Válaszút előtt (Előszó) | |
1999. április 1. Európa és polgárai, politikusai (Mire jó ez Európai Unió?) | 1 |
Generációm élménye | |
A földrajzi, a kulturális, a politikai Európa | |
Mi az Európai Unió értelme? Mit várunk az Európai Uniótól? | |
Az államok, a nemzetek vagy a polgárok Európája? | |
A polgárok Európájának megteremtése | |
Az Európai Unió és a mi politikusaink, értelmiségünk | |
1999. április 3. Helyünk Európában, Európa megismertetése itthon (Közhaszon és egyéni életmű) | 12 |
Sorsfordító évek | |
Az egyén helykeresése az új világkörnyezetben | |
Élni mint Nyugaton, dolgozni, mint Keleten? | |
Részvétel az Európa-projektben | |
Civil szervezetek, Akadémia | |
Hol lehet használni? | |
1999. április 8. Közép-Kelet-Európa-ismeret a világban (Magyarországi központ a regionális kutatásokban) | 20 |
A délszláv háborúk sokkja | |
"Rendezés" vagy "beavatkozás" | |
Európa: "több régió", ozmózis | |
Átvenni a szintetizálást | |
A Kelet-Európa-kutatás nyugati műhelyei és leépítésük | |
A helyi Kelet-Európa-kutatás | |
Magyarország lehetséges szerepe | |
Kézikönyvsorozat, konferenciaközpont, közép-kelet-európai National Geographic | |
1999. április 9. Akadémiánk és tagsága (Naplójegyzetek korosztályokról, tudományarányokról, az elnök teendőiről) | 33 |
Az öreg akadémiáról | |
Nyugdíjazás - tudományos közélet | |
Öregedés: össztársadalmi konfliktus | |
"Helyet a fiataloknak", munkanélküliség | |
Tagfelvétel 60 alatt | |
Tudományágak reformja, új szervezeti felépítés | |
Akadémiánk szervezetileg öreg | |
A millennium | |
Az MTA alapításának 175. éve | |
Európai és közép-kelet-európai helykeresés | |
Megkezdett programok befejezése | |
1999. április 11. Elképzelések a jövőről (Elnöki pályázat, 1999) | 43 |
Autonóm akadémia, állam, társadalom | |
Tudománypolitika | |
Nemzeti stratégiai kutatások | |
Tudomány és társadalom | |
A 2000. év | |
A Tudomány Világkonferenciája | |
Tudományos műhelyek | |
Az osztályok | |
Akadémiai kutatóhelyek | |
Könyvtárhálózat és infrastruktúra | |
Működőképes szervezet | |
1999. május 13. Magyarság és Európa (Kísérlet: kisdiákoknak a történelemről, a jövőről) | 54 |
A "közösségi hasznosság" hite | |
Európaiságunk | |
Sokféle nemzeti közösség | |
Az államszervezet haszna | |
A hagyományok előnye | |
Ipari-technikai forradalmak | |
A jövő Európája | |
Kik vagyunk mi, magyarok? | |
A finnugor, ősi nyelvünk | |
A sztyeppén: a befogadóképesség | |
A Kárpát-medencében: a tolerancia | |
Telepesek, vendégnépek, török hódítás | |
Kisebbségek | |
A magyar nyelv és az ipari-technika forradalom | |
Területileg széttagolva | |
Magyarság és Európa | |
1999. május 21. A korona és korunk szellemtörténete | 71 |
A korona mint jelkép | |
Hivatkozás Istvánra és a koronára | |
Az állam egységének szimbóluma | |
Korona a "külföldi" uralkodók fején | |
A sok tartalmú jelkép | |
A korona a legújabb korban | |
Európai diktatúrák és a koronák | |
A korona szent jellege | |
A középkori állam vallásos alapjai | |
A magyarországi szovjet rendszerben | |
A szakrális gondolkodás napjainkban | |
A szent korona a rendszerváltás folyamatában | |
A korona "hazatérése", 1978 | |
Nemzeti és vallásos hagyományos a proletárdiktatúrában | |
Rendszerváltás és egyházak | |
Baloldal, rendszerváltás, nemzeti hagyomány | |
A korona és a magyar állam szomszédai | |
A területrevízió szimbóluma | |
A népességmegtartó magyar állam szimbóluma | |
A magyar állam múltjának újraértékelése | |
A magyar állam történelmi szerepének újraértékelése | |
A historizáló politikáról | |
Az én történelemértelmezésem | |
Milyen 21. századi államot akarunk? | |
A korona a köztársaságban | |
Államforma és társadalmi rendszer | |
A korona elhelyezése | |
Társadalmi konszenzus | |
Az MTA vezetésének lehetséges álláspontja | |
1999. május 26. A német nyelv, a német kultúra emancipációja | 95 |
Nézeteim a lingua francákról, a nemzeti nyelvek jövőjéről | |
Nyelvhasznált és politika | |
A kollektív felelősség elve a nyelvhasználatban | |
Nyelvhasználat és tudományos kutatás | |
A német nyelv helye a lingua francák között | |
A német nyelv használatának "költségei" | |
1999. május 27. Románok, magyarok a közép-kelet-európai térségben (A román külügyminiszter üdvözlése) | 100 |
Értelmiségi mivoltunkról | |
A nemzeti ellentétek feloldása: 1990, 1999 | |
Politikai demokrácia és nacionalizmus | |
Etnikai-vallási ellentétek és a rakéták | |
Generációnk és az európai műveltség | |
A szociális konfliktusok hasonlósága | |
1999. május 29. Millennium és tudomány (Adatbázisok és a tények szerepe korunk tudományában) | 107 |
Nemzeti tanácsadószerep és millennium | |
Reális társadalomszemlélet | |
Tudományos gondosság, tanári türelem | |
Köztársasági eszme, nemzeti történelem | |
A tudományos autonómia továbbépítése és a millennium | |
Modern civil szervezet | |
A mértékadás és önbecsülés | |
Tudománytörténeti adatbázis kialakítása | |
"Új szintézis" és adatszerűség | |
Lexikon, kronológia, intézettörténet | |
1999. június 1. A 90. év (Elfogultságaim Fejtő Ferencről) | 117 |
Minden irányba nyitottan | |
Irányteremtő egyéniség | |
Konszenzusteremtő értelmiségi | |
Szekértáborok között | |
1999. június 6. Az akadémiai intézethálózat történelmének és jelen állapotának feldolgozása | 121 |
Önismertetés és történeti adatbázis-építés | |
A tudományterület helyzete, 1920, 1949, 1999 | |
A diszciplína intézményrendszere, 1949-99 | |
Az intézetek létrejötte, adattára, 1949-99 | |
Infrastrukturális fejlődés | |
A nemzetközi kapcsolatok fejlődése | |
Egyetemi tanszékek, intézetek és főhivatású kutatóintézetek, 1990-99 | |
A füzetsorozat szerkesztéséről | |
Az intézettörténeti adatbázis sorsa | |
1999. június 7. Az akadémikusok életrajzi lexikona munkálatainak indítása | 130 |
Az autonómia önbecsülésének erősítése | |
Az akadémiai tudománytörténeti adattárak | |
Az Akadémia tagságát átfogó intézmények | |
Következtetések Akadémiánk múltjára és jövőjére | |
Terjedelem, érdemek | |
A lexikon elkészítésének személyi feltételei | |
1999. június 21. Európának nincs humánstratégiája | 135 |
1999. június 23. Európai Unió és Közép-Kelet-Európa Koszovó után (A Varsói Európa Fórum) | 141 |
Koszovó: mérföldkő | |
Az Európai Unió jövőjéről | |
Az Egyesül Államok jelenlétéről | |
A Balkán jelenlegi helyzetéről | |
Az Oroszországgal szembeni stratégiáról | |
Helyi konfliktusok regionális feloldása | |
Közép-kelet-európai Európa Fórum | |
1999. június 24. "Alapállásom: kétszer mérj, egyszer vágj!" (A tudomány világkonferenciája Budapesten) | 149 |
1999. június 25. Európai Unió, hidegháború, Egyesült Államok (Naplójegyzetek a Varsói Európa Fórumon) | 156 |
A szülő: a nagytérség gazdasági igénye, 1900-10 | |
A nevelő: a hidegháború és az USA | |
"Partnerség" vagy "függőség"? | |
Más az USA, és más az EU | |
Európa-rendőrség, Európa-hadsereg? | |
Németország emancipációja | |
Koszovó és az Európai Fórum | |
Koszovó és a mi kis világunk | |
Kelet-európai National Geographic | |
1999. június 26. Tudomány a 21. században (A "kulturális diverzitás"-ról) | 167 |
Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsőoktatás, tudomány | |
A kulturális diverzitásról | |
A tudásalapú társadalomról és a "nyitott tudomány"-ról | |
A gazdaság és a tudomány viszonyáról | |
A jövő század "szolgáltató államá"-ról | |
Az új szintézisről a kutatói gondolkodásban | |
1999. július 12. Kormány, akadémia és tudománypolitika (A miniszterelnöknél) | 175 |
A tudomány költségvetési és költségvetésen kívüli támogatása Magyarországon | |
A Tudománypolitikai Kollégium működtetése | |
Az előző kormány eredményei | |
Az egyenlő távolságtartásról és közelségről | |
A koronáról | |
A millenniumi ünnepségekről | |
A kormányzati negyed kialakítása és a budai Vár újjáépítése | |
1999. augusztus 18. A történetkutatás új terrénuma: természettörténelem | 180 |
Nem legyőzni | |
Biotörténelem, 1987 | |
1999. augusztus 29. A zsidó kultúra kitárulkozásának kora (Új szakasz a magyarországi zsidóság történelmében) | 183 |
Gyász és újraeszmélés, 1945-89 | |
Erőgyűjtés, építkezés, 1989-98 | |
Nyitás, kitárulkozás, 1988-99 | |
Zsidó hagyomány, nemzeti hagyomány | |
1999. szeptember 10. Határnyitás és a rendszerváltás, 1989 | 187 |
Politika és történelem, 1989-99 | |
A rendszer reformjának jegyében, 1988 | |
A rendszer váltásának része: a német kérdés megoldása, 1989 | |
Menekültügy és rendszerváltás | |
"Fellazítás", határnyitás és rendszerváltás | |
Az évfordulón Európa jövőjéről | |
1999. szeptember 10. A kisebbségek és a civil szerveződések jövője az Európai Unióban (Álmok és realitások) | 195 |
Korunk világtényezői: önkormányzatok, civil szervezetek | |
"Többség" és "kisebbség" a nemzetállamban és az unióban | |
Unió vagy a nemzetállam polgára leszünk? | |
Ipari-technikai fejlődés, önkormányzatiság, identitáspluralizmus | |
Európa és nemzetei a 21. században | |
Európa az etnikai sokszínűség kontinense | |
A nemzeti identitás természetéről, gyengüléséről, erősödéséről | |
A 21. század nyelvi kultúrájáról | |
A 21. század szokáskultúrájáról | |
Az anyanyelv használata és művelése | |
A kétkamarás parlament az identitáspluralizmusért | |
Az új kutatói magatartásról | |
A kisebbségkutatás tárgya, jellege | |
Kisebbségkutatás Kelet-Európában | |
A kutató közéleti aktivitásáról és realitásfelismeréséről | |
Ma: döntéshelyzet | |
1999. szeptember 20. Agrárreform Magyarországon, 1890-1914 (Darányi Ignác és kortársai) | 215 |
Kihívások tegnap és ma. Miért Darányi? | |
Világpiac a középkorban | |
A századelő | |
A szovjet korszakban | |
Az ezredforduló | |
Modernizáció, felzárkózás | |
Az ipari-technikai forradalom és Magyarország | |
