Helyi és regionális hulladékkezelés sajátosságai és környezeti problémái Hajdú-Bihar megyében

Charakteristische Merkmale der örtlichen und regionalen Müllentsorgung und ihre Umweltproblematik in Komitat Hajdú-Bihar - Beszámoló a magyar-osztrák kormányközi együttműködés keretében 1999-2000. évben végzett munkáról (A23/1998)/Projektarbeit im Rahmen der wissenschaftlich-technischen Zusammenarbeit Österreich-Ungarn 1999-2000 (A23/1998)

Szerző

Prof. Dr. Walter Zsilincsar

Prof. Dr. Zoltán Pinczés

Mag. István Fazekas

Mag. Wolfgang Fischer

Szerkesztő

Cs. Nagy Ibolya

Debrecen

'Prof. Dr. Walter Zsilincsar: Helyi és regionális hulladékkezelés sajátosságai és környezeti problémái Hajdú-Bihar megyében ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	156 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Német
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-472-530-9
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval és ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"8. Zusammenfassung - Az első rész összefoglalása
A tanulmány elsődleges célja, hogy a stájerországi kommunális hulladékgazdálkodással kapcsolatos eredményeket bemutassa, a tapasztalatokat átadja, hogy azok hasznosíthatók legyenek a magyarországi - különösen pedig Hajdú-Bihar megyei - problémák megoldásában. Természetes, hogy a stájerországi eredmények csak Magyarország sajátos természeti, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak figyelembevételével alkalmazhatók.
Úgy érezzük azonban, hogy a stájerországi hulladékgazdálkodásban alkalmazott technikai, politikai megoldások - bizonyos megszorításokkal - jól hasznosíthatók az EU tagságra váró Magyarországon.
1. A hulladékgazdálkodás jogi keretei
1957-ben, az Európai Közösség megalakulásakor a környezetvédelem még nem tartozott a közösség céljai közé. Nemsokára világossá vált azonban, hogy a környezetvédelem társadalmi céljai csak környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásával építhetők be a gazdaság szférájába. Napjainkra az EU elérte azt, hogy a gazdasági intézkedések csak a megfelelő környezetvédelmi előírások figyelembevételével történjenek (T. Augustin et al. 1994).
1972 óta, amikor az EK-ban a környezetpolitika teret nyert, tudatossá vált annak alkalmazása a gazdaság különböző területein (hulladéklerakók, csatornák építése, hulladékhasznosítás, szűrőberendezések gyártása). A tagállamok igyekeztek a nemzeti törvénykezésükben az EU előírásokat átvenni. Ausztria annak ellenére, hogy számos területen rendelkezett jó környezetvédelmi jogszabályokkal, bizonyos területek jogilag rendezetlenek maradtak. A belépést követően kényszerült Ausztria megalkotni a hulladéktelepekről szóló rendeletét, a vízügyi törvényt, az emisszióra vonatkozó rendeletét, és módosítani - az EU elvárásainak megfelelően - a csatornázásra vonatkozó határidőkön.
Az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele a kisebb települések, falvak esetében, játszotta a legnagyobb szerepet.
1.1. Nemzeti jogszabályok és irányelvek az osztrák hulladékgazdálkodásban.
Az osztrák hulladékgazdálkodási törvényt sok tekintetben kerettörvénynek tekinthetjük amelyet rendeletekkel egészítettek ki. A törvény és az azt kiegészítő végrehajtási rendeletek komoly beavatkozást jelentettek a gazdasági életbe (T. Augustin et al. 1994). Különösen igaz ez a csomagolási rendeletre.
A nemzeti jogszabályok lényegében az EU előírások céljait és alapelveit alkalmazzák Ausztria EU-ba történt belépésével az osztrák hulladéktörvény folyamatosan közelít az EU hulladékgazdálkodási direktívájához.
1.2. A régi lerakóhelyek rekultivációjáról szóló törvény (BGBl. Nr. 299/1989) és a régi lerakóhelyek rekultivációjáról szóló új törvény 1992 (ALSAG) (BGBl. Nr. 760/1992)
Ez a törvény azért kiemelkedő jelentőségű, mert a jövőben a nem megfelelő technológiával, illetve szennyezésre érzékeny területen működő hulladéklerakók megszüntetését és az egykori kommunális lerakóhelyek rekultivációját írja elő. Ebben a kérdéskörben már történt néhány nagyon fontos gyakorlati lépés, de még ma is igen sok olyan lerakóhely létezik, ahol a környezetszennyezés potenciális veszélye fennáll. A törvény elsődleges célja, hogy pénzügyi, biztonsági és teleprendezésről szóló intézkedésekkel a régi lerakóhelyeket biztonságossá tegyék." Vissza

