Helyettük szóljál (dedikált példány)

Fülszöveg

Takáts Gyula a dunántúli Tabon született, 1911-ben, s azóta is a Balaton-vidék a szűkebb hazája. A középiskolát Kaposváron végezte, s a pécsi egyetem bölcsészeti karán szerzett diplomát. Pécsett kitűnő költő- és írótársakkal szövődtek életre szóló kapcsolatai és barátságai, itt ismerkedett meg Weöres Sándorral is. Tíz évig tanár, majd Kaposvár mint költőt örökbe fogadja, és 1949-től 1971-ig a Somogy megyei múzeumok és a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója. 1971-től már az év nagyobb részét mint kertész tölti becei házában, szőlők, öblök és erdők között. Érdeklődése sokirányú, teremtő szenvedélye sok területen megnyilatkozik. A költészet, a prózaírás és műfordítás mellett főképp "a festészet és kertészkedés teszi teljesebbé az életét". Első írásait Babits Mihály, Illés Endre és Sárközi György jelentette meg. Első verseskötete, a Kút, 1935-ben látott napvilágot. Lírai életművét az 1978-ban kiadott Vulkánok, fügefák a pontos felmérés igényével mutatja be. Esszéit, tanulmányait és prózában írt vallomásait az Egy kertre emlékezve és A harmónia keresése című kötetekben olvashatjuk. Költői munkásságáért 1941-ben Baumgarten-díjat, 1960-ban József Attila-díjat kapott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a hetvenéves Takáts Gyulának - írói és irodalomszervezői munkásságáért - a Szocialista Magyarországért Érdemérmet adományozta.
A költő vallomása:
"A Semmi árnyéka könyvem után a Helyettük szóljál új kötetem mondja ki címében azt, amit költői munkám indító lényegének tartok. Azt, amely zaklatóan kísértett világgal ismerkedő gyermekkorom óta. mert igen korán kísértett, hogy minden csak álarca valami olyan vaskosabb realitásnak, melynek nyitjára még nem vagy alig jött rá az ember. E felületek mögöttinek keresése, ennek kimondása minden kézzelfoghatón túl a költészet egyik leglényege. A megismerés reménye az izgató és csábító a versírásban. Valaminek nyitjára jutni magunkban és magunkról, a világban és a világról... Ez az elragadtatott "érzékeny tudás" állapota az évekkel egyre zaklatóbban jelentkezett lírámban. Ezt jegyzi kötetem címe: a Helyettük szóljál. A némán, szótár nélkül élő világ szavának kimondása, mert mindig éreztem, hogy "jelek között jár, aki él"... Ez az a másik táj, amelynek megszólaltatása a költő legnagyobb feladata. Ez a hang és összefüggés teremti a verseken túl a költészetet... E kötetemben a Jelek között és az Öt érzéken túl című ciklusok versei vallanak erről a tájról és világról, melynek történelmi, irodalmi és kétes árkádiai valóságát tükrözik e két fejezet után következő három fejezet versei." Vissza