| Valós számok | 3 |
| Gyökvonás | 5 |
| Három szám mértani közepe, köbgyök | 5 |
| Feladatok (1-5.) | 6 |
| Mértani közép általában, negyedik gyök | 6 |
| Feladatok (6-9.) | 8 |
| Tetszőleges pozitív, egész kitevős gyök | 8 |
| Az n-edik hatvány n-edik gyöke | 9 |
| Azonosságok a nem-negatív számo körében: egyenlő kitevőjű gyökök szorzata | 10 |
| Gyökkitevő és hatványkitevő "egyszerűsítése" és "bővítése" | 11 |
| Gyökök hányadosa | 12 |
| Összefoglalás | 14 |
| Feladatok (10-32.) | 15 |
| A hatványozás általánosítása racionális kitevőkre | 21 |
| A hatványfogalom pizitív egész kitevős hatványokon túl való kiterjesztésének célszerűsége | 21 |
| Az 1 mint hatványkitevő | 22 |
| További példák az általánosítás célszerűségére | 23 |
| A hatványozás általánosítása racionális kitevőre | 24 |
| Hatányozás valamely kitevő negatívjára | 26 |
| Feladatok (1-6.) | 27 |
| Egyenlő alapú hatványok szorzata | 28 |
| Feladatok (7-8.) | 29 |
| A permenancia elv | 29 |
| Összefoglalás | 31 |
| Feladatok (9-15.) | 32 |
| Új sámok szükségessége | 35 |
| A 2 racionális hatványai közt nem szereplő számok | 35 |
| Feladatok (1-5.) | 36 |
| A párhuzamos szelők tétele racionális arányú távolságokra | 36 |
| Feladatok (6-15.) | 38 |
| Euklideszi algoritmus szakaszok között | 39 |
| Feladatok (16-18.) | 41 |
| A négyzet átlójának és oldalának nincs közös mértéke | 42 |
| Feladatok (19-25.) | 44 |
| Egyenletek racionális gyökei | 45 |
| Feladatok (26-35.) | 49 |
| Összefoglalás | 50 |
| Végtelen tizedes törtek, a valós számok köre | 51 |
| Összemérhetetlen távolságok mértékszáma | 51 |
| Feladatok (1-4.) | 51 |
| Műveleti azonosságok | 52 |
| Feladatok (5-15.) | 54 |
| Műveletek véges tizedes törtekkel | 55 |
| Egy helyről kezdve csupa 9-es jegyből álló végtelen tizedes tört | 56 |
| Feladatok (16-28.) | 58 |
| Számok meghatározása közelítő értékekkel | 60 |
| Feladatok (29-31.) | 62 |
| Számok végtelen tizedestört-alakja | 62 |
| Minden végtelen tizedes tört meghatároz egy számot | 63 |
| Racionálisés irracionális számok | 64 |
| Nem periodikus tizedes törtek | 64 |
| Feladatok (32-42.) | 65 |
| A végtelen tizedestört-alak egyértelműségének kérdése | 66 |
| Összefoglalás | 69 |
| Valós számokkal végzett műveletek | 71 |
| A feladat kitűzése, a közelítő értékek általánosabb fogalma | 71 |
| Feladatok (1-9.) | 72 |
| Összeg és különbség becslése | 74 |
| Feladatok (10-16.) | 75 |
| Szorzat becslése | 75 |
| Feladatok (17-24.) | 77 |
| Szorzás nullával, ha közelítő értékekkel meghatározva lép fel | 78 |
| Feladatok (25-28.) | 79 |
| Racionális zsámok szerepe a valós számokkal végzett műveletek közben | 79 |
| Az alapműveletek monoton volta, egyenlőtlenség a valós számok között | 80 |
| Feladatok (29-31.) | 82 |
| Alapazonosságok a valós számok között | 82 |
| A párhuzamos szelők tételének bizonyítása tetszőleges szakaszok esetén | 85 |
| Feladatok (32-37.) | 86 |
| Összefoglalás | 89 |
| Feladatok (38-53.) | 91 |
| A hatványozás kiterjesztése a valós számok körére | 91 |
| Feladatok (1-2.) | 93 |
| A gyökvonás azonosságai, a a káadikon függvény monotol volta | 95 |
| Az exponenciális függvény monotonitása, racionális kitevő mellett | 96 |
| Feladatok (3-9.) | 98 |
| A hatványozás definiciója valós kitevőre | 99 |
| Feladatok (10-31.) | 101 |
| A Bernoulli-féle egyenlőtlenség | 102 |
