Helyi kormányzás Magyarországon

Tartalom

Előszó 9
I. fejezet: ELMÉLETI KERETEK 11
1. A helyi-területi kormányzás fogalmi keretei, történeti fejlődése 13
1.1. A központi és helyi hatalom változó egyensúlya 13
1.2. A regionalizáció, a kormányzati rendszerek konvergenciája - új trendek 15
1.3. A helyi kormányzás tudományos kutatása 20
2. A fontosabb fogalmak 21
2.1. Centralizáció, decentralizáció, önkormányzati autonómia 22
2.2. Szubszidiaritás 27
3. Az állam térbeli szerkezete 30
3.1. A szintek száma, jellege szerinti modellek 30
3.2. Az irányítás alapszintje: helyi közösség - község, város - vonzáskörzet 35
3.3. A városi igazgatás 39
3.4. A település feletti igazgatási egységek 41
3.5. A kormányzat alatti szintek, a régiók 43
3.6. Az önkormányzatok részvétele a nemzetközi kormányzásban 46
4. A helyi-területi funkciók, szerepkörök 48
4.1. A hatásköri felhatalmazás technikái 48
4.2. Új szereplők a helyi-területi funkciók ellátásában 48
4.3. A helyi önkormányzati szerepkörök 50
5. Az önkormányzati szervezet 52
5.1. Képviselet és komplexitás 52
5.2. A képviseleti, választott szervezeti egységek 54
5.3. A végrehajtás és a hivatal 57
5.4. A közvetlen demokrácia intézményei 59
6. A területi/vertikális hatalommegosztás és az önkormányzati szektor
alkotmányos szabályozása az Európai Unió tagországaiban 60
6.1. A szövetségi államok területi hatalommegosztásának jellemzői 61
6.2. A regionalizált államok területi közigazgatásának
alkotmányos szabályai 66
6.3. Az unitárius államok önkormányzatainak alkotmányos helyzete 72
6.4. A. főbb fejlődési trendek 83
II. fejezet: A HELYI/REGIONÁLIS POLITIKA 87
1. A helyi politika kutatási irányzatai 89
1.1. A lokalitás - új dimenzió 89
1.2. Létezik-e helyi hatalom? 91
1.3. Ki kormányoz - elitisták és pluralisták vitája 92
1.4. Városok, mint gazdasági szereplők, az „urban regime" 94
1.5. Globalizáció és helyi kormányzás 96
2. Regionalizmus - a politikatudományi érdeklődés új terepe 96
2.1. A regionalizmus térhódítása 96
2.2. A régiók, mint fejlesztési keretek és szereplők 99
2.3. A régiók, a „governance" színterei 100
2.4. A régiók és a többszintű kormányzás 104
2.5. Régió és civil társadalom 106
3. Összefoglalás 107
3.1. A fő változási irányok 107
3.2. A helyi és makropolitika különbségei 109
III. fejezet: A MAGYAR HELYI-TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS
TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE 113
1. Az államalapítás, a feudális államfejlődés 115
2. A polgári állam 119
3. A szovjet típusú tanácsrendszer
a pártállam keretei között, 1950-1989 122
4. A magyar helyi kormányzás fejlődéséből
levonható tanulságok 126
IV. fejezet: A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI MODELL 129
1. A szabályozás körülményei, az 1990-ben követett értékek 131
2. Az alkotmányos, elvi alapok 132
3. Az önkormányzati törvény lényegi sajátosságai 134
3.1. Az önkormányzati szintek, státusok 135
3.2. Az önkormányzati szervezet szabályozása 147
3.3. Az önkormányzatok és helyi társadalom viszonyrendszerének szabályozása 154
3.4. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök 155
3.5. Az önkormányzatok pénzügyi alapjainak, gazdálkodásának szabályozása 159
3.6. Az önkormányzatok és az állam viszonyrendszere az önkormányzati törvény alapján 161
4. A helyi önkormányzati rendszer szabályozása, formálása
az önkormányzati törvény elfogadását követően 166
V. fejezet: A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS SZABÁLYOZÁSA
ÉS FEJLŐDÉSE 169
VI. fejezet: A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER SZERKEZETI
FORMÁLÓDÁSA 181
1. Elaprózott helyi közigazgatás és az integráció elemei 183
2. A megyei szint gyengülése és „osztódása" 192
VII. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELADAT- ÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK ALAKULÁSA,
MŰKÖDÉSÜK FŐBB JELLEMZŐI 197
1. A települési önkormányzatok szolgáltató tevékenysége 199
2. A megyei önkormányzati funkciók alakulása 205
3. Az önkormányzatok finanszírozási gyakorlata 212
3.1. A pénzügyi szabályozás változásai 212
3.2. A megyei önkormányzatok finanszírozásának néhány specialitása 219
3.3. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének összegző értékelése 222
VIII. fejezet: A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI HELYI POLITIKA 227
1. Az örökség 229
2. A helyi választások 231
3. A helyi politika legfontosabb szereplői és működési sajátosságai 241
3.1. A pártok 241
3.2. Az önkormányzati testületek 244
3.3. Az önkormányzati tisztségviselők 246
3.4. A hivatal 252
4. A helyi társadalom és az önkormányzatok,
a helyi hálózatok 255
4.1. A helyi népszavazás, közmeghallgatás 256
4.2. A civil társadalmi részvétel általános jellemzői 258
4.3. A gazdasági szereplők, önkormányzati intézmények és az önkormányzatok 263
4.4. A helyi hálózatok 266
5. A megyei szintű politika 270
5.1. Általános jellemzők 270
5.2. A megyei testületi, képviseleti munka 272
5.3. A zsugorodó, instabil hivatal 273
5.4. A megyei hálózatok 274
6. A politika új színtere, a régió 274
IX. fejezet: ÖSSZEGZÉS, FORGATÓKÖNYVEK 283
1. A területi/helyi kormányzatok hatalmi pozíciója, szerkezete 285
1.1. Szétaprózódás 285
1.2. Centralizáció 287
1.3. Érdekmegosztottság, kódolt konfliktusok 287
2. A helyi kormányzás szolgáltatásainak minősége, hatékonysága 288
3. Önkormányzatok és fejlesztéspolitika 290
4. A helyi kormányzás demokratizmusa 292
5. A helyi kormányzás megújulási képessége, a perspektívák 294
Felhasznált irodalom 301

Témakörök