Az élelemtermelés: az urbanizáció igénye | |
Agrárius, merkantil érdekek | |
Technikai és szellemi korszerűsítés | |
A "magyar föld" karbantartása | |
Szakemberképzés, szakmai továbbképzés | |
A társadalom | |
Földtulajdon | |
Mezőgazdasági bérmunka | |
Munkanélküliség | |
Parasztpolgár | |
Konzervatív reform | |
Az állam szerepe | |
Szabályozás, képzés, infrastruktúra | |
Szakszolgálat, szakigazgatás | |
Többpártrendszer és szakértelem | |
1999. október 1. Öt kérdés az Európai Unióról (Az európai jogakadémia lehetőségei) | 238 |
Első kérdés: milyen Európában akarunk élni? | |
Második kérdés: tudomásul vesszük-e azt, hogy az európai integrációval párhuzamosan egy világméretű integráció is végbemegy? | |
Harmadik kérdés: tudjuk-e mi, közép-kelet-európaiak megfelelően érvényre juttatni saját érdekeinket? | |
Negyedik kérdés: tudomásul vesszük-e, hogy az integráció nemcsak diplomáciai, politikai elhatározást, hanem az egész munkaszervezet, az egész termelési kultúra átalakulását kívánja? | |
Ötödik kérdés: látjuk-e az értelmiség felelősségét a most zajló világgazdasági és politikai folyamatban? | |
1999. október 12. Autonomista vagy végrehajtóhatalomközpontú tudománypolitika (A tudománypolitikai kollégiumról) | 247 |
A miniszterelnök látogatása | |
Vita a kollégiumban | |
1999. október 15. Könyveink hasznáról (A frankfurti könyvvásár, 1999) | 252 |
Az olvasási kultúra válsága | |
A hosszú távú alternatívák kutatása | |
A kontinens jövőjéről | |
Ki az elefántcsonttoronyból! | |
Tudománypolitikai alapfogalmak | |
1999. október 18. Rendszeresség a szervezetben, új látásmód a gondolkodásban (A közgyűlési előadások indulása) | 256 |
1999. október 22. A kirekesztés veszélyének újraéledése (A sérülékeny demokrácia) | 259 |
A cenzúra eltörlése és az emberi jogok megsértése | |
A nem zsidó társadalom a zsidókért | |
Egyházak, értelmiség, Akadémia | |
1999. október 26. Könyv és társadalom a 21. század küszöbén (A frankfurti könyvvásárról) | 264 |
A betű erősen tartja magát | |
Romlik a tudományos nyelv | |
Nemzeti öncsonkítás | |
1999. november 2. A diákkör a kutatói életelvek kialakulásának műhelye | 271 |
Hivatás, magatartásforma | |
Tanárok és diákok | |
Létbizonytalanságban | |
1999. november 3. A tudomány a negyedik hatalmi tényező (Politika, gazdaség, média, tudomány) | 275 |
Szociális válságban | |
A politikai és a tudományos elit felelőssége | |
Munkaszobánk a nagyvilág, hazánk Magyarország | |
Függetlenség és segítés | |
Emelkedő társadalom? | |
1999. november 5. Új civil kutatási ágazat - védelmi politika | 279 |
1999. noember 6. Akadémia és tudománypolitika Kelet-Európában, 1918-1999 | 282 |
Az elemzés szempontjai. Előrebocsátott megjegyzések | |
Az ideológiai-kritikai megközelítésről | |
A tudományos helyzet 1919 előtt | |
A tudományszervezés mint szakigazgatás | |
Az értékelés szempontjai | |
Tudományosság a közép-kelet-európai térségben 1949 előtt | |
Tudományos-technikai forradalom és tudomány, 1867-1945 | |
Állami tudománypolitika Magyarországon, 1922-49 | |
Konzervatív tudományszervezet | |
A szovjet tudománypolitika és akadémiai fejlődés, 1924-91 | |
Utolérni, központosítani, dirigálni | |
Az Akadémia mint állami szervezet | |
Független kutatóintézetek | |
A magyar fejlődés 1945 után | |
Törekvések a modernizálásra, 1945-48 | |
Modernizáció szovjet módra, 1949 | |
Az MTA, az állami tudománypolitika intézménye | |
A korrekció kora, 1968-78 | |
Az új modell kialakítása Kelet-Európában | |
Intézményeink leépülése | |
A tudománypolitikai reform kísérlete, 1997 | |
1999. november 10. A folyamatosság, lelemény, befogadás ezer éve (A millenniumi ünnepségek elé) | 300 |
Az elődök érdemei | |
István tettei | |
A reális nemzetelvek győzelme | |
A kultúra megtartó erejéről | |
1999. november 11. Az intézetkonszolidáció folytatása (2000-2002) | 307 |
Általános célok (emlékeztető) | |
A magyarországi kutatóbázis konszolidálásának terve | |
Az akadémiai kutatóintézeti hálózat | |
Közgyűlési állásfoglalás | |
A konszolidáció folytatásának szüksége és a végrehajtás esélyei | |
Az I. szakasz terve, 1997-99 | |
A II. szakasz, 2000-02 | |
Az új tudománypolitikai környezet | |
A konszolidáció II. szakasza | |
1999. november 22. Nyitott akadémia (Nyilvánosság és tudomány az ezredfordulón) | 314 |
Kölcsönös érdeklődés | |
Az együttgondolkodás fóruma | |
Nemzetközi szervezetek felé | |
A társadalom irányában | |
Az MTA PR-csoportja | |
Kutatóintézetek és termelés | |
A nyilvánosság haszna | |
A nyitás módszerei | |
1999. november 25. Az akadémiai kutatóközpontokról | 318 |
Kutatásszervezet és tudományos gondolkodás | |
A kutatóközpont fogalmáról | |
A szuperintézetek, az ún. központok | |
A központok tudományos és igazgatási céljai | |
Az új szintézis szolgálata | |
1999. november 26. Az MTA társadalomkutató központ terve, indítása | 324 |
A társadalomismeret, társadalomkutatás erősítése | |
A központ mint menedzserszervezet | |
A központ mint keretintézet | |
Virtuális könyvtár | |
Fényes infrastruktúra és az eredmények | |
1999. november 30. Centralizáció és autonómiák a tudománypolitikában (Kormány és akadémia) | 329 |
Termelés és kutatás különbsége | |
Új irány a tudománypolitikában? | |
Egységes koncepció, de nem egységes irányítás | |
Európai uniós szervezet | |
Szakmai viták | |
1999. december 6. Feljegyzés a koronatörvény ügyében | 334 |
Koronatestület és kormány | |
Valótlan historizálás | |
A magyar állam jellege és regionális funkciója | |
A korona és a Szent Korona-tan | |
A korona elhelyezése | |
1999. december 6. Az új szintézis érdekében (Hároméves program) | 340 |
Helyünk a nap alatt | |
A világon ipari és kulturális forradalom | |
Identitáspluralizmus, a közgondolkodás forradalma | |
A Nyugat-Európán kívüli világ | |
A tudás mint új tömegerő | |
Európa: "szolgáltató állam" és az "autonómiák" | |
Európa: új regionalizmus | |
Magyarország: kormányváltás | |
Pártpolitikától független Akadémia | |
Finanszírozás, kutatóbázis, tudománypolitika | |
Akadémiai kutatóhálózat | |
Akadémiánk belső reformjának folytatása. Folytonos átalakulásban | |
Akadémiánk konszolidációja | |
Az új szintézis tudományszervezeti igénye | |
Akadémiánk nemzetközi betagozódásáról | |
Az intézetkonszolidáció folytatása | |
Felhasználók, megrendelők és a "nyitott Akadémia" | |
Az elöregedés ellen | |
A nemzet tanácsadója: stratégiai kutatások | |
A nemzet tanácsadója: millennium | |
A "megelőzésről", a "mulasztásról" | |
