföld tanyavilágában 230
55. A magyarság néprajzi gyűjteményének ügyében 230
56. A zsidóságról és a vegyes házasságról 231
57. A távirati irodáról és a szerzői jogról 234
58. A szeszadóról 235
59. Az írói és művészi „tulajdonjogról" 235
60. A Tisza szabályozásáról és a társulati szervezésről 237
61. A ceglédi inzultus 239
62. A Mosztár-metkovici vasútról 239
63. Az ipartörvényről 240
64. Tanonc, inas, mesterlegény 242
65. Az ipartestületekről 243
66. A szocialistaságról és a szabadelvűségről 244
67. A harmadik egyetemről 245
68. A kocsmák és kávéházak vasárnap délelőtti nyitvatartásáról 245
69. A fegyházakról 246
70. Budapest helyzetéről és fejlesztéséről 247
71. A műborról 248
72. Az erdészetről 249
1884-1887-es ülésszak
1. A zsidó-kérdésről és a közigazgatás reformjáról 251
2. Az államról és a társadalomról az 1886. évi költségvetés tárgyalásakor 253
3. Az állami kitüntetésekről 255
4. A közegészségügyről 256
5. A hidrográfiai intézet felállításáról 258
6. A Szamos szabályozásáról és az Ecsedi-lápról 259
7. A földjavítóbankról és a gazdasági felemelkedésről 260
8. A magyar borászat helyzetéről 262
9. A magyar egyetemek helyzetéről 263
10. Hermán Ottó saját magáról és helyzetéről a képviselőházban 265
11. A siketnémákról, a vakokról és a szellemi fogyatékosokról 266
12. A főrendi ház reformjáról 267
13. A nyugdíjtörvényről 269
14. A szegedi színház építéséről 270
15. A közparkok fenntartásáról 271
16. Szeged újjáépítéséről és az államkölcsönről 272
17. A képviselőházról és az ülésszakok idejének meghosszabbításáról 275
18. A szerencsejátékokról; Még egyszer a szerencsejátékokról 276
19. Interpelláció a március 15-ei és október 6-ai évfordulók megünneplése ügyében 970
20. A kulturális intézmények felügyeletéről a költségvetés kapcsán 279
21. Az 1885. évi országos kiállításról és a magyar gazdaság helyzetéről a költségvetés kapcsán 280
22. A magyar királyi mintapinczéről és a borkereskedelemről 282
23. A közoktatás helyzetéről a költségvetés kapcsán 283
24. A harmadik egyetemről és az egyetemek helyzetéről 285
25. A kolozsvári egyetemről 287
26. Interpelláció a Máramaros megyei közügyekről 288
27. A közigazgatás átszervezéséről 290
28. A házasságok kívül született gyermekekről 291
29. A Máramaros megyei közügyekről - Herman Ottó megjegyzései a miniszterelnök válaszára 291
30. A népfelkelésről szóló törvényről 293
31. Interpelláció a közös hadsereg ügyében 294
32. Interpelláció a járványos betegségek, különösképpen a kolera megelőzése ügyében 295
33. Az ország gazdasági és társadalmi helyzetéről 297
34. A büntetésvégrehajtási intézetekről 298
35. Az országház építéséről 299
36. A színészetről és annak irányításáról 300
37. A filoxéra elleni védekezés helyzetéről 301
38. Egy időjósló intézetről az 1887. évi költségvetés kapcsán 303
39. A budapesti egyetemről és a tanárok irodalmi tevékenységéről 304
40. Gazdasági egyetem létesítéséről 305
41. A középiskolai oktatásról 306
42. A himlőoltásról és a fertőzöttek elkülönítéséről 308
43. Háborúnál, katonaságról és Európa békéjéről 309
44. A polgári iskolai tanárok címéről 311
1887-1892-es ülésszak
1. A filoxeráról az 1889. évi költségvetés kapcsán 313
2. A magyar kultúráról 315
3. Tisza Kálmán miniszterelnök tevékenységéről 317
4. A közállapotokról 319
5. A közigazgatásról 321
6. A munkásmozgalomról 324
7. A magyar honvédségről 325
8. A közoktatásról 326
9. A Nemzeti Múzeum bővítéséről 328
10. A filoxeravészről és a szegedi rakpartról 330
11. Az igazságügyi orvosi tanácsról 332
12. A honossági törvényről és Kossuth Lajosról 332
13. A magyar mezőgazdaság helyzetéről 334
14. Az egyházak és felekezetek helyzetéről 336
15. A Néprajzi Múzeum létesítéséről 338
16. A kisdedóvásról és a nemzetiségi törvényről 340
17. A közigazgatás reformjáról 342
18. A vasutak államosításáról 345
19. A nemzeti politikáról 346
20. Interpelláció a lóversenyek körül kialakult visszaélésekről 348
21. Az újoncozásról és a nemzeti hadseregről 349
22. Az ezredéves kiállításról 351
1892-1897-es ülésszak
1. A király borossebesi beszédéről 352
2. Az ország politikai helyzetéről a költségvetés kapcsán 354
3. Az egészségügyi helyzetről 356
4. Az ország gazdasági helyzetéről 358
5. A magyar halgazdaság helyzetéről 360
6. A közoktatásról a költségvetés kapcsán 362
7. Az egyetemekről és a tudományos intézményekről 364
8. A sajtó helyzetéről és felelősségéről 366
9. A főrendiház reformjáról 367
10. A dualizmusról és a függetlenségről 368
11. A madarak hasznáról és káráról 369
12. Kossuth Lajos halálának hírére 371
13. Kossuth Lajos könyvtáráról 371
14. Kossuth Lajos temetése ügyében 373
15. Az ezredéves ünnepségekről 373
16. Laktanyák értékesítéséről 374
17. A hesszeni légy pusztításáról 375
18. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatról 376
19. Még egyszer a vallásszabadságról 378
20. A színházakról az 1895. évi belügyminisztériumi költségvetés kapcsán 380
21. A közegészségügy helyzete Magyarországon 381
22. A miskolci gömöri indóház helyzetéről 383
23. A magyar földművelés helyzetéről 384
24. A közoktatás helyzetéről a költségvetés tárgyalása kapcsán 385
25. A „harmadik" egyetem létesítéséről 386
26. A perszonál unióról és a kormányformáról 388
27. A mentelmi jogról és saját magáról 389
28. A miskolci házadóról 390
29. Az új országház építéséről 391
30. A vallás szabad gyakorlásáról 392
31. A sajtóról és a parlamenti ülések nyilvánosságáról 393
32. A Magyarország és Horvátország közötti kapcsolatról 396
33. A választási törvény módosításáról és az ezredéves kiállításról 397
34. A főispánok vasútépítéséről és az összeférhetetlenségről 399
35. A szőlők felújításáról 401
36. A kúriai bíráskodásról 402
37. Szeged újjáépítésének tapasztalatáról és a házadóról 404
Bibliográfia 407
Német nyelvű rezümé 409
Tartalomjegyzék német nyelven 427
Tartalomjegyzék 433

Szabadfalvi József

Szabadfalvi József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabadfalvi József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem