Fülszöveg
A hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házaságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.
Ennyi a történet váza. A megírás módja teszi, hogy az élet melege süt a könyv lapjairól, és lenyűgöz bennünket a gondolatok, az érzelmek gazdagsága. Mestermű ez a könyv, és Isabel Archer portréja méltán kerülhet egy sorba jó ismerőseink, Anna Karenina és Madame Bovary...
Tovább
Fülszöveg
A hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házaságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.
Ennyi a történet váza. A megírás módja teszi, hogy az élet melege süt a könyv lapjairól, és lenyűgöz bennünket a gondolatok, az érzelmek gazdagsága. Mestermű ez a könyv, és Isabel Archer portréja méltán kerülhet egy sorba jó ismerőseink, Anna Karenina és Madame Bovary arcképével.
Henry James műveinek hibátlan felépítésével, belső monológjaival a huszadik század regényirodalmának egyik jelentős ihletője. Gazdag életművet hagyott hátra. Írt kisregényt, novellát, esszét, kritikai műveket, önéletrajzot, útleírást és húsz regényt.
Az Arckép 1881-ben jelent meg.
Vissza