Tézisek az államalapításról | |
A köztestület két szintje? | |
Eurorégiók és tudományszervezet | |
"Szülőföld-program" - Kultúrnemzet | |
Akadémiai Klub | |
Közgyűlés(ek) | |
A tisztviselői kar | |
Beszámoló az elmúlt fél évről | |
Az új vezetőség | |
Szakbizottságok újraválasztása | |
A Tudomány Világkonferenciája | |
A Magyar Tudomány Napja, 1999 | |
Országgyűlési beszámolás | |
Kutató a 21. század Európájában | |
1999. december 7. A hétkötetes Magyarország-leírás indítása (Felelősség a természeti és emberi környezetért) | 393 |
Célok 1995, 1999 | |
A mű jellege és tematikája | |
Magyar kutatók helyzetjelentése hazájukról | |
Közérthető formában | |
Korszerű ábrázolási formák. Vizualitás | |
Mai ország, a magyarság szállásterülete, regionalitás | |
Természet- és társadalom-központú leírás | |
Ember és természet új viszonya | |
Kulturális diverzitás | |
Globális és lokális egyensúlya | |
Önbecsülés - önismeret | |
A honszeretet újraértelmezése | |
1999. december 9. A magyarországi kisebbségek tudományossága (Akadémia és kisebbségpolitika) | 400 |
Azonos formák államhatáron kívül és belül | |
Regionális tudomány- és kisebbségpolitika | |
Akadémiai állások, pályázatok | |
1999. december 15. Tudomány az országgyűlésben, 1999 (Elnöki beszámoló a plenáris ülésen) | 405 |
Mi történt a világban? | |
Az új tudomány | |
A kutató változott társadalmi helyzete | |
Ipari-technikai forradalom - világverseny | |
Múltba nézés helyett jövőbe tekintés | |
Mi történt Magyarországon? | |
Az integráció és Magyarország | |
Kormányváltás és tudománypolitika | |
Mi történt a tudományban? | |
Tudománypolitikai reform, 1997-98 | |
A kutatóhálózat konszolidációja | |
Kultúrnezte és kutatásszervezet | |
Nemzeti Stratégiai Kutatások | |
A kutatói társadalom színvonala és haszna | |
Kölcsönös megértés | |
1999. december 15. Nem panaszkodni jöttem, nem kérni, hanem együtt gondolkodni (Válasz a parlamenti vitában) | 422 |
A beszámoló műfajáról | |
A tudománypolitikai reform, 1996, 1999 | |
A stratégiai gondolkodás haszna | |
A kutatásfinanszírozásról | |
A többpártrendszer haszna és deficitje | |
1999. december 17. A közép-kelet-európai akadémiák együttműködéséről (Szlovák-magyar együttműködés) | 429 |
Közös tudománypolitikai lehetőségek és gondok | |
Az uniós tagság közös előnyei | |
Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet | |
Utánpótlás és új ösztöndíjrendszer | |
A Kelet-Európa-ismeret kiépítése, terjesztése | |
A jugoszláviai háború sokkja | |
Az Európai Unió keleti kiterjesztéséről | |
Etnikai reneszánsz Keleten és Nyugaton? | |
Közép-kelet-európai National Geographic és Kelet-Európa-ismeret | |
Az akadémiai értelmiség közös regionális vállalkozásai | |
A regionális természetgazdálkodási stratégiák | |
Az Európai Unió kiterjesztése és a regionális érdekek | |
Az etnikai kisebbségek konfliktusainak feloldásáról | |
A térség akadémiáinak közös akcióiról | |
Regionális társadalomkutatói szemlélet | |
2000. január 10. Az évezred utolsó esztendeje (Jegyzetek az újévi pohárköszöntőhöz) | 444 |
Új szokásrend, civil társadalom | |
Európa az új világban | |
Lokalitás és egyetemesség | |
Millennium | |
Kormányváltás és Akadémia | |