Tartalom

Inhaltsverzeichnis - Tartalom
Vorwort 3
Einleitung 3
Teil 1. Grundlagen und Strategien der kommunalen Müllentsorgung in der ausseralpinen Steiermark (W.Zsilincsar - W. Fischer)
1. Gesetzliche und programmatische Rahmenbedingungen für die Abfallwirtschaft 4
1.1. Gesetze und Programme des Rates der EU 4
1.1.1. Aktionsprogramme der EU 4
1.1.1.1. Das 5. Umwelt-Aktionsprogramm 5
1.1.2. Richtlinien der EU 7
1.2. Bundesgesetze und Richtlinien für die Abfallwirtschaft Österreichs 9
1.2.1. Bundesgesetze 9
1.2.2. Normen und Richtlinien fur den Bereich Abfallwirtschaft 15
1.2.2.1. Normen 15
1.2.2.2. Richtlinien 17
1.3. Landesgesetze 18
1.4. Ausblick 19
2. Entwicklung und heutige Situation der Abfallwirtschaft in der Steiermark 21
2.1. Begriffsdefinitionen 21
2.2. Kompetenzverteilung 24
2.3. Standortklassen und hydrologische Standortfaktoren 25
2.3.1. Allgemeine Standortbedingungen 29
3. Die Abfallentsorgungsstruktur in der Steiermark 32
3.1. Die Abfallwirtschaftsverbände (AWV) in der Steiermark 32
3.1.1. Die Abfallwirtschaftsverbände 32
3.1.2. Regionalität der Abfallwirtschaft im StMWG (1987) und StAWG (1990). 34
3.2. Deponiesituation 35
3.3. Abfallbilanz 35
3.3.1. Kommunáié Abfallerhebung in der Steiermark 35
3.3.1.1. Abfallmenge und Abfallaufkommen 37
3.3.1.1.1. Allgemeine Situation in Österreich 37
3.3.1.1.2. Die Situation der Abfallvermeidung in der Steiermark 39
3.3.1.1.2.1. Altpapier 39
3.3.1.1.2.2. Altglas 41
3.3.1.1.2.3. Leichtfraktion 42
3.3.1.1.2.4. Problemstoffe 43
3.4. Abfallberatung in der Steiermark 44
4. Die Rolle der betroffenen Bürger in der Abfallwirtschaft 46
4.1. Das Umweltinformationsgesetz 47
4.2. Volksrechte in der Gemeinde 48
4.3. Bürgerinitiativen in Graz 48
4.4. Die "alten Leitlinien zur Bürgerbeteiligung" 50
4.5. Das "neue Bürgerbeteiligungsmodell" 51
4.6. Akzeptanzprobleme bei Entsorgungsmassnahmen 52
5. Standortdiskussion zur Regionaldeponie "Ghartwald" in der Oststeiermark 53
5.1. Akzeptanz durch die Bevölkerung 54
5.2. Diskussion des Umfrageergebnisses zur Akzeptanz der Müllbehandlungs-anlage im Ghartwald durch die Bevölkerung der Standortgemeinde 54
5.3. Auswirkungen des Deponiestandortes auf die Gemeindebürger 57
6. Implementierung eines professionellen Projektmanagements 58
7. Resümee 61
8. Zusammenfassung - Az első rész összefoglalása 62
Teil 2. A helyi és regionális hulladékkezelés sajátosságai és környezeti problémái Hajdú-Bihar megyében (Fazekas I. - Pinczés Z.)
1. A települési szilárdhulladék-gazdálkodás rendszere Magyarországon 70
1.1. Magyarország hulladékkezelése 70
1.1.1. Hulladékgyűjtés és-szállítás 71
1.1.2. Hulladéklerakás 74
1.2. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hazai szabályozás 75
1.2.1. A magyarországi hulladékgazdálkodás jogszabályi keretei 2001-ig 75