| Feladatok (32-39.) | 103 |
| A valós kitevőjű hatvány monoton volta, a hatványozás azonosságainak érvényben maradása | 103 |
| Feladatok (45-52.) | 106 |
| A különböző exponenciális függvények képe | 106 |
| Feladatok (53-54.) | 108 |
| Összefoglalás | 108 |
| A logaritmus | 111 |
| A logaritmuskeresés műveletének definiciója | 111 |
| Feladatok (1-6.) | 112 |
| A logaritmus műveleti azonosságai | 112 |
| Feladatok (7-20.) | 114 |
| Áttérés más alapú logaritmusértékekre | 115 |
| Feladatok (21-33.) | 116 |
| A logaritmusfüggvény | 119 |
| Feladatok (34-37.) | 121 |
| A logaritmikus skála | 121 |
| Feladatok (38-46.) | 123 |
| Mértani sorozatok a logaritmikus skálán. Tizes számrendszerben felírt számok tizes alapú logaritmusa | 124 |
| Feladatok (47-48.) | 126 |
| Összefoglalás | 126 |
| Feladatok (49-56.) | 127 |
| Megoldási ötletek a *-gal jelölt feladatokhoz | 130 |
| Lineáris egyenletrendszerek. Determinánsok | 135 |
| Az elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek | 137 |
| Másodrendű determinánsok.Cramer-szabály | 139 |
| A másodrendű determináns tulajdonságai | 141 |
| Két egyenletből álló kétismeretlenes egyenletrendszer vizsgálata | 142 |
| Háromismeretlenes egyenletrendszerek, harmadrendű determináns | 145 |
| A harmadrendű determinánsok tulajdonságai, aldetermináns | 153 |
| Lineáris kombináció | 158 |
| Három lineáris egyenletből álló háromismeretlenes egyenletrendszer megoldásának vizsgálata | 160 |
| Determinánsok és tulajdonságaik | 166 |
| Lineáris egyenletrendszerek általános elmélete | 174 |
| Egyváltozós polinomok | 193 |
| Polinomok azonossági tétele | 195 |
| Műveletek polinomokkal (összeadás, kivonás, szorzás) | 200 |
| Polinomok osztása | 206 |
| Polinom végtelen helyen felvett értékének meghatározása, Horner-eljárás polinom osztása elsőfokú polinommal. Bezout tétele. A polinom átrendezése | 217 |
| Polinomok legnagyobb közös osztója | 222 |
| Polinom gyökei | 227 |
| Egész együtthatós polinomok egész és racionális gyökeinek meghatározása | 236 |
| Az algebra alaptétele és nhány következkménye | 243 |
| Polinomok gyökeinek s együtthatóinak összefüggése | 247 |
| Másodfoku egyenletek | 251 |
| Negyedfoku egyenletek | 255 |
| Speciális eljárások egyenletek megoldására | 258 |
| Tényezőkre bontás | 258 |
| Másodfokúra redukálható háromtagu egyenletek | 260 |
| Reciprok egyenletek | 262 |
| Irracionális egyenletek | 267 |
| Speciálsi eljárások magasabb fokú egyenletekből álló egyenletrendszerek megoldására | 271 |
| Interpolációs polinomok | 289 |
| Newton-féle interpolációs polinom | 296 |
| Ekvidisztans interpolációs polinomok | 303 |
| Lineáris és kvadratikus interpoláció. Inverz interpoláció | 311 |
| Vektorok és analitikus geometria | 317 |
| Vektorok | 317 |
| Vektorok összeadása | 318 |
| Vektorok kivonnása | 320 |
| Vektorok szorzása való számmal (Skalárral való szorzás) | 321 |
| Vektorok felbontása | 328 |
| Vektorok koordinátái | 330 |
| Helyvektorok | 331 |
| Derékszögű koordináta rendszer, a helyvektorok koordinátái | 335 |
| Vektor abszolut értékének meghatáorzása kooridnátáiból | 338 |
| Szögfüggvények értelmezésének kiterjesztése | 339 |
| Vektorokkal végzett műveletek végrehajtása koordinátákkal | 343 |
| Két pont által meghatározott vektor koordinátái | 343 |