2000. január 12. Európai identitásról, Európa jövőjéről (Újévi etűdök) | 452 |
Az európai integráció történelmi körülményeiről, az új ipari-technikai forradalomról | |
Az európai identitásról | |
Az identitás történelmi alapjai | |
Európa nyugati és keleti felének egymásrautaltságáról | |
Az Európai Unió új határai | |
Mi is az EU, és mi a célja? | |
Európa emancipálódása | |
2000. január 20. Vadászat és természetgazdálkodás | 460 |
2000. február 10. Tudományágak arányának lehetséges reformja az akadémián (Önkorrekció az autonómiában) | 462 |
Különvélemény | |
Tudományfejlődés: szintézis és társadalomismeret | |
Merev osztályszerkezet, elöregedés | |
Autonómia, megmerevedés, önkorrekció | |
A finanszírozott tudományos elit létszámáról | |
Az akadémikusok életkora | |
Társadalomtudományok | |
Az adminisztráció lehetséges reformja | |
2000. február 14. Víztározás és életmódváltás az Alföldön (Hátrányból előny: árvízvédelem és vízgazdálkodás a Tiszán) | 471 |
Vízbőségre építő országfejlesztés | |
Szakértők és politikusok | |
Az árvizek "haszna" | |
A Vásárhelyi-terv és az ipari-technikai forradalom | |
Az Európai Unió és az Alföld | |
Ártéri vízgazdálkodás és természetgazdálkodás, életmód-változtatás | |
Ötvenéves program | |
2000. március 3. Az európai történelem újragondolása (A történelem "visszatér" vagy "folytatódik"?) | 484 |
Új kihívások, új konfliktusok | |
Európai és glóbuszszintű integráció | |
A keleti kiterjeszkedés következményei | |
Ütközések a határállamok területén | |
Új versenyhelyzet (konfliktus?) Európa és az USA között | |
A történelmi folyamatosságról | |
A modern Európa-történet hiánya | |
EU: 2500 éves építkezés | |
A zsidó-keresztény kultúrközpont vándorlása | |
Európa emelkedése | |
Európa hanyatlása és okai | |
Történelmi tanulságok | |
A kezelés: a megelőzés | |
2000. március 7. Békében élni önmagunkkal | 500 |
2000. március 18. Judaisztikai kutatások, magyar zsidó hagyomány (Tézisek egy akadémiai kutatásfejlesztéshez) | 506 |
A magyarországi zsidóság a magyar kultúrában | |
A zsidóságkutatás "nehézségei" és "szépségei" | |
A vidéki zsidó hagyomány és a "csonka társadalom" | |
A zsidóság és az ő hagyománya | |
Judaisztikai intézet alapítása | |
2000. március 30. Az intézethálózat fejlesztéseiről | 514 |
A konszolidáció ütemterve | |
Világ tudományossága, hazai elvárások | |
A fejlesztések alapelvei | |
Folyamatos fejlesztés 2002 után | |
2000. április 4. Európa megismerése (Kézikönyv Európáról: "Europa A-Z") | 519 |
1989: Európához, a Nyugathoz tartozni | |
Európa határai | |
Mit tudunk Európáról? | |
Európa-stratégiák, 1991-2000 | |
2000. április 6. Fizikáról, fizikusokról tegnap és ma (olvasói-szerkesztői jegyzet) | 523 |
A fizika 20. százada | |
Az "új szintézis" 21. százada | |
Diszciplínaviták, 1998-2000 | |
2000. április 18. Osztályok, tudományterületi arányok akadémiánkon (Az élet- és társadalomtudományok emancipálódása) | 527 |
2000. április 28. Akadémiánk belső átalakításáról és társadalmi súlyáról (A "tévedésről", a "mulasztásról" | 533 |
Fiatalítás, humán szempontok | |
A döntéshozók felelőssége | |
A gondolkodásmód lassú átalakulása | |
Bibliográfia (Glatz Feren írásai, előadásai, interjúi, 1999. április - 2000. április) | 537 |