Hemptinne Pius

Előszó

Nemrég jelent meg magyar nyelven a nagy Marmion bencés apát egyik legszebb és egyszerűségében is fönséges munkája: Krisztus a lélek élete. Kimondhatatlan örömünkre szolgál, hogy a szentéletű apát munkáját ezzel a szerény fordításunkkal kiegészíthetjük és élő példán mutathatjuk meg, miképen kell az ő könyvében hirdetett elveket és tanításokat a gyakorlati életben megvalósítani. Mert Hemptinne Pius tanítványa volt Marimon apátnak, és így életrajza, két naplója, meg levelei - eredetiségük mellett - a kiváló mester szellemét is tükrözik. Annak is bizonysága ez a könyv, hogy a neves apát nemcsak a szónak és a tollforgatásnak volt mestere, hanem a lélekformálásnak is. Marmion valóban Krisztus helyettese volt a kolostorbán, Pius pedig hajlékony, érzékeny anyag ebben a krisztusi kézben.
Szent Benedek Regulája tizennégy évszázad alatt már számtalan lelket vezetett a szeretetnek arra a tökéletességére, mikor már nem is annyira a lélek él, mint inkább Krisztus él őbenne, ahol meghal a földhöztapadt ember és újraszületik az Isten gyermeke, ahol nem a földi vágyak és szenvedélyek, hanem a kegyelem az egyetlen életirányító hatalom. A szeretetnek erre a magaslatára nem vezet más út, mint amelyet a szent Regula bevezető szavaiban olvasunk: „Részesedés Krisztus szenvedéseiben." - Hemptinne Pius ilyen lélek volt; művészi kézzel írt életrajzából kitűnik, hogy a célhoz vezető út tekintetében ő sem volt kivétel; naplójának minden sorából érezzük a szeretet folytonos növekedését, Isten felé sóvárgó olthatatlan szomjúságát. A jó Isten számára írt sorai a lélek legbensőbb szentélyébe vezetnek, ahol nem találunk mást, csak azt a vágyat, hogy a lélek - kicsi vagy nagy áron - a szeretet áldozata lehessen... Vissza