1.2.2. A szabályozással kapcsolatos legfontosabb közvetlen és közvetett problémák 77
1.2.3. Az országos hulladékgazdálkodási stratégia jogszabályi megalapozása 78
1.2.4. A jelenlegi jogi szabályozással kapcsolatos hiányosságok 82
1.3. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) 84
1.3.1. A hulladékképződés megelőzésére vonatkozó cél 84
1.3.2. A hulladékgyűjtés és -szállítással kapcsolatos cél 84
1.3.3. A hulladék újrahasználatára vonatkozó cél 84
1.3.4. A hulladék újrahasznosítására vonatkozó cél 84
1.3.5. A hulladék ártalmatlanítására vonatkozó cél 86
1.3.6. Az illegális és a műszaki védelem nélküli települési hulladéklerakók felszámolása 86
1.4. A települési hulladékgazdálkodás jelenlegi és tervezett finanszírozása 86
1.4.1. A finanszírozás jelenlegi rendszere 86
1.4.2. A finanszírozás tervezett rendszere 87
A települési szilárdhulladék-gazdálkodás rendszere Hajdú-Bihar megyében 89
2.1. Hajdú-Bihar megye hulladékkezelése 90
2.1.1. Hulladékgyűjtés és-szállítás Hajdú-Bihar megyében 91
2.1.2. Hulladéklerakás Hajdú-Bihar megyében 95
2.1.2.1. A hulladéklerakók felszereltsége és üzemelési gyakorlata Hajdú-Bihar megyében 96
2.1.2.2. A hulladéklerakással kapcsolatos tervek Hajdú-Bihar megyében 99
3. A kommunális hulladéklerakók telephelyi adottságainak és környezeti hatásuk vizsgálata Hajdú-Bihar megyében 101
3.1. A hulladéklerakókban zajló folyamatok környezeti hatásainak értékelése 101
3.1.1. Irodalmi áttekintés 101
3.1.1.1. A biogáz és a hőtermelődés hatása 101
3.1.1.2. A csurgalékvíz hatása 105
3.1.2. Kutatási cél és alkalmazott módszerek 107
3.1.3. Eredmények, következtetések 108
3.2. A hulladéklerakók telephelyi adottságainak értékelése környezeti hatásuk függvényében 112
3.2.1. Irodalmi áttekintés 112
3.2.2. Kutatási cél és alkalmazott módszer 113
3.2.3. Eredmények, következtetések 114
3.2.3.1. A morfológiai, hidrogeológiai adottságok értékelése környezeti hatásuk alapján 114
3.2.3.2. Környezetvédelmi szempontból fontos egyéb telephelyi adottságok értékelése 121
3.3. Tájak érzékenysége hulladéklerakásból származó szennyeződésekre 123
3.3.1. Irodalmi áttekintés 123
3.3.2. Kutatási cél és alkalmazott módszer 124
3.3.3. Eredmények, következtetések 127
3.3.3.1. A felszínközeli rétegek értékelése Hajdú-Bihar megyében 127
3.3.3.2. A tájak érzékenysége a hulladéklerakásból származó felszíni szennyeződésekre Hajdú-Bihar megyében 129
3.4. Renaturalizációs folyamatok és rekultivációs lehetőségek 132
3.4.1. Irodalmi áttekintés 133
3.4.1.1. A hulladéklerakó, mint speciális élőhely 133
3.4.1.2. Limitáló környezeti tényezők 133
3.4.2. Kutatási cél és alkalmazott módszer 134
3.4.3. Eredmények, következtetések 135
4. A második rész összefoglalása - Zusammenfassung 140
Literaturverzeichnis - Irodalom 151
Inhaltsverzeichnis - Tartalom 154