| Két vektor párhuzamosságának eldöntése koordináták segítségével | 344 |
| Három vektor komplanáris voltának eldöntése koordináták segítségével | 345 |
| Analitikus geometria | 349 |
| A pont koordináta-geometriája | 349 |
| Két pont távolságának meghatározása | 349 |
| Szaakszt adott arányban osztó npont koordinátái | 352 |
| Az egyenes | 356 |
| Az egyenes egyenletrendszere | 356 |
| Két adott ponton átmenő egyenes egyenletrendszere | 359 |
| Vektorok skaláris szorzata | 369 |
| A skaláris szorzat értelmezése | 369 |
| A skaláris szorzat tulajdonságai | 370 |
| Néhány geometriai alkalmazás | 373 |
| A skaláris szorzat értékének meghatározása a vektorok koordinátáiból | 376 |
| Két vektor szöge | 377 |
| A sík egyenlete. Egyenesek és síkok | 383 |
| A sík normálegyenlete | 388 |
| Pontnak síktól való távolsága | 389 |
| Az x; y síkbeli egyenes egyenlete (skaláris szorzással) | 393 |
| Párhuzamos és merőleges egyenesek | 395 |
| Két egyenes hajlásszöge | 396 |
| Az egyenesek normálegyenlete | 397 |
| Pontnak egyenestől való távolsága | 398 |
| Két egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok mértani helye | 399 |
| A háromszög területe | 400 |
| Mértani helyek meghatározása | 404 |
| A kör | 408 |
| A kör egyenlete és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet | 410 |
| Háromadott ponton átmenő kör egyenlete | 414 |
| Kör és egyenes | 415 |
| A kör adott pontjához tartozó érintő egyenlete | 416 |
| Külső pontból körhöz húzott érintők egyenlete | 418 |
| Pontnak körre vonatkozó hatványa | 419 |
| Hatványvonal | 421 |
| Kúpszeletek | 426 |
| A parabola | 426 |
| Másodfokú függvény grafikonja | 426 |
| Parabola és egyenes | 429 |
| A parabolák hasonlósága | 430 |
| A parabola tulajdonságai | 431 |
| A parabola érintője adott pontban | 431 |
| Az ellipszis és hiperbola | 432 |
| Az ellipszis és hiperbola középponti egyenlete | 434 |
| Kör összenyomásával származó ellipszis | 439 |
| Az ellipszis és hiperbola pontjainak egy szerkesztési módja | 443 |
| Az ellipszis és hiperbola paraméteres egyenletrendszere | 444 |
| Az ellipszis és az egyenes | 444 |
| A hiperbola és az egyenes | 446 |
| A hiperbola asszimptotáinak tulajdonsága | 447 |
| Az ellipszis tulajdonságai | 452 |
| A hperbola tulajdonásgai | 455 |
| Az ellipszis és hiperbola adott pontjához tartozó érintő egyenlete | 455 |
| A parabola, az ellipszis és a hiperbola egyöntetű értelmezése | 456 |
| Kúpszeletek mint a forgáskúp síkmetszetei | 458 |
| A koordinátarendszerhez kpest nem különleges helyzetű ellipszis, hiperbola és parabola egyenlete | 463 |
| A koordinátarendszer elforgatása | 468 |
| Polárkoordináták a síkban | 471 |
| Alakzatok egyenlete polárkoordináta-rendszerben | 474 |
| Komplex számok | 483 |
| Történeti bevezetés | 483 |
| A harmadfokú egyenlet megoldása | 484 |
| A komplex számok bevezetése | 490 |
| A komplex számok összeadása és szorzása | 497 |
| A komplex számok trigonometrikus alakja | 506 |
| inverz műveletek | 510 |
| A konjugált és az abszolút érték tulajdonságai | 515 |
| A komplex számok köre mint a valós számkör kibővítése | 519 |
| A komplex számok hatványozása | 522 |
| Gyökvonás a komplex számokból | 525 |
| Egységgyökök | 530 |
| Komplex együtthatós algebrai egyenletek | 536 |
| A komplex számok alkalmazásai | 544 |
Folytatás Microsoft-tal