A francia nyelv története I.

Előszó

A Francia nyelv története c. jegyzet, melynek ezúttal első - terjedelmesebb - részét bocsátjuk közre, nagyobb és részletesebb anyagot ölel fel, mint amilyent a francia szakos tanárjelöltek II. szigorlatának nyelvtörténeti vizsgáján általában megkövetelhetünk. Az anyag bizonyos fokú túlméretezése elkerülhetetlen volt: kellő példányszámban hozzáférhető, részletes, a magyarországi tanárjelöltek és tanárok előismereteit és szükségleteit figyelembe vevő francia nyelvtörténeti munka nincs, s így ennek a jegyzetnek - amely egyben egy tankönyv nyers, kísérleti kézirata - nem csupán a vizsgai segédanyag, hanem bizonyos fokig a kézikönyv szerepét is be kell töltenie, nem csupán a vizsgájára készülő jelölt igényeit kell kielégítenie, hanem a mélyebb nyelvészeti érdeklődésű hallgatóét vagy fiatal tanárét is. Hogy a jegyzet vizsgai felhasználását ennek ellenére megkönnyítsem, a ritkább jelenségeket, nyelvjárási vonatkozásokat, részletproblémákat a főszövegtől világosan elváló, sűrűbben gépelt részekben tárgyalom: a társegyetemek oktatóinak belátásuk szerint módjukban áll így ezeket a részeket a kötelező vizsgaanyagból kiiktatni.
A jegyzet közeljövőben megjelenő II. része - amely az ún. középfrancia és a modern francia korszakot tárgyalja - előreláthatólag kb. 160-180 lap terjedelmű lesz; ez azt jelenti, hogy a jegyzet egészében az ófrancia korszak tárgyalása foglalja el a legtekintélyesebb helyet. Alig hisszük, hogy ez a terjedelmi arány részletes indokolásra szorulna: a francia nyelv szerkezetének lényeges jegyei az ófrancia korszakban kristályosodtak ki, s így a későbbi fejlődés jó megértésének kulcsa az ófrancia alapos ismerete; emellett a modern francia jelenségek jó részének részletesebb tárgyalását feleslegessé teszi az a körülmény, hogy a hallgatók tanulmányaik első két éve során részletesen megismerkedtek a modern francia nyelvtani szerkezetével. Vissza