Előszó
Aki ma a döntéselméleti irodalommal szeretne megismerkedni, hamarosan rá kell ébrednie, hogy hatalmas anyagból válogathat, hisz napjainkban rengeteg külföldi publikációt találunk a döntéselmélet...
Tovább
Előszó
Aki ma a döntéselméleti irodalommal szeretne megismerkedni, hamarosan rá kell ébrednie, hogy hatalmas anyagból válogathat, hisz napjainkban rengeteg külföldi publikációt találunk a döntéselmélet tárgyszó alatt. A magyar olvasó azonban kevésbé szerencsés, mert e bőséges választékból mindeddig csak egy-két cikket vagy könyvet fordítottak le, s adtak ki hazánkban.
Szöveggyűjteményünkkel e hiányt szeretnénk - legalább részlegesen - pótolni, hozzájárulva ahhoz, hogy a társadalomtudományok - s különösen a közgazdaságtan, a szociológia és a politikaelmélet - művelői számára nélkülözhetetlen döntéselméleti ismeretek magyar nyelven is hozzáférhetővé váljanak.
Nem volt könnyű kiválasztani azt a tizenegy tanulmányt, amely végül bekerült a szöveggyűjteménybe, még ügy sem, hogy csak a legjobbak közül válogattunk. A szelekció rendezőelve a döntéselmélet egyik alapkérdéséhez, a racionalitáshoz különböző módon viszonyuló iskolák illetve elméleti irányzatok széles körű bemutatása volt.
Helmut Jungermann összefoglalója - mely a racionalitás értelmezésének különféle iskoláit ismerteti - szolgálhat útmutatóként az egymással versengő, vitatkozó kutatási programok álláspontjainak és érveinek megismeréséhez és elhelyezéséhez. Georg Henrik von Wright írása a preferenciák logikájával foglalkozik. Jon Elsternek a racionalitás érvényessége mellett lándzsát törő iskola egyik mai klasszikusának cikke a racionális döntések elméletének alapjait ismerteti. A következő fejezet szerzője a korlátozott racionalitás elméletét, a megelégedésre törekvő viselkedés koncepcióját megfogalmazó Herbert Simon, aki tanulmányában is a racionalitás értelmezésének problémájával foglalkozik. Az emberi ítéletek és döntések pszichológiai sajátosságait és szisztematikusan jelentkező defektusait tárgyalja Dániel Kahneman és Amos Tversky két igen érdekes írásában. Anatol Rapoportnak az egyéni döntések pszichológiai vizsgálatának eredményeit összegző és rendszerező tanulmánya után Irving Janisnak a csoportszellem kialakulásának feltételeit és e jelenség jellemzőit bemutató cikkét közöljük. Thomas Schelling viszonylag régi klasszikus tanulmánya az alku és tárgyalási helyzetek sajátosságait elemzi. A kötetet Anatol Rapoport két írása zárja a kockázat döntéselméleti megközelítésének bemutatásával. Az első cikk a kockázat melletti döntések általános, a második pedig ugyanezen döntések szubjektív aspektusait tárgyalja.
Reméljük, hogy a válogatás nem csak a döntéselmélet iránt komolyabban érdeklődők, hanem a szélesebb nyilvánosság számára is érdekes és izgalmas olvasmány lesz; hozzájárul az egyéni, szervezeti és csoportos döntések lehetséges hibáinak megértéséhez, s talán ahhoz is, hogy mindezek ismeretében jobb döntések születhessenek.
Budapest, 1991. augusztus Pápai Zoltán
Vissza